Budapesti mozgalmak.
Budapesti mozgalmak.
Budán az ujvárosban két dühös eb, (az egyik agyonlövetett) hirszerint 22 egyént mart meg, valamennyi a kórházba vitetett, s országunk főorvosának gondos ápolása alatt van. – Hányszor emlitetett már a gazdátlan ebek milly veszélyesek legyenek a közbátorságra, s az illetők, ámbár kihirdették miszerint, minden gazdátlan eb elfogattatik a kapitányi hivataltól, s „elemésztetik” még sem emésztettet el minden gazdátlan ebet, sőt néhol (még a népesebb utczákat mint a hatvanit sem véve ki), megtámadják az embert. – Nyáron mint, télen milly veszedelmesek legyenek az ebek, sajnosan tapasztalhatjuk most, midőn azon szerencsétleneken kivül, kik már orvoslat alatt vannak, igen valószinüleg még ebek is megmarattak, mellyek a veszedelmet még inkább fogják növelni.
A hires bankjegy-csináló, (Römer) két társaival együtt (Ekkarddal és Adamssal) elitéltetett, Römer ugyan hat, a másik kettő pedig két évi fogságra vasban, és közmunkára; ezenkivül minden héten böjtölés és szeszes italoktóli megtartóztatás mellett. Ezen itélet végrehajtása a városi hatóságra bizatott, mellynek is az elitéltek általadattak.
Azon betyár, kiről 204-dik számunkban emlékeztünk, ki az üllői-utas tehenet lopott s elfogattatott, de megint elugrott, most ujra kézre került, és pedig ő is harmad magával, mivel a német példabeszéd ugy tartja, hogy „alle guten Dinge sind drei.” Fenyitő vizsgálat alá adattak, és a lopást, (mellyen pedig rajta kapattak) nem is tagadják. Ritka igazságszeretet. Czigány illy körülmények közt nem vallana, hanem azt állitaná, hogy a teheneket itatás végett hajtotta ki.
Folyó hó 17-kén egy fiatal ember, egyik városi tisztviselőnek (a hatvaniutczában levő) szállására menvén, az asszonyság szobájába, hol leánykája is volt, berohant, s azt állitá, hogy ő engedéllyel bir – még pedig a kapitányi hivataltól – a kéregetésre; azért is egész alázatossággal kért (s ekkor borzasztó fenyegető arczot mutatott) valami csekély segedelmet, p. o. egyelőre csak 30 váltó forintocskát. Az asszonyság saját maga, de még inkább kis leánya félelme miatt oda adta a csekély segedelmet, s az alázatos kérőt a folyósóra kikisérte, s ott ő is segedelmet kért a kéregető elfogatására, de az gondoskodott bátorsága felől, és elillant.
Ugyan csak e napon hasonló alázatos kérelemmel fordult egy kiszolgált hadnagy (vagy mi?) a nagyhid-utczában levő dohányárus L. urhoz; és hogy alázatos kérelmének nagyobb nyomatékot adjon, arra figyelmeztette L. urat, miszerint most csak ketten levén a boltban őt agyonszurhatja, ha kérelmét nem teljesiti. L. ur ez igen nyomatékos oknak engedett s a jámbort megajándékozta, ki a boltbul kimenvén eltünt. De később egy targonczás által, ki rendesen az emlitett dohány-bolt előtt, szokott állani, valahol fölismertetvén, általa el is fogatott. Most tatán majd 1671megtanitják emberségre, és arra, hogyan szokás alázatosan kérni.
Szabályul kellene elfogadni, hogy minden ollyan kéregető bajnok (vágy vínok, Fechter) a ki szobába benyitni mer, elfogattassék, mivel annak szándéka vagy lopás, vagy ha szerit teheti megfélemlités általi zsarolás. A szemérmes koldus csak hirül adja kivülről, hogy ő is ott van.
