BÉCS ÖRÖMMÁMORBAN.
BÉCS ÖRÖMMÁMORBAN.
– Legközelebb érkezett bécsi magántudósítások szerint a város július 5-kén örömmámorában volt. A német küldöttsg ott van, s meghozá János hőhgnek az országkezelői hivatalt, valószinüleg ezzel a német császárkoronát is. Egy pár óra mulva már bizonyosan tudva lesz, igaz-e, hogy a főhg a monarchii elv fentartása végett kész ugyan elfogadni a meghivást, de föltétélül azt köti ki, hogy Németország fővárosa s egyszersmind a német nemzet gyüléshelye Bécs legyen. Ezt várja tőle a bécsi nép. Illy módon – meglehet – a főhg megnyugtatá az ausztriai monarchia fővárosát, melly a bomladozó viszonyok közt, mostani alakjában sehogy sem képes fentartani fényét. E lépés világhistoriai fontosságu! mert ha Bécs a német értelmiség központjává válik, akkor lehetetlen, hogy a bécsi politicusok szükkeblü s kizárólag osztrák nézetei, mellyek a németegység pengetései mellett is mindenütt kisszerün tünnek föl, roppant változatokon ne menjenek keresztül. Hazánkra nézve is nagy következményü lenne az illy elhatározás, mert Ausztria határain kivül alig ismerik azon idegenkedést, melly ellenünk Bécsben uralkodik, s lehet-e ennek reánk hatását előre kiszámítani? Jul. 5kén délután 2 órakor János főhg a németországi főkezelőséget föltétlenül elfogadá, de még nem tudni, megye Frankfurba vagy itt marad.
Egy másik levelezőnk a bécsiek örömmámorát már annyira felmagasztalva látja, hogy ők irányunkban is valamivel feszesebb és büszkébb állásba kivánják tenni magokat.
Ur isten! hát nem eléggé feszes volt eddigi állásuk is, még annál is feszesebb és büszkébbet ohajtanak. Uraim! gondolják meg, hogy meleg napokban, minők a mostaniak, nem tanácsos az igen nagy feszesség. Ők azt hiszik, hogy nemzeti függetlenségünket, mellyet olly számos régibb törvényeink biztosítottak, de a mellyet a vegyes házasságban fentartandó béke kedveért, vagy más akármi egyéni nézetek miatt, hazánk egykori kiváltságos osztálya vagy nem mert vagy talán nem akart tettleg életbe léptetni: a szabdságra legérettebb összes magyar nemzet hajlandó lesz egy pár szép nem mondom fenvyegető szavakért feláldozni s visszavetni.
Azt mondják, hogy a magyar-horvát bonyoldalmak Bécs lakóira nem épen kellemetlen hatással vannak. Tudjuk, ismerjük helyzetünket.
