Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Tudni valók a pestmegyei gazdasági fiók-egyesület Káp.-Megyeren f. év septemb. 30-kán tartott közgyüléséből.
1)A titoknok következőleg adá elő az egyesület állapotját. A pestmegyei gazdasági fiók-egyes. ügyei, a mennyiben az egyesület a közönségnek kizárólag az egyéni tetszéstől függő pártolására, a bizonytalan részvényekbőli jövedelemre épité jövendőjét, ugyan előre láthatott, de mind e mellett is váratlan olly fordulatot vettek, hogy midőn ezuttal a tekintetes közgyülésnek bölcs intézkedés tekintetéből az egyesület jelen állapotját röviden előterjesztendem, azt tartom, helyén leend az egyesület multját is nehány fővonásban vázolni, erősen hivén, hogy megnyugtatásunkra szolgáland tudni azt, miszerint nem rajtunk mult, hogy az egyesület nagygyá, és virágzóvá, t. i. ollyanná nem lőn, minőnek lenni ohajtottuk akkor már, midőn merész vágyak és kecsegtető remények közt életbe léptettük.
Az egyesület 1843-dik évben fogantaték, de azóta sem olly állandó részvétnek nem örvendhetett, minőt érdemlett, sem olly gyámolitásban nem részesül, minőt komoly iránya, s tisztán gyakorlati közhasznusága méltán igényel.
Azok, kik az egyesületet keletkezteték, másoknak a jó ügy iránti részvétét saját hazafi készségök után mérték, különben nem hozandók létre az egyesületet mellynek alakitására 1843-ban csak 583 pftot lehete minden toborzás mellett aláiratni.
Kezdetben mindjárt feladásává tette magának az egyesület: nem puszta tanácskozásokban kimeriteni erejét, sőt inkább a gyakorlati térre lépve okszerü mezőgazdasági eljárás által a közértelmüségre példák által hatni, erre nézve mindenek előtt a K.-megyeri majorságban 60 holdnyi kisérleti telket bérelt, azt körül árkoltatta körül ültettette, kutakat ásatott, némi veteményezéseket, s átalában készületeket tett: munkásságát lehetőségig terjeszteni.
Az első év végével az 583 pftnyi aláirásból 73 pftot nem lehetett beszedni.
Második esztendőben 1844-ben az aláirások annyira szaporodtak, hogy 1120 pft levén kötelezve, miután az egyesület elnöke 42 koczka-öl követ, 40 ezer égetett téglát ajándékozott, s a munkáltatás körüli vonó erőt ingyen adá, az asztalos szinte 64 pftot munka-béréből elengedni igért, a a szoba-festő a nagyobb két teremnek csinos kifestésére hasonlóképen ingyen ajánlkozott, végül az épitőmester saját járandóságát hat év alatt, éves részletekben is elfogadni késznek nyilatkozott, illy kedvező körülmények között elhatározta az egyesület a kisérleti telekre épületet állitani, hogy a teendő munkálatokat, az ezek végzésére állandóul szerződtetendő kertész a hely szinén elláthassa, s azokra közvetlen felügyelhessen, továbbá, hogy az egyesületi tanácskozások a gyakorlati munkálatok helyén tartattatván, mindennemü eljárásaink s kisérleteink könnyen szemügyre vétethessenek, s kellő ellenőrség alatt álljanak.
Az ez évre kötelezett aláirás sem folyt be teljesen, sőt esztendő végével 440 pforint volt kün, minthogy pedig 1554sem az épitést elakasztani, sem a folyamatban volt gazdasági munkáltatásokat félben hagyni nem lehetett, kénytelen volt az egyesület 200 pftot kölcsön venni.
Harmadik évben 1845-ben az épités bevégeztetett, a tanácsterem felszereltetett, az épület előtti 4500 ölnyi tér disz-kertnek a fóthi főkertész által adott terv szerint a fóthi angol kertből nyert diszfákkal kiültettetett, famagok vettettek, a gyümölcsfa-iskola kijelöltetett, s jeles gyümölcsfa-tenyésztő hazánkfia Urbanek jó hirü gy.fa-iskolájából 221 anyafa, Tatáról pedig 10,000 gyümölcs-vadoncz szereztetett, mellyek részint az enyéngi herczegi gyümölcsös kertből került fákról, részint Urbanek fáiról vágott, részint pedig a a schönbrunni császári gyümölcsös kertből ingyen nyert galyakkal télen át nemesittettek.
