Sopronyi jegyzetek.
Sopronyi jegyzetek.
(Műipari tekintetben.)
Szép dolog, dicséretes is, ha mind azt, mi csak közöttünk történik, kivált ha mind azokból tanuságot szerezhetni is, sajtó utján közhirré teszszük, s annál szebb, annál dicséretesebb az illy közzététel, ha az a tudományok érdekében történik; az ellen tehát nincs, nem is lehet kifogása senkinek, de igen, ha valaki olly tárgy felett vitatkozik, mihez vagy mit sem ért, vagy elfogultságában ferde nézetekből indul ki, mert igy tévutakra visz másokat is, és a mi ennél még roszabb, kedvetlenséget szülő ingerültséget is okozhat. Igy történt ez az idén Sopronynyal és az ott tartott magyar orvosok és természet-vizsgálók gyülekezetével is. Sokan szóltak e tárgyban mind magány-körökben, mind hirlapokban, sokan a felszólaltak közt voltak ollyanok is, kik ott sem voltak, csak mástól hallottak valamit, vagy ha Sopronyban voltak is, nem vettek maguknak annyi fáradságot mindenről kellő tudomást vehetni. Nem tárgyam ugyan ezuttal az eddig itt s ott megjelent sopronyi tudósitások czáfolata, jegyzetim nem lakomák, nem vigalmak leirását tárgyalják, ilylyenek hála a tudományok istenének Sopronyban nem is voltak, s mivel nem voltak illyes mulatozások, lakmározások, sok talán csak ezért nem volt Sopronynyal, s az ott tartott gyülekezettel megelégedve, az ollyanokkal mi közöm sincs; a ki kényelmesen jól akar enni s inni, vigyen magával tömött erszényt, 1626nem leend semmi panasza, vagy menjen oda, hol jól tartják s megtánczoltatják, de illyes örömeinek ki nem elégitése végett ne üssön zajt, ne rágalmazzon, ne tegyen nevetségessé senkit. Főbb tárgya jelen iratomnak: Hetilapunk számára összeirt némelly jegyzetimet, mennyiben azok az ipart érdeklik, közre bocsátani, egy uttal azonban a sopronyi gyülekezet fény- és árny-oldalait is megérinteni, ez utóbbit leginkább azért, hogy ezutánra az illyes gyülekezetek lassan lassan kibontakozzanak, némileg a tárgyak egybehalmozása miatt csak menthető bonyodalmakból, ezek pedig nyűgözik a tudományok kellő tárgyalását, okozzák hogy az illy gyülekezetek még mindig nem azok, miknek lenniök kellene, millyenek p. o. a Német-, Franczia- és Olaszországokbaniak.
Soprony városa és vármegye négy igen érdekes kiállitással sziveskedett a keblében öszvesereglett természetvizsgálókat megörvendeztetni; u. m. iparmü, növény, régiség és természeti ritkaságok, s végre állat-kiállitással. Én mint iparkedvelő csak az elsőt veendem majd tárgyalásom alá, a három utóbbival – nem kétlem – más szakok emberei ismertetik meg az olvasó közönséget.
Ugyan e lapok számaiból tudjuk, (1. 185. és 186. sz.) hogy az iparműtan a sopronyi gyülekezetnél annyi méltánylást nyert, hogy az magát függetlenebb állásba helyhezve, egy külön szakosztályt képezhetett, s igy különválva az egyébkép rokon irányu mezőgazdászati osztálytól, a hová is Kassán soroztatott, saját teremébe vonulhatott, constituálta is magát, s igy folytonosan működött is az ipar mezején. – Tudjuk továbbá, hogy az iparműtani szakosztály a sopronyi iparosokat ülésébe meghitta közös tanácskozásra, meg is jelentek sokan, és a szakosztályi elnök felszólitására igéretszavukat is adák: a mesterinasok számára magyar nyelv tanszéket állitani, a fiatal iparosokat irásra, számvetésre és 1627rajzolásra tanitatni. Elvárjuk mennyiben lőn a szép igéret igéje testté. Értettük azt is, hogy a szakosztály által inditványba tétetett, miszerint a gyülekezet arra forditsa országos befolyását, hogy országszerte a rajztanodákban a néparchitecturára is nagyobb figyelem forditassék, értem azt, mikép épitse a köznép kicsiny hajlékát, pajtáit, ólait, kutjait mind gazdasági, mind egészségi tekintetből legczélirányosabban, legtakarékosabban, mert mint tudjuk a köznép átalában ugy épiti most is házát, pajtáját, ólát mint épiteni kezdette Béla király alatt a tatár járás után, és valamint földje mivelésében előbbre nem haladott, ugy nem mutat semmi előbbre haladást épületeinek javitásában sem. Mind ez leginkább a gazdasági fiók-egyesületek teendői közé tartozik, erősen is hiszszük, hogy az anya-egyesület ezutánra serkentéseit oda irányozandja, hogy az itt s ott keletkezett fiókegyletek által a köznép közt az okszerübb földmivelés, marhatenyésztés, épitkezés divattá váljék, mert még eddig valljuk meg őszintén, e tekintetekben a gazdasági egyesületek részéről vajmi kevés, vagy semmi sem történt. Tudtomra azonban az emlitett közhasznu inditványt az iparműtani szakosztály nem vitte át a gazdasági szakosztályhoz, hanem azt csak jegyzőkönyvének felolvasásával a közgyüléshez tette át, a mi hibás eljárás volt, mert nem hiszem, hogy a közgyülés még eddigi zsibbadt állásában, tudhatna a kérdésben forgó ügynek elég lökést adni. Értettük végre, hogy Sopronyban iparműkiállitás is rendeztetett, a mellynek megtekintésére s annak mi karbani létezésének megbirálására az iparműtani szakosztály kebléből tagokat küldött ki, még eddig szerencsénk nem volt ime küldöttség véleményét olvasni, pedig mindnyájan, kiket a dolog közelebbről illet, azt olvasni igen kiváncsiak vagyunk. Addig is, mig kivánságaink teljesülendenek, szabad legyen nekem is a kiállitásról átalában véve, nehány igénytelen szót ejteni.
