FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Marienak elnökké választása nemcsak a gyülés valódi radical szelleméről tesz tanuságot, hanem a volt végrehajtó bizottmány érdemeinek elismeréséről is szolgál. Marie jun. 30-kán elnöki székét örömnyilvánitások közt foglalá el; jeles beszédének legérdekesb szavait kiirjuk. „Az idő mindnyájunkra nehéz kötelességeket szab, tisztünkben áll azokat elvállalni. A köztársaság nagyszerü s erőszakos megtámadás ellenére is él, erős és tisztán áll. A fejetlenség nem győzedelmeskedett rajta, s nem is fog soha. Nem a februári napok dicső népe küdzött ellenünk, hanem a vadság maga. De győzelnünk maga a közmüveltség s humanismus elveiben s törvényeiben előre meg volt irva. stb. Beszéde végén fölhivja a ház buzgó közremunkálását azon elvek erélyes és teljes alkalmazására, mellyeket a köztársaság alapelemeinek lenni mindnyájan elismernek. – Ezután egy nevezetes tárgy foglalá el a nemzeti gyülést, mellyel olvasóinkat megismertetni, – kivált miután a megyei s községi rendezések nemsokára nálunk is vita tárgyaivá lehetnek, nem lesz egészen érdekleten.
Fölolvastatott ugyan is a helyhatósági (minicipal), kerületi (arrondissement) a megyei (departement) tanácsok választásáról szóló törvényjavaslat. – A februári forradalom után a helyhatósági tanácsok mindenütt feloszlattak. Ez időtül fogva némelly községek igazgatását csak egyesek vitték; másutt a tanácsokat egyszerü helyhatósági választmánynyal alakitották meg, s a jó rend csaknem mindenütt meg lőn ez által zavarva. A kerületi s megyei tanácsokat csak nem mindenütt szinte e sors ért. Sürgetős szükséggé vált tehát legalább ideiglenesen rendezni a községi s megyei kormányzást, annyival inkább, mert az ujabb alkotmányterv egyik czikkel ezt külön törvény által akarja megtétetni. És ez tulajdonképi czélja a törvnyjavaslatnak. – Kivételnek elóla Paris városa és a Szajnakerület. A törvényjavaslat nevezetesb részleteit megemlitjük. – A tanácsok mindenütt megujittatnak. – Minden cantonban (járás) a köztanácsnak egy-egy tagja választatik. – Minden kerületi tanácsnak annyi tagja lezen, mennyi cantonja (járása) van a kerületnek; de a 9 számot túl nem haladhatja. a választások általános 46szavazásra lesznek alapitva, s választó mindaz, ki az illető községekben egy év óta lakik. A mairek kineveztetése leghoszasb vitát költött. A kérdés iránt három inditvány tétetett. Az egyik a mairek kinevezését a végrehajtó hatalom kezeibe akarja tenni, a másik őt is választás alá bocsátani, a harmadik a helyhatósági tanács által akarja választatni. A tárgy bővebb vitatás végett az illető bizottmányhoz visszaküldetett.
A párisi nemzetőrség aláirásokat gyüjt egy a nemzeti gyülés elébe terjsztendő kérelmére, miszerint a befogott lázadók iránti kimélet ellen nincsne ugyan kifogása, de nyiltan követeli, hogy a lázadás vezérei s főigazgatói kinyomoztatván, bár kik legyenek, kegyelem nélkül lakoljanak. Továbbá a nemzetőrség egészen alakittassék át, s kik a rend helyreállitásában tisztöket nem teljesitették, keményen megbüntettessenek. –
A nemzeti gyűlés munkálatai között most legtöbb érdeket költenek a bizottmányilag tárgyalt uj alkotmány körüli viták, s Carnet uj nevelésügyi minister törvényjavaslata az elemi oktatásról.