Ámbátor pedig Urbanek ur az egyesület iránti tekintetből az anyafákat igen olcsón adta, mind e mellett is az 1845-dik esztendő tetemes költekezéssel járt, minek a bevétel olly kevéssé felelt meg, hogy esztendő végével a járandóság egy harmadánál több hátralékban volt.
E körülmény, s a minden oltványainkat bizonyos kiaszással fenyegető felette esőtlen 1846-dik nyár szárazsága, mi gyakori költséges öntöztetést tőn szükségessé, okozta azt, hogy ujabb 1000 pengő forintnyi kölcsönhez kelle folyamodnunk, mit az egyesület nagylelkü elnökétől, kinek korábbi 200 pengő forintnyi tartozásunkat ekkor lefizettük, természetesen kamat nélkül meg is nyertünk. –
A mondott két évben, jelesül 1845-ben s 1846-ban több rendbeli nevezetes ajándékokkal gyarapodott az egyesület u. m.:
Az egyesület elnöke ötszáz forintot ajándékozott az egyesületnek gazdasági gép-minták szerzésére, melly pénzen a legválogatottabb minták be is szerezvék, s az egyesület főteremében felállitvák, folytatólag az elnök gróf ur azon esetre, ha az egyesület olly karba jövend, hogy vonós marhákat tarthatni fog, négy ökörrel ajándékozza meg az egyesületet; – s ismét részint az elnök gróf ur, részint a Fóth uradalmi tisztség 150 darabnál több, leginkább gazdasági, több száz forint értékü könyvekkel vetették meg az egyesület könyvtárának alapját.
Az egyesület nagymunkásságu buzgó alelnöke tekintetes Patay József ur egy érdempénz-nyomó készületett ajándékozott az egyesületnek olly czélból, hogy az egyesület ügyeit előmozditó résztvevők érdemekkel tiszteltessenek meg.
1846-ban egy közel öt láb magasságu ónbul öntött bronzirozott Ceressel, minek értéke szintén több száz forintra megy, ajándékoztatott meg egyesületünk a méltóságos elnök gróf uradalmi épitészének közbenjárására.
Ugyan csak az elnök gróf szivességéből nyert az egyesület egy mázsa Liebig-féle szabadalmazott vegytrágyát, mellyel azonban, valamint a Guano-tartalékkal sem tétethetett még kisérlet.
Pfauzert bécsi hazánkfia, egy bordócska ausztriai jóféle sáfrány-hagymával kedveskedett az egyesületnek, mihez még egy vékányi szereztetvén 175 ölnyi sáfrány-mező készitetett fel.
1555Végül két éven át a schönbrunni császári gyümölcsös kertből a legválogatottabb fákról olly nevezetes menynyiségü oltó ágakkal láttattunk el ingyen, hogy azok, ha pénzért kellende beszereznünk, legalább is nehány száz v forinttal öregbitették volna kiadásainkat.
1846-dik esztendőben ismét tizezer gyümölcsfa vadonczot szerzett az egyesület, mellyek, nagyobb részt az 184 6/7-ki télen át nemesittettek, a gyengébbek pedig, valamint az 1845-ben elmaradottak is nyáron szemeztettek.
Mig ekkint egyfelül néhány kevesek, kik t. i: az egyesület czélját felismerni, s azt elősegiteni magoknak időt vettek, a legnagyobb készséggel gyámoliták az egyesületet, másfelől ép ott, honnét a leghatályosabb segitséget várák, Pest vármegye nagy közönségénél, ritka részvétlenséggel találkoztunk, olly annyira, hogy az 1846-ki részvénytartozásnak fele alig szedethetett be, s 1847-re a részvényesek száma 326, 1848-ra pedig 223 két ezüst forintos részvényre olvadt le.
