Budapesti mozgalmak.
Budapesti mozgalmak.
Mivel kezdhetnők meg tudósitásunkat méltóbban, mint az edinburgi orvos-tanár Simpson által gyakorlatba hozott chloroform-róli hirrel. – E szer ugyanis, nem az őszbe csavarodott fürtök megfestésére, nem a ránczos fakó arczok szinezésére, és igy ámitásra; nem is mint a lőpor s lőgyapot rombolásra, kártételre, hanem a fájdalmak s kórállapotok könnyüszerű megszüntetésére való. Már Bécsben, sőt nálunk is tétettek vele kisérletek, mellyek azt mutatják, hogy a kénégenyt nemcsak kipótolja, hanem fölül is mulja. Szaga ugyanis kellemes, beszivása tehát nem kerül erőtetésbe, hatása gyors és bizonyos, ámbár nem olly tartós mint a kénégenyé, kártékony következményei azonban, mint ennek, nincsenek. – Ennélfogva mind annak, ki e szert legelőször hozta gyakorlatba, tudniillik Simpson tanárnak, mind pedig azon derék férfiaknak, kik a szenvedő emberiség javára annak használatát terjesztik, hódolatunkat s hálánkat nyilvánitjuk, és ugy hiszszük, hogy e nyilvánitásunk minden emberileg érző embernél viszhangra találand.
Czakó Zsigmond, méltán hires drámairónk f. h. 14-kén életének, mellyel megelégedve ugy is ritkán volt, egy pisztolylövéssel végett vetett, barátai jelenlétében, de nem szemükláttára. Itt a sok szó nem lenne helyén. – Béke poraira.
1638Agathocles fazekasból királylyá lett Syracusában. Dionysius (az ifjabb) pedig király volt Syracusában és lett tanitó Corinthusban. – Ezen előzmény után az olvasó valami világot renditő hirt vár talán? csalatkozik ezt csak azért hoztuk föl, mert a Nemzeti Ujságban „kifiguráznak” egy csizmadia legényt azért, hogy a tőkénél, csiriznél, szuroknál meg a mustárnál nem akart maradni, hanem lábmüvészből tánczmüvész, – azaz, hogy egyelőre csak tánczmester – lett. Rosz csizmadiából jó tánczmester hogy miért ne lehessen? én át nem látom, miután rosz vargából jó költér már lett, mint Sachs János; miután rosz pinczérből jó katona, sőt jó general, mi több jó király is lehetett, mint Muratból. Ne bántsuk azt a ki előbbre törekszik, csak annyi pénzt hozzon ezen imrovisált tánczmester külföldről táncza dijaul vissza, mennyit tőlünk a külföldi tánczok, tánczosok és tánczosnők elvittek, – ugy nyertünk a cserén.
A táncz és zene sokszor, sőt legtöbbször együtt vannak, ennélfogva, ha már a tánczról szóltunk, szóljunk jeles zenészünkről Morelly-ről is, a ki ennekutána mű-kereskedést nyitandván, a zenészettel fölhagy. Oh farsang! oh árva tánczterem!
De ha Morelly ur vállalatba bocsátkozik, bocsátkozik ám más is, és ezen más derék polgártársunk Walthier ur. Ő ugyanis egy folyamodványt nyujtott be a ns tanácshoz, oda mellékelt tervvel együtt, s e terv nem más, mintegy lóerőre készitendő vasut, melly a kecskeméti kaputól kezdődnék, s az országuton át a város-ligeti páva-szigeten végződnék. Adja isten, hogy elébb létesüljön mint a zugligetbe annyiszor inditványozott, de nemcsak valóságban, hanem még tervben sem kész vaspálya! Ha azok, kik minden vállalatban a pauperismus egyik okát látják, aztán meg ha azok, kiket gorombáknak mondanak, ámbár hintón járnak, szóval a bérkocsisok e vasutnak utját nem állják, ugy lehet belőle valami.
Az országuton járván, tekintsük meg a n. muzeumot. A vasrács-kerités igen szépen áll e derék épületnek, ha mindjárt a „baloldal” meg a hátulsó oldal (a keritésről értjük) még sok kivánni valót hagy is hátra. Az eleje azonban kitesz magáért, uj évtől kezdve ugyan is minden este (akár süt „a méla hold” akár nem) hat, ünnepélyes alkalmakkor 8 argandi lámpa fog világot vetni a régiségekre? nem, hanem a régiségek és ritkaságok tárára. A lámpák az alapitványtól, az olaj pedig a választó polgárságtól fog adatni. – Éljenek!
