Tiszttársaimhoz.
Tiszttársaimhoz.
A forradalom szelleme rohan, s hullámaival mindeneket magával ragad, s nincs intézet, rendszer, társulat, hogy ez átalakulás korszakában ne mozogna, s ha az újítást maga teremteni nem képes, nyilatkozik s irántai hajlamát a virággal s kormánynyal tudatja s ezt intézkedésre szólítja. – Martius 15–ke óta várva vártam, hogy jelen fölszólításomtól, tiszttársaim valmellyike által fölmentetem, de várakozásban csalódtam. Ezen hallgatás arra magyarázható, hogy a népjegyzők jelenlegi állapotukkal meg vannak elégedve, s ezért nem nyilatkoznak; mit, ismerve tiszttársaim meggyőződésüket, kereken tagadok. Valljon mellyikünk helyesli a papoktóli függést? Holott eddig, fájdalom ma is, sokan illy állapotban nyögnek. Jegyző s kántor uramnak – egy személyben – a legközelebbi képviselők választásakor is meg volt hagyva, plébánosa – határtalan parancsnoka – által, hogy hű követője legyen*. Ha a jegyzők függetlenek s erélyesebben léphetne föl, a papok, ármányos hálójukba nem fognak annyi ártatlan lelket. – Valljon mellyikünk helyesli azt, hogy tiszttársaim olly nyomorultan tengődjenek mint ekkoráig, s a martiusi napok óta még inkább, mert volt földesurain lemondtak pártfogói szerepökről, s nem kis segítségtől fosztvák meg a jegyzők. – Helyeseljük mi a földes uraságtóli függetlenségünket, de mindenesetre ohajtható aképi jutalmaztatásunk, hogy függetlenségünket megótalmazhassuk, a szegénységet véletlenül is magába sodró lekenyerezés örvénytől; s igy nem hiszem, nem hihetem, hogy a jegyzők ez okból hallgattak, de meggyőződve levén, hogy a községek rendezése okvetetlen szőnyegre kerülvén, hivatalunk is rendszeresíttetik, annál inkább, minthogy a mult országgyülés elvileg kimondta állapotunk javítását, s ezért bízták véletlenre sorsukat. Igaz, de aha hallgatunk, előbbeni ok alkalmaztatik ránk, mert néma gyereknek tulajdon anyja sem tudja baját. – Nekünk kötelességünk, hivataluk gyönge oldalit kimutatni, ezeket magunk legjobban ismerjük, nekünk kötelességünk kútfőket kifürkészni, mellyek szerint volna, nem csak hivatalunk, de a község testülete is rendszeresítendő, s ezt az ország várta tőlünk, s noha nem szólíttattunk föl – mint a tanítók – hogy nyilatkozzunk, mi ezt megtegyük ön s a község érdekéért. Szükséges volna a jegyzők általános összejövetele, hogy véleményünket képviselőinkkel tudassuk, minthogy pedig azt, részint szegénységünk, részint hivatalunk nem engedi, legtanácsosabb, minden megye népjegyzői külön nyilatkozzanak. – Ennél fogva fölszólítom s kérem Pest megye jegyzőit, hogy a legközelebbi bizottmányi ülés előtti napon, délután 4 órakor a megye házánál jelenjenek meg, reménylem, hogy jelen felszólítás következtében, a megyei terem nyitva fog várni bennünket, tanácskozandókat teendőinkről.
Igy történt K–ival, ki panaszolkodott, hogy kényteleníttetett Körmöczyre szavazi. – Sz.
Tiszttársaim! Feledkezzetek meg az indítványozó parányiságáról, az ügy szentsége lebegjen szemeitek előtt, mellynek szerencsés, vagy szerencsétlen megoldásától 10 ezer tiszttárs, s 10 millió nép sorsa és üdve függ. –
Szeberényi Andor, s. k. maglódi népjegyző.
– Az egyetemi orvoskar e folyó hó 25–kén reggeli 10 órakor az egyetem nagyobb teremében évnegyedes közgyülést tart. – Pesten 1848, jul. 18–kán.
Halász Gejza, orvoskari jegyző.