Ha bár pedig némi megnyugvásunkra szolgálhat is az, hogy a beszedés csekély eredménye részben annak is tulajdonitható, miszerint az egyesületnek az egy kertészen kivül fizetéses tisztviselője nem levén, az egyesületi pénztárnoktól kivánni sem lehetett, hogy hivatalos egyéb dolgait félretevén az egyesületi beszedések után járjon, ha mindazon által tekintetbe veszem azt, hogy a megye több helyén beszedőket kértünk fel, hogy Pesten állandó beszedőnk volt, hogy a hirlapokban a befizetéseket gyakran, sürgettük, s a nem fizetőket magány-uton is felszólitottuk, valóban elvégre is az egyesület iránti igen karcsu részvétre kell következményt vonnunk, mi annál sajnosabb, minthogy az egyesület elvitázhatlanul nemzeti legnevezetesebb kincsünknek, a mezőgazdaságnak javitását tűzte ki czéljául, s a bejött pénzt tisztán munkássága fentartására forditá, miután az egyesületnek, mint fenebb is emliteték, kertészén kivül egy fizetéses hivatalnoka sem volt ekkorig.”
Az egyesület jelenét tekintőleg, az szintén nem lélekemelő, pénztári állapotunk ugyan is következőleg áll: felvevén t. i. azt, mivel még a méltóságos elnök grófnak s az épitőmesternek tartozunk, továbbá azt, mit ez évben még gyümölcs-vadonczok szerzésére, őszi munkáltatásra, s a kertész fizetésébe kiadnunk kelt, – kiadásaink tesznek közel 1700 pftot; 1843–1846-ki adósságban és 1847-ki részvényekben kün van közel 1700 pft; e szerint tehát ha több évről kün levő, annyiszor sürgetett követeléseink, s az ez évi járandóság hiány nélkül befolynának; az egyesület mind tartozásait letisztázhatná, mind pedig munkáltatásaira nézve ezen esztendő végig fedezve lenne.
De az emlitett tartozásoknak beszedését remélni sem lehet, miután az egyesület részvényesei közül többen csőd alatt vannak, többeknek lakása sem tudatik, más részről pedig az egyesületnek munkálataiban nemcsak megállani nem szabad, sőt részvétre számitólag haladnia, jelesül pedig ez évben is még gyümölcsfa-vadonczokat kell vásárolnia nemesitésre, s a példány-gazdaság felkészitését is erélyesen meginditania, ez okbul, minthogy az 1848-ki évre eddigelé kötelezett részvények száma szintén olly csekély, hogy avval a legszükségesebb munkálatokat sem lehetend végeztetnünk, más pénzforrásról kell gondoskodnunk. –
1556Igaz ugyan, hogy az egyesületnek van 2600 darab másfél éves nemes alma, és – 1500 szintén másfél éves körte-oltványa, van továbbá legalább is hat ezer ez évi tavaszi oltványa s szemzése-alma körte vegyest, van szintén ötszáz darab nemesitett cseresznye, őszibaraczk, és szilvacsemeténk, mintegy 6000 kisebb nagyobb szeder, s több ezer zöld jávor, bignonia, akácz, boglárfa, és egyéb diszkerti fácskáink, ezeket mindazonáltal áruba bocsátani még nem lehet egyfelől azért, mert a szépen indult gyümölcsfáknak egy évig még helyben maradni, további gyarapodásuk miatt tanácsos, más részről azért, mert az egyesületnek magának is szüksége van egyéb fáira ültetéseihez, mihez képest egy ételében nem várhatunk ez évben sőt jövő tavaszon sem nevezetes jövedelmet fáinkból.
S ide járulván még azon körülmény is, hogy 1848ik évre eddigelé kevés részvény van kötelezve, ugy hiszem a tekintetes közgyülésnek legfőbb, legsürgetőbb teendője ez uttal az iránt végezni, valjon mellyek azon módok, mikkel az egyesület magán segithetne?
És itt ki kell jelentenem, hogy szem előtt tartva a egyesület szép feladását, részemről tanácsosabbnak hiszem a félcselekvés teréről inkább lelépni, sem mint folytonos pangás közt dicsőségtelenül tengetni az egyesület életét a nélkül, hogy eredményt mutathasson fel.
Fontolóra vevén azonban azt, hogy hasonló egyesületet csak keletkeztetni is nagy munkába, ennyire fejleszteni pedig épen sok fáradságba s küzdésbe kerül, hogy továbbá fenálló illyetén egyesületnek megszünése csüggesztőleg hat mások sorsára is, ujaknak létre hozását pedig szinte lehetetlenné teszi; végül tekintetbe vevén azt, hogy olly kedvező előzményekkel, és annyi fejlettséggel biró intézet, mint egyesületünk, némi pártolással is nemcsak fenállani, hanem üdvös tényezőképen közre munkálni is képes, inditványom az, ovakodjunk megszüntetni az egyesületet, sőt kövessünk el mindent annak állandósitására.