Az uj alkotmány bevezetése vagyis a kötelességek s jogok nyilvánitása (declaration) több oldalu megtámadásnak s módositásnak volt a bizottmányokban kitéve. A 3-dik sz. bizottmány, melynek elnöke Thiers, s melly alig ha nem legtöbb hatással birand, az egész nemezti gyülésre is, a bevezetés megtartása mellett nyilatkozott. Az első számu bizottmány pedig ezt tevé helyébe: „szeressétek egymást”. – A tárgy körüli viták hosszadalmasságából csak a legérdekesb eszméket emlitjük meg. Pascal Duprat szerint azért kell a kötelességek s jogokróli czikket bevezetéskép megtartani, mert ezelőtt a törvényhozás a polgárokra ráparancsolta az eszme s érzelmeket, most pedig okoskodni kell a néppel, hogy azt az igazságról meggyőzze. Raband-Lavibiére szerint e nyilvánitás leghatalmasb gyógyszer lesz azon veszélyes ábrándok elháritására, melylyek évek óta ostromolják a tulajdonságot és családi életet. A nemzeti gyülésnek tisztán, szabatosan nyilatkoznia kell azon elvek fölött, mellyeknek balmagyarázata annyi izgatásra szolgáltat okot, – máskép a nép nem fog lecsillapúlni. – A munkarendezés és segélyezési kérdések tárgyalásának Berryer a 15-dik sz. bizottmány elnöke úgy niylatkozott, hogy a status egyedül a becsületes szorgalmas munkást tartozhatik munkával ellátni. A segélyzési jog e részben ugyan egy a munkarendezéssel, másik része a tehetetlen férfiak nők s gyermekekre terjed ki, ezeket tartozik a status sgélyezésben részestieni. Az ingyen neveltetés kérdése szinte erős vitákat idéze elő, s bárha elvben csaknem mindenik bizottmány elfogadta, gyakorlatiság tekintetéből több eltérés történt. Megfordult szinte már egy némellyik bizottmány előtt a kétkamarai rendszer kérdése is, s többek között Ch. Dupin is erősen védelmére keltek. Pagés (de l’Ariege) és Edgárd Quinet nem egyezhetőnek mondák ezt az általános szavazattal. S ez utóbbi a democrat központositás forrását látá az egyik kamarai rendszerben, mellynek szükségkép be kell következnie a királysági központositás helyébe. – Montalembert hosszú s erős beszédet tarta az egyetlen ház mellett. S dicsére a hajdani „pairek” érdemeit a restauratio korában a szabsdság iránt; s Lajos Fülöp alatt a rendfönntartás iránt (!) okoskodása tengelye azon tétel volt, hogy a két kamarai rendszer olly zabla a politicai hatalmon, melly gátolja őt visszaélni saját erejével.
Az elemi oktatásról beadott törvényjavaslat indokai között Carnot többek közt azt mondja: „többé nem csak azon kell lennünk, hogy a gyermek irni s olvasni megtanuljon de az álladalomnak tisztje felügyelni, hogy érdemes islegyen a nem rég nyert polgár czím becsületes viseletére. A tanulás kötelezettség, mert egyik polgárt sem lehet a köz jó rovására az alól fölmenteni, hogy a népfölségből személyére háramlott jog gyakorlatára szükséges értelmi képességgel ne birjon.” –
Junius 3-án Cavaignac részletesen fejtegetve a nemzeti műhelyek sorsát, megemlité hogy június 23-kán százhatezeren voltak beirva, s csak legfölebb 40 ezeren vettek részt a lázadásban. Bvallá, hogy a műhelyek fölállitása napi szükség volt, de akaratlanúl olly vésznek tőn tüzhelyévé melly az egész társadalmi állapotot veszélylyel fenvyegeté. – Most úgy látszik, némelly közmunkáknál fognak előleges helyet nyerni a munka nélküliek, sokan talán Algirba lesznek gyarmatositandók; de ez mind ideiglenes orvosszer, melly a proletarismus fekélyének csak tüzét enyhiti, de magát a sebet nem gyógyitja meg. Csak a munkarendezés szerencsés megoldása teszi itt a valódi gyógyszert, semmi más. De a lángész, melly a kérdés körülti ezer meg ezer zavarok között az igazság fonalát megtalálja, – még nem jelent meg. –
Úgy látszik a vasutak status általi megváltását az uj kormány nem igen akarja mielőbb létesítni, mert az elv igazságának elismerése mellett a kérdés további sükeresitését fölfüggesztette. –
A belbéke folytonos biztosítása végett Versailles mellett 30 ezernyi tábor vonatik össze.
