OLASZORSZÁG.
OLASZORSZÁG.
Róma. Morichini bibironok megérkeztét nagy kiváncsisággal várják itt mind a béke mind a harcz barátai. Mert köztudomás szerint ő békeajánlatokkal levén megbizva, a minden áron harczot akarók ezek meghiusulának csuffátételével akarják a köznépet a pápa béke iránti hajlama ellen fölizgatni. Míg más oldalról a békepártiak azt állítják, hogy Morichini olly niylatkozatokat hoz magával az asutriai udvar részéről, mellyeket a pápa 126a béke eszközlésére sükeresen használhat. – A két párt mindinkább távolabb szakad egymástól, s a schweizi katonák ezredesük által kinyilatkoztatták, hogy jövendőre a ministerium parancsától nem akarnak függni, hanem egyedül a pápának engedelmeskednek. Ennek ellentéteül azonban az ujonczállítás folytattatik, sőt néha erőszakkal is történnek besorozások.
Oroszországgal csakugyan concordat köttetett, melly jövendőben a catholica egyház ottani állását, ide értve Lengyelországot is, fogja meghatározni. A már közlött 7 megyés püspökség fölállításán kívül nevezetesb pontjai ezek: a püspökök választása közértelműleg a szentszékkel s a petersburgi udvarral fog történni; a beiktatást a pápa teljesíti; a püspökök Rómától függnek, s egyedüli birái s kormányzói a megyék lelki ügyeinek; a püspökök legfelsőbb vezérlői s igazgatói a papnövendékek neveltetésének; a papnöveldék tanitóit, igazgatóit stb. a püspökök szabadon választják, de a kormány politicai okokból óvást tehet ellenök; a kisebb catholica egyházak fölsegélyezésére befoly a császári kormány is st. – Ha csak e nehány pontot is kellő figyelemre vesszük, lehetetlen meglepetésünket eltitkolni azon engedékenység fölött, mellyel itt az orosz czár részéről találkozunk. Eddigelé az orosz czár roppant birodalmában sem lelki sem politicai felsőbbségnek csak szinét sem türte, s most e concordat szerint némi részben osztályra bocsátja eddig sértetlenül fentartott hatalmát a lelki ügyekben, a római székkel. E concordat kötését nem csak a vallást illetőleg dús érdemült kell IX: Piusnak fölróvni, de ennek okvetlen üdvös hatása leszen az orosz teljes mértékű zsarnokság gyengitésére nézve is. – Mert eddigelé a szolgaság erejének egyik főtámaasza az volt, hogy az orosz nép mindenek urának tartva a czárt, soha sem találkozott ollyasmivel országában, mi a czárnak egyetlen szavára földip porba nem hajlott volna. – Ez részben a concordatum által megváltozik; mert a catholica egyház lelki ügyekben a czárnak vaspálczája alól emanczipálva van, és ha majd látandja az orosz nép, hogy saját keblében van egy része a népességnek, melly a czárnak nem áll mindenben parancsa alatt, s igy az istentől hirdetett hatalom már e földön gyengülni kezd; akkor saját magára fogja vinni az okoskodást, hogy talán neki sem kellene a czár mindenhatósága alatt állani – és a szabadságnak első sugarára fogja megilletni szolgallekét. – Pedig az egyszer betört szabdság érzetének sugára ösztönszerűleg növetkszik, mert a szabdság természeti tulajdonitéka az embernek míg a szolgaság tágulni kénytetik előle, mert ellenkezik saját természetünkkel. Nézetünk szerint e concordatum első sugára a szabdságnak, melly oroszországba betörve ott, majdan fénycsomóvá fog válni.
A nem rég Rómába érkezett franczia követet a pápa kitünő barátsággal fogadta, s ugy látszik legőszintébb indulattal viseltetik az ifju köztársaság iránt.
A „Journal des Debats,” jul. 22-ről azt jelenti, hogy a franczia kormány telegraphi sürgönyt kapott, miszerint a római képviselők háza a pápa óvástétete daczára egy törvényjavaslatot fogadott el valamennyi olasz tartomány szövetsége iránt Austria ellen. – Ha e hir valósul, s Olaszország népei védő szövetséget kötnek Austria ellen, – az eredmény igen valószinüleg távolabb valamiben fog megerősülni, mint talán a népek mondják, s a fejedelmek gondolják! De a julius 17-ről szóló „Gazetta di Roma” az egészről hallgat, s igy a hir aligha nem koholmány.
Lombardia.
Az osztrák seregek mult számunkban jelentett győzelmét Radeczky főparancsnok jul. 24-ről körülményesen jelenti a bécsi hadügyministeriumnak. Károly Albert seregei Peschiera felé vonultak, s emberben mint fegyverben s más hadi készületekben tetemes veszteséget szenvedtek. Az osztrák seregnek is sok áldozatába került e győzelem, s kivált az elesett tisztek száma ismét nagy. – Az Erneszt nevet viselő magyar ezred főleg kitüntette magát a csatában.
