Anglia marhavásárjai. Az ősz vége Angliában szokott ideje a nagy marhavásároknak. Tudjuk az angol nagy földbirtokosok kijelentett szándokát, miszerint minél nagyobb földet forditnak marhatenyésztésre, és minél többtöbb földet vonnak el a gabnanemüek termesztésétől. – Az idegen gabna bevitelének megengedésétől fogva ezen rendszer nagyobb haladást tőn; vannak kerületek, mellyek kirekesztőleg marhatenyésztésre és zártrétekeni marhahizlalásra forditvák, miről Herve megye elegendő fogalmat adhat. – A vasutvállalatok a nagy földbirtokosok befolyása által, kik ott egyszersmind főfőrészvényesek, igen megkönnyitik a marhaszállitást. Nemcsak olcsó áron szállitnak, hanem nagy vásárok alkalmával különös vonatokat rendelnek a marhaforgalom elősegitésére. (Nálunk a vasut-vállalatok kevés figyelmet forditnak a forgalom könnyitésére, innen van aztán, hogy jó utban Szolnokbul Pestre mindig tengelyen történik az áruszállitás, vagy megforditva, mert nem tekintve a nagy időveszteséget, még is olcsóbba jön a vasuti szállitásnál. Csak még is jó lett volna az a kamatbiztositás, mert igy az országnak joga volna szabályozni a tariffát). A lótenyésztés is roppant haladást tőn. Egy vásáron, mint a barneti, nehány óra alatt 670 db kisfaju poroszka ló (poneys) kelt el. A horncastle-i vásáron Francziaország, Németföld és Anglia lókedvelői légy-ottot adnak egymásnak. Egy pár kocsibeli lovat egy kereskedő 10,000 frankjával fizetett, és még e mellett is szép haszna van rajta. A legjobb vadász ló dbja 3700–4500 frankon kel. Az izlandi lovak igen keresettek, dbja 2500–3000 fr. Egy kereskedő 66 dbot adott el, mellyből egyet sem lehetett 2650 frankon alól megkapni. Egy pár legkisebb faju, szép termetü poroszka (poneys) 3250 frankon kelt. – Nálunk sem a marha, sem a lótenyésztésre nem forditatik elég gond, mert nincs elég ösztön azaz: markolható haszon utána, mert a kivitelkor a nagy harminczad igen sokat levon a tiszta jövedelemből; ennél fogva nálunk igen kevés kivétellel inkább a mennyiségre mint a minőségre tekintenek. Egy pár nagy ur ménese nem sokat változtat a dolgon, mert egy pár fecske nem csinál tavaszt. A földnépétől pedig, ki ha minden tartozásait lefizeti, 1669alig marad befaló harapása, alig marad annyija, hogy testi mezitelenségét eltakarja – ki kivánhatja jogosan, hogy ő még nemes lovakat is neveljen? – Bizony bizony az annyira kikürtölt lófuttatás annyit tett a lótenyésztés emelésére, mint tett a pesti lánczhid arra, hogy a magyar nemesség az adózást lassankint megszokja. A „phrasisok” és „flosculusok” emberei izgatása, cselekvése következtiben a közteherviselés, ha isten is ugy akarja, hamarabb törvénybe lesz iktatva, mint a pesti álló hid fölépül. Igy csalatkoznak a „modoros, tacticus, mindent az idő változó körülményihez alkalmazó, még a sétatért is egy három emeletes ház épitéséhez kötő” bölcs Achitófelek az ő bölcseségökben, miből következik, hogy a példabeszéd szerint ollyan istennek, ki kenyeret eszik, ne sokat higyünk.
Hamburg költségvetése. Hamburg bevétele 1846-ban 5,673,300 Marc courant (egy marc courant = 35 1/4 pkr.), kiadása pedig 6,134,600 m. crt. Ez évi bevétele pedig tett 5,694,500 m. crt., kiadása pedig 5,702, 475 m. crt. Az 1846-ki hiány az előbbi évek fölöslegéből fedeztetik, ugyan az történik az ez évivel is.
Selyemtenyésztés Angliában. A „London Journal” szerint a szederfaültetéssel és selyembogár-tenyésztéssel nehány év óta tett kisérletek Angliában azon örvendetes eredményhez vezettek, hogy az égalj az elsőre nézve elég kedvező, és hogy a már termelt selyem a legjobb külföldinek semmi tekintetben sem enged. Illy eredmény 1670után Anglia déli megyéiben és Irlandban a selyemtenyésztésnek nagyobb terjedelmet szándékoznak adni.
Járkelő postahivatalok terveztetnek Badenban. Karlsruheból ugyanis irják, mikint a posta számára vándor hivatalokat (bureaux ambalants) készülnek állitani, olly intézkedés lenne ez, miszerint a levelet osztályozása, magában a postakocsiban, menet közben történnék.