Nehogy azonban időközben ismét a feloszlás aggodalma fenyegesse az egyesületet, gondoskodjunk olly segélyről, melly azt maradandóvá, s virágzóvá tenni képes, s e segély tekintetes egyesület mindössze is abban áll, hogy 10 vagy 12 ezer pftnyi alapitványt szerezni törekedjünk.
Illy alapitvány kamataival az egyesületet folytonos munkásságban tartandhatjuk, s hozzá véve az egyesület által termesztendő czikkek eladásából, és a mindinkább erősbülő egyesülethez kétségtelenül számosan csatlakozandó részvényesek utáni jövedelmet. – Intézetünk jövendője s maradandósága biztositva lesz, s áldásossan fog mezőgazdasági állapotinkra hatni példány-gazdasága, tanácskozási érintkezései, és jutányos áron szétbocsátandó hasznos termesztményei által.
Alapitvány nélkül azonban csak tengeni, s folyvást a félcselekvés és bizonytalanság terén fog vesztegelni az egyesület, ujra meg ujra ismétlem tehát: igyekezzünk legalább tiz ezer pftnyi alapitványt aláiratni, és egyesületünk mentve, s felvirágzandása biztositva van.
Ne is csüggedjünk, tekintetes közgyülés, Pest vármegye, s benne a jó ügy buzgó pártolóinak száma igen nagy, az pedig miután törekszünk, koránsem tetemes.
Forduljunk bizodalommal és nyiltan mindazokhoz, kik a közjólét tényezőit folyvást példás nagy lelküséggel gyámolitják, 1557kérjük pártolásunkat, mondjuk el, hogy legközhasznubb intézeteink egyikének, s jelesül olly intézetnek felvirágzandása avvagy elenyészéséről van szó, melly szép előkészületei, s fejlettsége mellett némi segedelemmel is már üdvös eredményeket képes kiállitani, s a bele fektetendő nagylelküséget dusan kamatoztatni.
Ha mindazáltal eddigi küzdéseink s fáradozásaink ellenére a részvét olly karcsun fordulna felénk, hogy a sikert igénylő közremunkálás terén becsülettel meg nem állhatnánk, szünjünk meg a részvétlenséggel sisiphusi tusát víni, s viszszavonván a közjólét javárai munkásságra szánt jobbjainkat, lépjünk le végkép a cselekvés azon hálaadatlan teréről, mellyen méltánylás helyett félreismerés, gyámolitás helyett hideg részvétlenség csüggeszté kitörésünket, s lankasztá izmainkat.
Ezen előadás következtében egyesületi ügyész ur azon inditványt tevé, miszerint hasonló, egyedül a közönség részvétére támaszkodó intézeteknek biztos jövendőjük nem lévén, alakitsa át magát az egyesület nyerészkedő olly társulattá, melly például 40 pftos részvényeket bocsátván ki, az azokból bejövő pénzt okszerüleg ugy fektesse be a kisérleti telekbe, hogy a beruházandó öszveg hasznot mutasson. Nézete szerint számosan leendenek, kik illy részvényeket haszon reménye mellett váltandanak, s miután ekkint érdekökben fog feküdni, részvényeik becsét emelni, bizonyára mindent elkövetendnek a társaság jövedelmező munkásságának éltetésére, s a haszon öregbitésére. – Ez inditvány ellenében azonban megjegyeztetett az, hogy illyetén átalakitással megszünnék az egyesület philanthropicus vállalat lenni, holott ép e szellemben kell az intézetet fentartani, feladása ugyanis a m. gazdasági eljárásnak vajmi gyakran veszteséggel járó, de közokulás tekintetéből még is szükséges kisérleteket tenni, a jobbfajta gyümölcsfákat lehető legjutányosabban a nép közt terjeszteni, gazdasági magokat stb. kiállitási áron juttatni stb. mi csak ugy lehetséges, ha a csekély részvények mintegy áldozatképen adatnak e czélra, – minthogy tehát e feladás a nyerészkedő vállalt feállitása által végképen megszünik, ennek czélja épen az ellenkező, azon nézetből indulván ki, hogy termesztményeit lehető legnagyobb áron adja el, – minthogy folytatólag a 40 pengő ftos részvények kellőn nem is biztositathatnak, a kisérleti tér nem levén