A mészárosokra három egész nap alatt csak száz panasz sem jött be. Meddig fogják magukat megbecsülni? azt Jupiter tudja csak.
A gabonának, lisztnek összeiratása a nemes tanács részéről megparancsoltatván, eddigi eredménye ez:
| A gabona-kereskedőknél találtatott összesen | 100,260 p. m. |
| Uraságoknál és a magyar gazd. egy.-nél | 12,300 p. m |
| mindössze | 112,560 p.m.b |
Találtatott még a sülőknél 6540 mázsa 1ső, 5655 m. 2-od rendü montliszt, 6070 m. zsemle, és 3900 m. kenyérliszt, 1245 mérő buza, 1155 mázsa malom-söpredék.
Folyó hó 21-kén árszabályoztatott a zsemle és kenyérliszt, s a dara, ezek mind csökkentek, kivevén a fekete kenyérlisztet. Ugyanis most az 1-ső rendü montliszt mázsája 23 ft 10 kr, előbb (dec. 4-kén) 24 ft 34 kr volt, tehát 1 ft 24 krral olcsóbb, egy itcze 12 kr, a 2-od rendü montliszt mázsája most 21 ft 40 kr, itczéje 11 1/4, előbb volt 23 ft 5 kr, s 12 kr, tehát 1 ft 25 krral olcsóbb, egy mázsa zsemleliszt 18 ft 11 kr, 1 itcze pedig 9 kr, 1 mázsa kenyérliszt 8 ft 1 kr, 1 pesti mérő 1-ső rendü zsemledara 26 ft 4 kr, 2-od rendüből 23 ft 10 kr stb.
A zsemle ára és sulya csak az előbbi maradt, azonban arra nem sokat adnak a sütők, minélfogva idején volna a husárusokon kivül reájok is kiterjeszteni az utánméretési rendszabályt, minthogy ez áldott hazában, melly a B. P. Hiradó és M. Gazda szerint „a természettől egyedül földmivelésre, mezőgazdászatra van rendeltetve” csakugyan botrányos olly hitvány zsemléket látni és enni, mint a minő hitványak 1672a B. P. H. és M. G. előbbi állitásukat gyámolitó (?) izék, hogy is mondjam csak no, argumentumok (isten bocsássa meg). – És minthogy a fagygyugyertyának fontja 38 krra szabályoztatott, de ennek daczára is a hatvani utczában levő 3 szappanostól 46 kron adatik, (mint ezt már egyszer mondám) ennélfogva a visszaélésre bátorkodom a rendőrséget figyelmeztetni. Ha már árszabály nélkül e „mezőgazdászatra rendelt” ország nem boldogulhat, tehát tartassék az meg, ha már (istennek hála!) van rendőrségünk, tehát ne fitymálhassa azt büntetlen senki fia, a kit a büntetés elérhet. Igy legalább lassankint oda jutunk, hogy idővel szegény, boldog respectálni fogja rendszabályait rendőrségünknek, mellynek – akárki mit mond – állása sem kellemes, sem könnyü.
Folyó hó 21-kén tartott hetivásárra hoztak a vidékiek 72 szekéren 814 mázsa sertéshust, s adták fontját, a nyuzottnak 19 krról–2l-ig, a bőrösnek 23–26 kr, a szalonnának 48–50 kr. Hoztak továbbá 37 szekér baromfit, a pujkának párja kelt 4fton–5ftig, sovány ludé 3–4 ft, hizotté 9 ft 12 kr, csirkeé 1–l ft 30 kr, kacsának párja 2 ft. Volt még 71 szekér burgonya is a piaczon, kelt zsákja 2–2 ft 30 kr, buza hozatott 54 szekérrel, kétszeres 43 sz., rozs 26 sz., zab 41 sz., kukoricza 53 sz., árpa 47 sz., bab 11 szmérője kelt 12 fton, borsóé 18–20 fton. Tojásnak darabja 3 kr, százával pedig 4 ft 40 kr.