Éljen Luczenbacher ur is, ki a jótékonyságáról ismeretes nőegyletnek, a szegények közt kiosztandó 10 öl fát ajándékozott. Hány dus van, ki kéjelmesen butorozott, melegre fűtött szobájában életét unva, nem gondol a hidegtől didergő szegényre? ki vele annyiban hasonló lelki állapotban van, hogy az is életunt a nyomor miatt. Tisztelet becsület ezért a kiveendőknek! De nem csupán fa tüzétől melegszik az ember, hanem bortól, sörtől is. Némelyikben, ki a müvészetért nem csupán hevül, hanem lángol is, e lángot nem a tüz, hanem a viz okozza, a mennyiben a bor nagy, a sör pedig legnagyobb részben vizből áll. – A „Noththeather”-ben földszint egy, a karzaton pedig 2 egyén elájult, kivitték; azt vélték hogy a szél ütötte meg őket, azonban 1639fölocsudtak, s kitetszett, hogy a „credenczben” az isteni sörből többet öntöttek a garadra mint ducált volna. Mert tudni kell, hogy e dicséretes szinháznál sört, bort lehet inni és sunkát s egyebet enni, mind ezt az erkölcs nemesitése tekintetéből. Ugyanis p. o. egy borzasztó szomorujáték jő előadásra, a játék hőse kegyetlen halált hal s a nézők törődött szivvel és csüggedt lélekkel távoznak, s a darab hatása az erkölcsösökre bizonyos, ámde ott volt nehány egyén, a ki borból, sörből előbb már annyit ivott, hogy az egyet is kettőnek látta, e nehány egyén természetesen illy állapotban nem egy, hanem két hőst látott meghalni, a hatás tehát rájuk nézve két akkora volt, s az erkölcs-nemesedés náluk még egyszer olly magas fokra jut, mint azoknál, kik józanon menvén be, a darabnak csak egyszerü hatásával jönnek ki.
A szalámi-készitők, az elővásárlók közé soroztatván a tanácshoz folyamodtak azért, hogy nekik a sertéshust szabad legyen a vidékiektől mázsa számra megvenni, de elutasittattak.
A hidbérlők pedig azért folyamodtak, még pedig a n. m. m. k. helytartó tanácshoz, miszerint már ezelőtt délutáni 1 és 2 óra között megengedtetvén nekik a marha-falkáknak a hidon átbocsátatása, semmittessék meg azon utóbbi rendelet, mellynélfogva falkákban csak éji 10 órától reggeli 5 óráig, nappal pedig páronként szarvuknál fogva összekötve, szabad a marhákat a hidon átereszteni. Szinte elutasitattak. Ugyan jókor jutott eszükbe a hidbérlőknek a folyamodás, mert már a hid ki is szedetett.
A Ferenczvárosban éji kerülők állhattak föl a lakosságtól, s azóta lopásak, betörések nem is hallattak, de a józsefvárosi biró ki illyet igért, még eddig igéretének nem ura. Kár a tolvajoknak alkalmat adni.
Különben a zsiványok most már olly kevéssé „zsenirozzák” 1640magukat hogy az utczáról hágcsón mennek az emeletbe. Ezt kisértették meg Kren ur házánál is, de szerencsétlenségükre az őrök által üldözőbe vétetvén, két hágcsót voltak kénytelenek ott felejteni. Ebből láthatni, milly nagyszerü terveik vannak e zsiványoknak, még egy hágcsó nem is elég nekik. Hátha majd bizonyos emelvényre egy hágcsón kell mégis fölmenniök.
Mennyi téj fogy el Pesten naponkint, hetenkint? s ebből mennyit hoznak a vidékiek? érdekes volna tudni, mert most kiszámithatnánk mennyiért veszik a pestiek a szappanlének itczéjét, miután a pesti lakosságnál összesen nem több mint 2160 tehén találtatott, mellyek közt több a sovány, mint a középszerü, s több a középszerü, mint a kövér.
Folyó hó 18-kán vizadóra a hajóhid kiszedetett, ez a legujabb ujdonság, illyen még az idén nem történt, és ugy hiszem nem is történik.
F. h. 3-tól bezárólag 14-ig, a kebelbeli 52 mészárszékben vágtak 17 ökröt s 1,242 tehenet, mellyek csak 3,157 mázsa hust adtak. Minő csekélység ez! Angliában, mert a marhahust nem limitálják, nem vágnak 3 mázsás marhát, hanem rendesen 8 mázsást, sokszor pedig 10–12 sőt több mázsást is, innen van aztán, hogy ott a földmivelés és marhatenyésztés sokkal jobb lábon áll mint nálunk, hol egy bizonyos táblabiró és mások azért limitálják a hust drágára, mert a marhatenyésztést akarják gyarapitani. Pedig ezen árszabályos hazában, Fényes szerint legfölebb 5 millió darab szarvasmarha találtatik, mig Angliában, hol az emberek és táblabirák, nem husárszabállyal gyarapitják a marhatenyésztést, 16 millió 800 ezer darab van. Nálunk van mintegy 17 millió juh, Angliában pedig 57 millió. Láthatja ebből az olvasó milly visszás, hogy ne mondjam ellenséges – rendszabályhoz nyulnak azok, kik azt hirdetik magukról, hogy a marhatenyésztést gyarapitják a husárszabály által.
M.