a társaság sajátja, hanem csak bértelke az egyesületnek; továbbá a bérbe adó földes uradalom nem is más czélra, hanem philanthropicus egyesületnek adta bérbe a telket, végül a 3 évre kötelezett részvényesek, kik 40 pftos részvényeket nem váltanának, az ezeket váltókkal egy sorban nem állhatván, de az alapszabályok által biztositott jogaikból idő előtt ki sem vetkőztethetvén, – erre nézve abban állapodott meg a többség, hogy ámbár egyesületi ügyész urunk inditványa elvileg helyes, de az egyesületnek, mint philanthropicus vállalatnak czéljával ellenkezik, azt el nem fogadja, fentartja azonban utóbb, ha t. i. az egyesület jelen minőségében fen nem állhatna, arra visszatérni, s arról akkoron végezni, – most pedig egyelőre kisértessék meg még azon ut, mi az egyesület ügyeinek kedvező fordulatot adhat, jelesül szólitassanak fel Pestmegyében lakó, avvagy birtokos mind azon hazafiak, kik a jó ügyet gyámolitani, s a közjólét tényezőit pártolni készek, terjesztessék eléjök az egyesület multja, és jelene, s kérettessenek meg, hogy egyszer minden korrai ajánlás, alapitványok, avvagy legalább 1558részvénykötelezéssel az egyesületet fentartani s fenállását biztositani méltóztassanak, addig is pedig, mig e megkeresésnek sikeréről tudomást fog vehetni az egyesület, továbbá is működjék az elfogadott elvek szellemében, mire nézve, ha a kin levő tartozások nem folynának be kivántató mennyiségben, négyszáz pengő forintnyi kölcsön felvételére is felhatalmaztatik az elnökség, végül az egyesületi tagok is szólitassanak fel, hogy jövő évi tartozásaikat előre lefizetni sziveskedjenek, – mihezképest januáriusban, avvagy a körülményekhez képest utóbb közgyülés lesz tartandó, melly a kibocsátandó felszólitás eredményeihez képest végezzen az egyesület fennmaradása avvagy megszünendése felett.
2) A részint 1845-dik, részint 1846-dik évről nemesitetlenül maradt gyümölcsfa-vadonczok, télen át menynyire lehetnek nemesitendők, a már kellőn begyökeresedettek kin levén annak idejében részint oltás, részint szemzés által nemesitendők, egyébiránt, minthogy az emlitett vadonczok száma alig tesz nehány ezeret, három ezer szép növésü gyümölcsfa-vadoncz vétessék Tátán, mik télen copuláltassanak, lesz pedig veendő 1000 alma, 1000 körte, 500 cseresznye és 500 szilva-vadoncz. – Egyébiránt emlitésbe hozván a titoknok, hogy 1844. óta drága pénzen szerzett alma és körte magvainkról kelésre szert nem tehetvén, miután elvégre Urbanek Ferencz jeles gyümölcsfatenyésztő hazánkfia szivességéből nyert alma és körte-magokról több ezernyi csemetét várhatunk, miután türhetőn keltek, Urbanek urunk a közgyülés szives töszönetet szavazott. –
3) Jelenté a titoknok, hogy Vodjaner Rudolf ur 3 pozsonyi mérő igen szép rozsot ajándékozott az egyesületnek, melly azonnal el is vettetett a váltógazdaság alá szánt két mezőbe. – Az ajándék szivesen vétetett, – s határoztatott, hogy a megállapitott váltógazdasági terv szerint legalább egy mező a jövő tavaszszal esparcette-el vettessék be, az ez évben esparcette-el bevetett mező pedig, a mennyiben helyenként a taraczk miatt pásztás lesz, a tar térek ujra vettessenek be jövő tavaszon.
4) Hogy az egyesület mind a gyümölcs, mind a szederfa és szőlőiskolában terjeszkedhessék, meghagyatott az illető téreknek ez őszöni felszántatása, a szederfáknak szétültettetése, s a kisérleti mezőknek robinia caragana, akácz és szederfácskákkal körül ültettetése eleven sövényül.
5) Polgár Jákó egyesületi kertésznek eddigi eljárásával az egyesület meglevén elégedve, határoztatott, hogy szegődvénye ne éves közép ár, hanem az évnegyedenkénti ár szerint adattassék ki.
