Most midőn Europa szemei a kis Schweizra vannak függesztve, midőn a kevesebbség a többség törvényes határzatának fegyveres kézzel szegül ellen, és már itt-ott verekedésre s vérontásra is került a dolog – szóval a polgárháboru megkezdődött, ugy hiszszük kedves dolgot teszünk olvasóinknak, ha az egyes cantonok nagyságát s népességét hivatalos adatok után közöljük. E szerint Schweiz nagysága tesz 702 8/10 mföldet, összes népessége pedig 2,498,295-re megy, kik közül 1,506,640 protestans, 988,568 r.catholicus, 3087 pedig zsidó. Egyes cantonok száma, nagysága, népessége vallás szerint:
(A * jegy jelenti a különszövetségi, az s. a semleges cantonokat; a többi cantonok azok, mellyek a szövetségi gyülésen a többséget képezik, a különszövetség feloszlatását és a jezsuiták kiüzését elhatározák, és most ezen határozatot fegyveres kézzel foganatositjták). Az öszves számból esik a 12 cantonra 1,953,822 lakos, kik közül 1,404,883 prot, 546,051 r. kath., és 2888 zsidó; a 7 catonra esik 438,650 lakos, kik közül 427,551 r. kath., 11,018 prof. és 81 zsidó; végre az ugy nevezett semleges cantonokra esik 105,823 lakos, kik közül 90,793 prot., 14,966 r. kath. és 118 zsidó. – A szövetségi katonai szerkezet szerint minden schweizi köteles katonai szolgálatot tenni, de annak tartamára nézve nincs minden cantonok közt egyenlő szabály. A szövetségi szerződés a cantonok illetőségét a népesség 2 procentjére határozza. A szövetségi hadsereg áll 1) az ellenség elibe menő seregből (Auszug). 2) a tartalékseregből (kik az ellenség elibe menő seregben már kiszolgáltak). 3) a honvédből, vagy azokból, kik a tulajdonképi hadseregben már kitöltötték a szolgálati időt, de, a katonáskodás terhe alól még nincsenek egészen fölmentve. Az 1841-ki főhelyi határzat szerint áll a szövetségi hadsereg köv. fegyveresekből: a) sorgyalogsag 51,864 fő 429 csapatban, vadász 4200 fő 42 csapatban; b) lovasság (lovas vadászok) 1504 fő 8 században; c) pattantyusság 5751 fő, 24 csapat lovas, 2 csapat hegyipattantyus, 10 csapat erősségi, 5 ágyutelepi (parkcomp.). d) tüzértest 700 fő, t. i. 500 árkász 5 csapaiban és 200 hidász 2 csapatban. A szövetségi hadsereghez a) ad a 12 canton közül: Zürich 3700, Bern 5824, Glarus 482, Solothurn 909, Basellandschaft 536, Schaffhausen 466, Appenzell A. R. 716, St. Gallen 2630, Graubünden 1600, 1536Aargau 2410, Thurgau 1520, Tessin 1804, Waadt Genf 880, öszvesen 26,436 embert és 2472 igás lovat; b) a 7 canton közül ad: Luzern 1734, Uri 236, Schwyz 602, Unterwalden 382, Zug 250, Freiburg 1240, Wallis 1280, öszvesen 5724 embert és 856 igás lovat; c) végre a semleges cantonok közül; Baselstadt 382, Apenczell J. Rh. 256, Neuenburg 960, öszvesen 1598 embert és 96 igás lovat. Egy csapat (compagnie) rendesen 125 főbül áll. A zászlóaljak (bataillon) részint 2 vadász- és 4 gyalogcsapatból, részint 1 vadász- és 4 gyalogcsapatból állnak, az utóbbi azon cantonokban, hol az illetőségi katonaságból 6 csapatos zászlóalj ki nem telik. Átalában 59 hat csapatos és 15 öt csapatos, és igy öszvesen 74 zászlóalj képeztetik. A sorgyalogság 4´ 8˝ puskával van fölfegyverezve; a szurony pedig 14˝. A vadászok puskái vontak, 4´ 5˝ hosszak és 16˝ hosszu szuronyuk van; kardjok csak a vadászoknak van. A schweizi-vadászok jól begyakorlottak. A lovasságnál minden század 3 tisztből, 10 altisztből, 2 trombitásból és 45 lovasból áll. A szövetség pattantyuja 12 és 5 fontos ágyukból és 12 fontos haubiczokból áll; a fegyvertárban van azonban 12, 6 s 3 fontos ágyu és 24 fontos haubicz is.
A mostanihoz hasonló surlódások s huzalkodások máskor is voltak Schweizban, jelesül 1803-ban, melly az akkori első consul Bonaparte közbenvetését vonta maga után. Ez kijelenté a schweizi ügyvivőnek, mint szinte későbbed a követnek is Párisban, hogy a szakadatlan nyugtalankodást Schweizban tovább nem türheti és türni nem akarja, hanem a legkerekebben kivánja, hogy bizonyos kitüzött határidő alatt az ország belviszonyai rendezve legyenek, és a rend ismét teljesen visszaállitassék. Az első consul e végre közbenjárását, ajánló, és ezen elutasithatlan ajánlat támogatásához azt adá, hogy ha az 8 nap alatt el nem fogadtatik, 50, 000 emberrel hosszabb időre megszállatja Schweizot. Illy tanács, illy észreadás mellett nem maradt siker nélkül. Hamarébb mint várni lehetett, a köztársaság polgárai szövetségi parlamentbe hivattak össze, mellynek feladata volt egy központi alkotmány alapelveit megállapitani, és a 19 canton különzött önállóságát az eddigi módon biztositani. Az első consul mint közvetitő állt a pártok szélsőségei között, ujszövetségi szerződés készitetett, ha nem ő általa is, de az ő befolyásával. A szövetségnek ezen közbenjárulás által 15 évi béke, hasznos rend és józan haladás biztositatott. Egy dolog, miért Schweiz méltán neheztelhetett, a nagy katonai illetőség volt, mellyet a közbenjárónak tartozott adni, és a melly az utóbbinak örökös háborui által Schweiz legjobb erejét emészté föl. Napoleon leköszönése után az ő általa behozott szövetségi szerződés eltöröltetett, és 1815-ki aug. 15377-kén uj készitetett, melly ha nem az 1798-ki viszonyokat állitotta is vissza, de a 22 cantonben az aristocratai elemnek biztositotta a diadalt a democratai felett. Ezen uj szerződés és Schweiz semlegessége az 1815-ki parisi békekötés által ünnepélyesen elismertetett. A 7-dik augustusi szövetségi szerződés szerint tartozott a szövetség önállósága és semlessége fentartására 33,758 gyakorlott embert készen tartani, és a szövetségi hadi pénztárba évenkint 540,107 schweizi frankot fizetni. A katonaság az akkori népesség 1 1/2 percentjére volt számitva, a pénzjárandóság ellenben a cantonok tehetőssége szerint különbözőleg felosztva. Azóta a népesség és vagyonosság tetemesen növekedett. A mostani katonai illetőség felül van 43,000-en, és a szövetségi járandóság a hadi pénztárba többet tesz 660,000 schweizi franknál.