KÜLÜGYEINK.
KÜLÜGYEINK.
I. A szökő nap forradalom Párisban megváltoztatta Európa minden viszonyait, a régóta forrásnak indult erők kitörtek, s ha bár ezen crisis nem került annyi vérbe, mint egy középszerű csata, következményei mégis már az első évnegyedben olly nagyszerűek, mint a nagy forradalom és Napoleon gigasi háborúinak végeredményei egy hosszú negyedszázadon át. A kitörés nem volt váratlan, Európa népei és fejedelmei már két év óta érezték a földalatti hatalmak még rejtett küzdelmét, s a galicziai fölkelés, az olasz szabadság-vágyak, a franczia proletariatus föleszmélése, az ir és chartista fenyegetések, a német egység, a scandinav szövetség eszméinek elhatalmazása, mindezek ugyanannyi előjelei valának a forradalomnak; de az események még közelebb állnak hozzánk, minthogy felettök biztosan lehetne itélni, jellemzők azonban már most is Európa különböző népei közt olly állhatatosan fejlett ki, hogy jövőjöket némi valószínűséggel gyanítani lehet.
Francziaországban, hol az aristocratia feudalis hatalma már a mult században meg volt törve, s hol a juliusi forradalom, a hosszu béke alatt, az industrialismus által, egy új aristocratiát fejtett ki, melly szűkebb keblű mint az elébi, csak az anyagi haszonnak az arany borjúnak tömjénezett, s a nemzeti egység és dicsőség, mellyek azelőtt a francziák vezércsillagai valának, csak az önzést nézte iránytűnek, mellyel a jövőnek elébe evezett; a pénzuralkodásnak napja lejárt, a bourgeoisie helyét a nép foglalta el, s a munka organisatiójának még meg nem oldott, s talán csak évtizedek mulva, hosszú s véres küzdések után megoldható kérdése nyomult előtérbe. – Németországban a franczia első forradalom daczára is a feudalis viszonyok nem voltak még mindenütt meg, sok helyen gátolta a végképi békés kiegyesítést a földes úr és jobbágy közt, bizonyos úri jogok még fennálltak ott is, hol a megváltás nagyában megtörtént; de a franczia forradalom tán a frankonisi és sváb lovag, a meklenburgi nemes, s a mediatizált családok nagyszámú tagjai, Leiningen és Schönburg herczegek felgyujtott fejedelmi kastélyainaklángjainál megemlékeztek arról, hogy Sybilla könyveinek kétharmada már tüzbe röpült, és siettek megadni a feudalis jogok eltörlésével az összes könyvek egész árát a végső háromért, hogy a már kitört paraswztháború megszünjön. A német hirlapok hallgattak ezekről, s alig emlitettékhogy itt Würtembergbe, ott Bajorországban, s ismét a szászok közt, s Meklenburgan néhány földes úr fellázadt jobbágyai által arra kényszerittetett, hogy úri jogairól mondjon le, hogy töb helyen feldúlatott a birtok, s felgyujtattak a kastélyok, mert a német sajtó szégyellte ezen vad kitöréseket, mellyek tanúi annak, hogy az elhiresedett német művelődés sem alsóbb, sem legfelsőbb rétegeit még át nem hatotta. Hazánkban törvényesebb és méltóbb alakban szünt meg az úrbéri viszony: az alsótáblának martius 7-dikén kimondott határozata eltemette az egész ausztriai monarchiában a feudalismust, mert a magyar példa ellenállhatatlanúl ragadta magával a többi tartományokat. Néhány szó döntötte meg minden nagyobbszerűrákodtatás, sőt minden kitörő panasz nélkül a középkornak legnyomasztóbb s a birtokviszonyokba olly mély gyökereket vert instutitióját. Ez volt a franczia új forradalom legelső európai következménye, a föld szabaddá lett s a civilisált Európában megszünik a jobbágyság. S a mint megszünt a feudalis úri szolgálat, úgy megszüntek a vagyonosabbaknak, a nemeseknek és kiváltságosoknak kizárólagos polgári előjogai; a törvényelőtti egyenlőség mintegy természeti kényszerűségből hirdettetett ki ki európaszerte; a polgári jogok gyakorlata olly széles alapra lőn fektetve, millyenről félév előtt alig lehetett ábrándozni, s az alkotmányosság eszmélye elfogadtatott, még azon országokban is, hol a hierarchia, a bureaucratia vagy aristocratia örökös kiskoruságban tartották a népeket.
Csaknem vér nélkül vivatott ki mindez, mert a párisi események visszhangja Bécsben, Pesten, Berlinben, Milanoban olly hatalmas volt, hogy az absolutismus és reactio minden ellenállása előre meg volt törve, s a folyt vér nem állt arányban, sem a kivivott szabadsággal, sem az áldozatkészséggel azoknál, kik szivesen elvállalták volna a martyrságot, eszméiknek ezen győzdelmeért; –a szabadság ez egyszer nem virradott fel véres hajnali felhők közöt. –
Az alkotmányosság általános uralkodása, a népnek részesítése a polgári jogokban, a törvényelőtti egyenlőség eszméjének diadala volt a franczia forradalom második europai következménye. – A gyümölcs régen meeg volt érve, de olly magasasn függött, hogy sérthetetlennek tartottuk, s azon szélvész, melly Párisból kitört, lehullatá azt a meglepett nemzetek ölébe. – De ezen szélvész elsodorta egyszersmind az állodalmak régi híres kormányosait, kik olly ügyesen tudtak csendesebb időkben maneuverozni, a fejedelmek a ministerek hatalma megtöretett egész Europában, az elnyomatott vagy álomba ringetott erők fölébredtek, s feltámadtak, a nemzetiségek küzdelme, melly az elébbi időkben a nemzetek kölcsönös gyengítésére és a szabadság elnyomására mesterségesen felköltetett, kettőztetett erővel tört ki, a pontját fel nem lelve, melly körül jegedhessék, anarchiába rántott Európa nyugati részeit. Ez volt a megbukot státusférfiak hagyománya, a Nessus-mez, mellyel magokat azon nemzeteken meg akarták bosszúlni, mellyek hatalmukat megtörték, s terveiket meghiusitották.
Hogyha ezen küzdelmeket figyelmes szemmel kisérjük az egyes nemzeteknél, a németeknél, skandinavoknál, olaszoknál, szlávoknál s oláhoknál, akkor világosabb lesz előttünk hazánk állása és politicája is, melly érdekeinknél és viszonyainknál fogva ezekkel hol közvetlenül, hol közvetve éritésben van, s általok módosíttatik; mielőtt azonban az európai szárazföld viszonyait vizsgálnók, vessünk még a legközelebbi számokra egy pillantatott azon országra, melly mind természeti alkotása, mind institutiói által sokkal inkább ázsiai, mint európai, s melly épen azért fenyegetve mint egy vészterhes jégfelleg emelkedik a mivelt Európa éjszakkeleti láthatárán, s melly szomszédsága és idegenszerűsége miatt, hazánk politicájából szintolly kevéssé kihagyható, mint azon országok, mellyekkel sypmpathiáink vagy érdekeink által összeköttetésben állunk.
