ANGLIA.
ANGLIA.
Julius 22-kén az alsóház rendkivüli ülést tartott, és Russel előre bejelentett törvényjavaslata, a Habeas Corpus actanak Irlandban jövő évi martius elsejeig leendőfelfüggesztése iránt, majdnem egyhangulag elfogadtatott, s ugyan ezen ülésben a szokásos háromszori felolvastatáson is keresztül ment. O’Connor ellenezte e szigoru rendszabályt, „Ne feledjétek, hogy Amerika szabad népe, mellynek kebelében már is hatalmas szózatok emelkednek Irland ügyében, csak pár nap járásnyira van, de Európa felszabadult népei sem fogják tovább közönyösen nézhetni embertelen eljárástokat. Ha Peel – ugy végzé – áll a kormányon, a nagy betegen már rég segítve van. Ti csak mérgezni tudtok, nem gyógyítani.” De Peel sőt Hume is, bár vonakodva a rendszabály mellett szavaztak, ez által a vérontásnak elejét vehetni remélvén. „A világ valamennyi szabadságai nem érnek fel egy csepp kiontott vérrel”, ez ismert mondta a nagy O’Connellnek használtatott a kegyetlen rendszabály elpalástolására. Lám, millyen a philantropok tudnak ezek az angolok lenni, ha érdekeik ugy kivánják. Az ördög legszívesebben a bibliából sző magának köpönyeget – mondá a legnagyobb dramaticus, ki történetesen agol volt. Igen, de a szabadság elnyomására ugyan csak nem kimélték az angolok, az em,bervért. Hát a chinai piszkos csempészet kereskedésökért mennyi embervér patakzott el! – Sikerülend talán még ez egyszer az irlandi mozgalmakat, mellyeket az angol lapok communisticus szellemüeknek kiáltanak ki, elnyomni; de sokáig semmi esetre nem fognak örvendhetini ez átokteljes győzelemnek. – A burgonya-vész általános Irlandban és az éhség a protestans orangista gyomrát szintolly kegyetlenül fogja sanyargatni, mint a catholicus repealerét. A közveszély sokkal hatályosb egyesítő, mint a szabadság érzete; az egyetértő Irlandon pedig még a büszke Albion hatalma is meg fog törni.
