Egy levél a garanhegyi helységek szomoru állapotjáról.
Egy levél a garanhegyi helységek szomoru állapotjáról.
Jolsva nov. 27. A murányi uradalomhoz tartozó, csaknem egész Magyarországon legmagasabban fekvő Garanhegyi hét helység u. m. Vernár 790, Telgart 1524, Sumjacz 2040, Pohorella 2230, Helpa 1973, Závadka 1408 és Polomka 2637 lakossal a csekély termés, és a burgonya szüke miatt a legborzasztóbb éhségnek néz elibe. Az árvacsalán kapós étek a lakosok előtt, s szerencséseknek tartanák magokat, ha valaki nekik illy táplálékot hozna, mert másra nem is gondolhatni, mivel ott a kerti gyümölcs csak különös ápolás alatt, milyet p. o. a jó izlésü Wagner, sumjaczi erdőmester ráfordit, érik meg; a három első faluban a rozs épen nem, a zab pedig mint szinte a burgonya is csak igen későn érik, azért legtöbbször a megérés előtt elfagy és elrothad. Ezen tápszer halálos betegségeket von maga után, sőt legtöbb ember arczán a legrémesb vonásokkal van a szükség festve. 1847-ki jan. 1-től oct. végeig Vernárban 167, Telgartban 148, Sumjaczban 124, Pahorellában 129, Helpában 126, Závadkában 138, Polomkában 169 halálozás történt. E vidék borzasztó jövőnek néz elibe, és az ember csak növekedő aggodalommal tekint a Garan-hegységre, 1615mellyet télére egy uj éhség csapása fenyeget. Ez okbul nov. 18-dik és következő napjain az itteni első alispán, a főszolgabiró, uradalmi tiszttartó, ügyész és a megyei orvos társaságában meglátogatta azon vidéket. Ezen uraknak alkalmuk volt forrásánál megismerni a bajt. A vernári biró nyiltan megmondá, hogy köztük csak négy családatya van, a ki azzal a mie van kitelelhet, a többieknek vagy ki kell vándorolni, vagy éhen halni. A megyei küldöttség közelebbi vizsgálódásának azon eredménye lön, hogy a lakosság felének, tehát több mint 5000 embernek semmi enni valója nincs. A földesuraság, Koburg hg. nemes szivüsége ez embereket a mult évben tetemesen segitette, mivégre több ezer áldoztatott; most jótékonyságát hihetőleg ismét igénybe veendik. De mind ezen segitség csak palliativ természetü, ez több izben fog ismételteltetni, gyökeres gyógyszert azonban itt emberi hatalom többé nem adhat. Ime az ok. – A Garan vidéke az égalji viszonyok által mind inkább elveszti termő erejét. A dolog annyira ment, hogy a vernári paraszt, ha egy mérő zabot elvet, aratáskor ritkán kap többet egy mérőnél. Hol az ember föllép, ott szorgalma által (mint az emlitett Wagner ur a királyhegy alján) hatást gyakorol az őt környező természetre, mi által a földfelületet átalakithatja. Szorgalma a száraz mezőt vizzel bővölködő legelővé s mezőséggé teszi, a kopár, bokrokkal fedett hegyeket a legszebb erdőséggé, de ki meri állitni, hogy a külső természetre befolyást gyakorol, ha az nem annyira az embertől magától mint számtalan geologiai oktul függ. A mint az ember némelly helyen elsatnyul és elvadul, mind a mellett hogy templomok és iskolák vannak: ezen sors éri geologiai változások következtiben, még az emberi szorgalom daczára is, a növényországot. Tény, hogy a Garan hegyén sok növényfaj, melly ezelőtt 20 évvel buján tenyészett, hanyatlik, és közel van az enyészethez. A magas hegységen mindig esik. Ezen örökös változásban (mellyet a tenger vize a földre tesz, és ettől feloszlott anyagokkal terhelve ismét az előbbihez tér vissza) a termőföld ugyancsak jó mélyen lemosatik. Ki kételkedik abban, hogy végre eljön az idő, mellyben a magasabban és kivált meredeken fekvő részek minden feloszolható anyagtól megfosztatnak, és a növény további tenyésztésére alkalmatlanok lesznek. Mert a bizonyos, hogy a növények táplálására nemcsak viz, szén- és fojtósav kell, hogy azoknak feloszlott ásványi anyagokra van szükségök, hogy