6) Érkövy Adolf egyesületi titoknok, előre bocsátván azt, hogy hivatása őt ezentul Pestvármegye kebeléből állandóul kiviszi, meleg köszönetet mondott az egyesületnek irántai azon szives bizodalmáért, mellyel őt ekkorig megtisztelte, kérte egyuttal a közgyülést, hogy helyette más titoknokot választani méltóztatnék, – a közgyülés méltányló elismerését a leköszönő titoknoknak jegyzőkönyvileg is kimondatni rendelvén, egyesületi titoknokká ifj. Térey Károly választatott el. Ki is jelen levén, a felé fordult bizodalmat köszönettel fogadta.
7) Heller József egyesületi pénztárnok állomásáról változván, hivatalát szinte leköszönte, – eddigi eljárásaért köszönet mondatott, s helyébe a k. megyeri állomás uj rendelkező 1559tisztje Vörös Ignácz ur választatott el, meg fogván kerestetni, hogy az egyesületi pénztárnokságot vinni, s a kisérleti gazdaságra, mint mellynek tőszomszédságában lakandik, felügyelni sziveskedjék, – mi iránti beleegyezését az illetőnek a közgyülés kedvesen vette.
8) Hogy a beszedések Pesten kellőn történhessenek, megkéretni határoztatott Ziska Károly ur, a középponti g. egyesület pénztárnoka, lenne szives a fiók-egyesület részére Pesten fizetendő pénzeket elfogadni, melly esetben az egyesület részvényeseinek tudtokra fog adatni, melly napokon, s melly órákban fognak fizethetni Ziska Károly pénztárnok ur hivatal-szobájában.
9) Hasonlóképen kivánván az egyesület a vidékre nézve is intézkedni, megkérte tekintetes Ribiánszky József urat, sziveskednék a váczi részvényes uraktól a kötelezett öszvegeket koronként beszedni, melly felszóllitásnak t. Ribiánszky József ur ugy, mint hazafi készségétől várni lehetett, szivesen engedvén ez a váczi és váczvidéki részvényes tagok magok mihez tartása tekintetéből közretétetni végeztetett. –
10) A középponti gazdasági egyesület titoknoka emlitésbe hozván, hogy a juniusi állatmutatáskor különösen pestvármegyei szarvas marha tenyésztők megajándékozására a középpontig egyesület 20 db aranyat, tüzvén ki, miután ekkorig épen Pest vármegyéből vagy semmi, vagy igen kevés állitatott ki, lenne a fiókegyesület eszköz benne, hogy e jutalmazást a tenyésztőkkel tudatván, minél számosabb kiállitásra birja őket, a középponti gazdasági egyesületnek emlitett határzata tudattatni s atenyésztők kiállitásra buzditatni fognak.
Érkövy Ádolf, mint egyesületi titoknok.
Felszólítás a pestmegyei gazdasági fiók-egyesület t. cz. tagjaihoz. Pestmegyei gazdasági fiók-egyesület nagyon tisztelt tagjáinak egy része – többszöri felszólitások ellenére is –
1560még a lefolyt s jelen évekre járó részvény-tartozásaikat le nem fizetvén, közgyülés végzéséből ez uttal tisztelettel felkérem egyesületi tisztelt tagtársaimat kint levő részvénytartozásaiknak mi előbbi lefizetése iránt. Fizetések elfogadtatnak kerületekben az egyesület t. cz. képviselőinél – Pesten t. Ziska Károly magyar gazd. egyesületi pénztárnok urnál, található a hivatalban üllői ut gróf Károlyi házban, reggel 9–12, délután 3–5 óráig. K. Megyeren az egyesület pénztárnokánál. Fóthon az egyesület titoknokánál. – Váczon t. Ribiánszky József váczkerületi képviselő urnál. – Kelt Fóthon, november 19-én 1847.
Tércy Károly, egyes. titoknok.
Csőd. A helybeli kir. bányaigazgatóságnál levő s itt készitett 100 mázsa zöld-, vagy is vasgálicz, a legtöbbet igérőnek eladandó levén; felszólitatnak ezennel a venni szándékozók hogy irásba foglalt igéreteiket lepecsételve és a zöldgálicz vételár „igéret”tel czimezve, f. é. decemb. 25-ig, 30 pft. bánatpénz hozzácsatolása mellett, az alólirt bányaigazgatási főhivatalhoz beküldjék.
Kelt Szomolnokon, nov. 15-kén 1847. A felsőmagyarországi bányaigazgatási főhivatal üléséből.
