AZ ALFÖLDI LÁZADÁS
AZ ALFÖLDI LÁZADÁS
Hrabovszky tábronok és Csernovics Péter temesi főispán, mint királybiztosok a fellázadt szerb ajkuak’ főnökeivel következő egyességet kötöttek:
Alul irtak kellő figyelembe vevén azt, miszerint minden veszedelmek között a polgárháború az, melly bármely országra is a legtöbb roszat szokta árasztani, s hogy ez sem az állodalom, sem a magyarok’ és szerbek’ javára és becsületére nem szolgálna, ezen tekintetből vezéreltetve, s különösen teljhatalmu királyi biztos Csernovics Péternek f.é. junius’ 18án kibocsátott felszólítása által indíttatva, a különben is túlbuzgóságból s nagyrészben félreértésekből eredt népfölkelés’ békés útoni lecsillapítása’, s a törvényes rend’ helyreállítása’ tekintetéből következő egyességre léptünk: u.m.
21-ször A folyó esztendő május hó’ szerni 1-ső napján Karloviczon tartott népgyülésen megválasztott bizottmány, s az ennek alárendelt más kisebb bizottmányok továbbra is fenmaradnak, s müködéseiket folytatják mind addig míg a’ karloviczi népgyülésből ő felsége’ elébe küldött küldöttség vissza nem térend, vagy attól hiteles tudositás nem érkezik. Azon esetre pedig, ha az érintett küldöttség mától számítandó tiz nap alatt meg nem jőne, azon határidő’ elteltével a karloviczi bizottmány, s ez alatt álló albizottmányok’ rendelkezésétől függő, s bárhoz öszszegyülve levő nép minden kifogás nélkül haza fog küldetni.
2-szor Azon érintett karloviczi küldöttség ő felségétől leendő megérkezéseig, vagy illetőleg az 1-ső pont értelmében kitüzött 10 nap’ elteléseig, valamint a karloviczi bizottmány’ tagjai, minden megtámadás ellen biztosíttatnak, valamint a haza menni szándékozók bántódás nélkül távozhatnak.
3-szor Azon esetre, ha az ismételve érintett küldöttség visszajövetele, vagy illetőleg a kitüzött tíz nap’ eltelte után sem akarna az egybegyülve lévő nép békesen haza oszlani, vagy addig is ezen egyességet bármelly pontjában megsértené, akkor a második pontban biztosított személy’ bánthatatlansági biztositás megszünvén, mint nyilvános ellenség fognak tekinteni.
4-szer A mai naptól fogva minden honpolgár’ személye s vagyona mindkét részről szentnek nyilváníttatik, a közlekedés, kereskedés, s utazás mind szárazon mind vizen biztosíttatik.
5-ször A végvidékiek és csajkások, ugy ezek tisztjei is a kitett határnapig haza menni tartoznak, hogy igy a régi rend és engedelmesség addig is helyre álljon; s ebbe a bizottmány nem csakhogy semmi akadályt nem fog tenni, sőt a rend’ ily módoni helyreállítását teljes erejéből elősegíteni fogja.
6-szor a Bácsmegyében, Bánátban, s más helyeken öszszegyült katonaság s őrseregek nemcsak a kitett időig semmi ellenséges megtámadásokat nem tesznek, hanem minden honpolgárnak személyét s vagyonát minden nyelv és valláskülönség nélkül biztosítani fogják.
7-szer A karloviczi bizottmány azonnal proclamatióval leszen köteles mindenfelé a néphez bocsátani, melyekben tudtára fogja adni a népnek, hogy e jelen egysségben foglalt pontokat szigorúan megtartsa, bármelly vallásu s ajku honlakosokkal szertetben s békében éljen, a kedélyek’ izgatásával végképen felhagyjon s maga rendes foglalatosságai után lásson, melly a kir. Biztosok’ részéről is meg fog tétetni. Kelt Ujvidéken, jun. 24. 1848. Hrabovszky s.k., Csernovics s. k. Szerbnemzeti karloviczi fő választmány 1848. évi jun. 17–24. Középponti választmány’ tagjai: Sztratimirovics György m.k., Joannovics Pét. M.k., Vaszilievics Vásza m.k., Sztojatskovics S. mk.k., Miukovics Pera m.k., Kazamat A. m.k., Kosztits Dem. m.k., Alexandrevics Szava m.k., Popovics Anaszt. M. k., Kolarovics E. m. k., Risztin Stefan m. k., Goicsics Jakov m. k., Sztojesics Péter m. k., Matik D. m. k., Zacharievics J, m. k. bizottmányi tagok, és Sztankovics Joan m.k. tollvivő.
Az illy lépések’ helyeslése, vagy kárhoztatása az eredménytől függ.
Mi nyugton bevárjuk a kikötött tiz nap lefolyását, nyugton, de nem tétlenül, nem készületlenül.
Szegedtől lefele, a Tisza’ mindkét partján, hatalmas sereg áll egybegyülve. Ennek hátában még hatalmasabb tartalék-seregek; szemébe nézni a sors’ koczkája’ fordulatának. – Junius’ 28-kán egy tapasztalt tábornok men le a hős sereget diadalra vezérleni.
Mi nem kötnénk olly egyezkedést, melly gyengeség’ szinét viselné; s ha nem volna lent már most is seregünk, melly a pártütést egy csapással semmivé tehetné, azt mondanók: semmi egyesség, semmi alku! Ám Lázongjatok dühös pártütők, míg a magyarnak boszús ereje összegyül, s villámként sjut le hálátlan fejeitekre. Lázonghattok, slépteitek’ nyomán ephemer pusztitás lángja terűlhet el; de gyöznötök nem lehet; keserves leend a kérlelhetetlen büntetés’ napja.
Igy szólanánk, ha még készületlenül volnánk. De mivel nem igy vagyunk; az emberiség’ ösztöne mondatja velünk. Erőshöz illik a nagylelküség. S az engesztelődés füstje kedvesebb isten előtt, mint a polgárvér’ párolgása.
Azért bevárjuk az eredményt – ármánytól nem tartunk, mert erősek vagyunk, s kiket hős hivatásuk szerint a kormány– ármánytól nem tartunk, mert erősek vagyunk, s kiket hős hivatásuk szerint a kormány’ rendelése oda parancsol, kiket a hazafiui szent lelkesedés gyüjtött; a hazát megvédeni, épen most, csak most ne hüljenek lelkesedésök’ szent hevében; most, épen most készüljenek mindenre, készüljenek a legroszabbra; – csak néhány nap még, s vagy a békés kiengesztelődés, hálaénekét mondandják, a honnak polgárvértől, megkimélt földén; vagy büntető ostorként sujtanak le, az igaz ügy’ győzhetetlen erejével.
Mi várunk az egyezkedés felett itéletünkkel; hőseink pedig legyenek készen győzni.
Még csak azt emlitjuk, miként tudva van, hogy ő felsége a carloviczi converticulum’ végzéseit kárhoztatva, a küldötteket oda utasította, hogy a törvényiránti engedelmességre visszatérjenek.