ezen ásványi anyagok neme és mennyisége a különféle növényfajokhoz képest különböző, bár még bizonyosan nem tudjuk, melly határok közt mozog ezen különbség és egymást mikép pótolják kölcsönösen az egyes anyagok. Nem tagadhatni, hogy egy földterület geologiai tekintetben elvénülhet, azaz nem bir többé a termékenység azon fokával, hogy számos teremtménynek tartózkodási helyül szolgáljon: a meredekségekről mellyek talaja megmérhetlen szikla, a növények tenyészésére szükséges jó földmennyiség vitetik el a források, patakok, folyók és légköri lecsapások által. – Ide kell gondolni az ottani lakosok miveltségét, azok a legszebb emberfajhoz tartoznak magosak és sugarak mint fenyőfáik, de szellemileg elhanyagolvák. Ha az ember a neki adott érzelmet és értelmet nem használja, ha neki a tudomány és tapasztalás a földmivelésben jótékony szövétnekét nem nyujtja: akkor kopár magassággá változtatja, hol sürü őserdő diszlett, mellynek árnyékában számtalan növény tenyészett, amelly növény fenmaradásához és tenyészéséhez az erdő életföltétel.1616– Ezen igen eredeti állapotban élő nép sem kivánt forróbban mint az erdőket elpusztitani, és mind ezt ostobaság és pajkosságból. – Tudjuk milly vitában volt a derék erdősz, s urad. erdősz-igazgató Greiner ur, mig a jobbágy fejszéjét, mellyet az az uraság őserdeiben tetszés szerint forgatott, illő korlátok közé szorithatta. A nép nem tudja felfogni, hogy a fákkal benőtt emelkedett helyek azok, mellyeken a párákkal terhesült levegő megsürüdik, és nedvessége által a hegyek oldalán a tenyészést, sőt a forrásokat is táplálja, mellyek a hegy lejtőin, vagy lejebb a völgyben vannak; ugy van, egy Liebignek kellene minden vármegyében felolvasást tartani, mig a nép meg nem fogná, hogy a kopasz hegyek a tenyészést akadályozzák. Csodálkozik az ember azon nagy károkon, mellyeket a Vág vize csaknem minden évben megujuló kiöntése okoz, és mi egyéb az, mint a fákban megritkitott Karpáth természetes szüleménye. Csak nem sirtam, midőn négy évvel ezelőtt a galgóczi várból ezen áldott vidéket épen aratáskor viz alatt láttam. E földön minden bün megboszulja magát, de senki sem büntet kézzelfoghatólabb mint a természet. A garaniaknak a legmagasb emelkedettségen van rétjök, sarjuról itt szó sem lehet, és a takarmány is mindinkább fogy. – A mult tavaszon több mint 800 ló megdöglött, a juhnyáj egyre kevesedik, és a sertés Vernár és Telgartban egészen kipusztult. Tudjuk, hogy a garani iskolatanitók 50 ft jutalmat kapnak, ha ott egy keveset magyarul tanitanak; e jó, s kinek lehetne most ellene kifogása? de még nagyobb jutalmat érdemelnének, ha sikerülne nekik a serdülő nemzedéket becsületességre, munkásságra, mértékletességre és tisztaságra szoktatni, mint felteszem felőlök, hogy azt tenni bizonyosan igyekeztek is. – Mindenik ház előtt ganajdomb van, melly nem az hogy ambraszagot bocsátna, hanem a levegőt a ház körül eldögleletesiti; az ottani csapszékekben évenkint 500,000 itcze pálinka méretik ki, Vernár falu az uraságtól 800, a Palzmann családtól több mint 1000 ftot vett fel munkára; a pénz elharácsoltatott, a munka meg nem tétetett. A völgyben fekvő helységek sokáig fenmaradhatnak, mivel azoknak részint az urasági terjedelmes vasmű-intézetek jutalmas foglalkozást adnak, részint mivel olly földet kapnak, melly a hegyeken elmállás által készül, s onnan hozzájok lemosatik, hanem a fátlan hegyeken fekvők minden emberi segedelem daczára elpusztulnak. Ohajtom, hogy csalatkozzam, de az valószinü, és geologiai ismeretem kezeskedik érte, hogy 50 év mulva a Murány felől Szepességre utazók, ott hol most Telgart és Vernár áll, semmi falut, hanem csak egy korcsmát és egy erdősz-házat látandanak.
(P. Z.)