Ha a vidéken történnek az országoson kivül iparműkiállitások, mint már történtek Győrben, Kassán, Eperjesen és az idén Sopronyban a végből, hogy az által az érdeklett város, s vidéknek iparos működése s jelen állapota kitünhessék; ha az illyes kiállitások által az ipar ügye előresegitetni czéloztatik egyszersmind addig is, mig eljövend ideje a fiók-iparegyesületek felállitásának, serkentő buzditás is czéloztatik általa tétetni; továbbá, ha az illy kiállitásokkal iparstatistikai adatok közlése is kapcsolatban van, nem lehet elegendően dicsérni az emlitett városokban az iparműkiállitás rendezőinek jó szándokát, mert azt egyes egyedül puszta parádénak, a mellynek minden nyoma a kiállitott czikkek szétszedetésével elenyészik, nem szeretnők tekinteni (azért nem kedvelem az ugynevezett wachtparádékat sem), legjobb hiszemben vagyok tehát, ha bár itt s ott némi elmulasztások történtek is, hogy a megnevezett városokban az iparműkiállitás nem csupán parádé volt. Elmulasztásról szóltam, ennek nevezem p. o. Sopronyban, hogy a kiállitott czikkek elrendezésénél azoknak egymássali rokonságuk sorozatára itt s ott figyelem nem forditatott, a látogató nem vehetett kezéhez sem irott, sem nyomtatott jegyzéket, melly őt a kiállitott művekkel, s azok kiállitóival megismertette volna, egy illy jegyzék utósó napon megjelent ugyan, de abban nagyon is összevissza vannak hányva az iparczikkek, p. o. mindjárt elején: az asztalos-enyv után nyomban következik: szalma méh-kas, ezután egy faszék, ezt követi a magában igen szép 650 darabból összerakott hordócska, 1628s igy tovább. Ezt, ha nem tudnám bizonyossággal, hogy a természet-vizsgálók gyülekezetét megelőzve, több héttel már e nemes városnál határozattá vált az iparműkiállitás, rögtönzési hibának tulajdonithatnám. Kár volt a sopronyi kiállitást rendező bizottmánynak az országos iparegyesület abbeli ajánlását mellőzni, miszerint – ha felszólitatik – örömmel küldend kebléből olly tagot, ki már illyesben járatos, az illetőknek segéd-kezet, s utba igazitást nyujtand.
Jutalmak is osztattak ki, minő fokozatban, minő tekintettel az ipar haladására? mert a jutalmazás a természetvizsgálók Sopronyból távoztuk után jóval később történt, tudomásomra nem jutott, kivánatos, hogy azt a jutalom-biráló választmány a Hetilapban köztudomásra adná.
Mind a vidéki fiók-iparegyesületek, mind az illyeseknek iparműkiállitásai figyelmet igénylő tárgyak, azért mind ezt megvitatni czélul tüzte ki a szakosztály jövő évi szaküléseiben, u m. czélirányosak-e a vidéki iparműkiállitások? ha igen, mikép rendezendők? és mikép lehet honszerte fiók-iparegyesületeket alkotni, s azokat a pesti anya-intézettel kapcsolatba hozni? Mind a két tárgy az iparbarátjainak figyelmét megérdemli, szóljanak fel ez iránt a Hetilapban, vagy tartsák fel ebbeli dolgozataikat jövő évben itt Pesten tartandó termeszet-vizsgálók gyülekezetére, kedves szolgálatot teend mindenki, ha dolgozatait az iparműtani szakülésben felolvasandja.
A sopronyi iparműkiállitást láttam, gyönyörködtem benne, azért el nem mulaszthatom, mennyire időm és más elfoglaltságom engedé, felette tett rövid jegyzeteimet ez uttal közre bocsátani.
1. §. Posztó és hasonnemü szövetek.
Ha bár nagyobbszerü posztógyárak Sopronyban s vidékén nincsenek is, de mégis több posztós dicséretes szorgalmat fejtett ki illynemü szövetek készitésében, a kiállitott posztó-czikkek a készitők jó izlését, a kelmék tömött finomságát, a festékek tartósságát, a szinezetek izletes vegyületét eléggé bebizonyiták.
Schneider Lipót kiállitott 3 darab asztal-szőnyeget, 2 db ágytakarót, 1 vég vattmohlt.
Krause Károly 2 vég kékben játszó biborszinü posztót.
Rusz Jakab 2 vég finom fekete és kék posztót.
Wrehowszky Mihály 1 végben 33 különféle mellény-szövetet, sötét-kék és zöld posztót, nyári és téli nadrág-kelméket.
Wrchowszky Tóbiás 1 csomóban 100 pászma finom és egyenlőn font fejér gyapju fonalat.
Krausz Samu 1 vég mákos, szürke posztót.
Palló Henrik 2 vég arany-sárga finom posztót.
Einbek Mátyás 2 vég sötétkék és aczél – zöld posztót.
Ezeken kivül posztót és hasonnemü szövetet kiállitott még: Krausz Mihály, özvegy Wrchowszky Samuné, Schneider Samu és Neipolt József Kismártonból.
2. §. A közhasználat minden igényeinek kielégitésére legszebben és jól kikészitett bőrt láthatánk; illyeneket kiállitottak 1629Jents Ferdinánd, sopronyi timár, kinek gyárából 5 db vizellenes feketitett könnyü, illy nemü nehezebb, továbbá fénymázas és festetlen borju bőrt, mellyeknek puha ruganyossága, tömött szilárdsága, kérgetlensége a gyárnoknak ez iparágbani ügyességét nyiltan tanusitja, volt tőle az ugynevezett vastag fontos és vékonyabb német talpbőr; nyergesek és szijgyártók számára egészen kisimitott tehén bőrök, közülük egynek nagysága közcsodálást gerjesztett a nézőkben. Jents urnak gyárában évenként körülbelől 4000 db nehezebb ökör-bőr cserzettetik ki, közülök 3500 db fontos talpbőrré lesz, a gyárnok a bőröket, a könnyüket t. i. a sopronyi mészárosoktól, a nehezeket ellenben a bécsiektől veszi, mindnyáját zöld állapotban, ugy t. i., a mint azt az állatról lenyuzták, ki sem száritottan, mert szerinte a roszul száritott bőr, a miben ritka mészáros ért, a nyers bőrrel kereskedők közül pedig aligha egy is, egyik főoka a kikészitett bőr roszaságának, rontja továbbá a bőrt a mészáros ügyetlensége a nyuzáskor, ha azt t. i. vagy kimetszi, vagy pedig itt s ott hust hágy rajta, az illy bőr, kiváltkép nyáron át, könnyen rothadásba jön, és férget idéz elé. Jents ur gyárából veszik a Győr-, Vas- és Veszprém megyei csizmadiák, sarusok és czipőszök mesterségükhez szükséges bőröket. A gyárban 60,000 pft üzleti tőke fekszik, évenként 70–75,000 pft jön forgásba, mivel pedig a bőrnek kikészitése több időbe kerül, azért is a bőrgyárakban a tőke aligha 1 1/2-szer forditatik meg. A bécsi mészárosok 3 hónapig is elvárakoznak a tőlük vásárlott bőrökért járandó fizetésre, a helybeliek alig 14 napig. A cserzésre megkivántató gubacsot, legjobb minőségben, Vas, Somogy és Baranya megyékben, cserhéjat pedig az Osztriával határos Soprony és Vasmegyéknek felső részeiben vehetni, legjobb cserző anyag azonban a fenyőfa héja, ezt beszerezhetni Osztriában az ugynevezett Wand és Guitenstein hegység erdeiben. Jents ur bőrgyárára kártékonyan hatnak következő akadályok, u. m. a nehéz nyersbőr hiánya, mert Sopronyban s vidékén vágott ökör bőrnek párja alig nyom többet 70–80 fontnál, holott a bécsiek párja 120–160 fontot is nyom, továbbá mivel a vidék sióiban nincs elegendő viz uralmakat hajtani, ez okból a gubacsot örlésre Bécs-Ujhelyre kell kivinni, végre a gyárt nem biztositja semmi védvám az osztriai gyárosok ellen, kik igen csekély vámdij mellett mindennemü bőrrel elárasztják Soprony vidékét, a honnét Osztriába igen nagy vámdij mellett vihetni csak ki készitményeket. Jents Ferdinánd urnak pár év alatt két szépreményü fia halt meg, kikre bizvást hagyhatta volna bőrgyárát, most már nincs senki, ki abban utódja lehetne, ő maga pedig már nyugalomba ohajt lépni, azért is kedvező föltételek alatt gyárát minden készületeivel kész áruba bocsátani, kik vele szerződni kivánkoznak, Sopronyban magánál szivesen fogadja. Továbbá:
Brikmann Keresztély sopronyi fehér timár 5 db szépen, puhán kikészitett szarvasbőrt mutatott elő.
Kismártonból Brüszner Antal és Spitzer L. és A. testvérek mindenféle feketén kallózott borju bőrt állitottak ki.
(Folytatjuk.) Δ
