A Királyhágóntúli lapok.
A Királyhágóntúli lapok.
– A Királyhágóntúli lapok telvék lelkes táborzási mozgalmakkal, mellyeket Buda bérczeiről hazafias örömmel visszahangoztatunk. Míg Mikes Kelemen és Bethlen Gergely, mint már egyszer említők, lovascsapatot alakítanak, addig Macskási Antal egy szabad gyalog csapatot hozott létre, „melly lételét ne kösse idöhez, d e tartson, míg ahonnak vésze tart.“ Az erdélyi kerületben pedig magyar tüzérség szándékoltatik felállittatni, Mikó Imre, id. Bethlen János, Splényi Mihály, Veér Farkas, Lázár Miklós és Mikes Benedek felszólitására, az adakozások reá ár megkezdettek, a lovakat Grűser tábornok szedi be.
Végre Bethlen Olivér egy lelkes felszólitást intéz az önkénytesekhez, kikről híre járt, hogy több helyütt a vidékeken vissza akarnak lépni. „Az imádott hon – ugymond – csak most rázva le hosszas bebörtönöztetés után, rablánczait, mindennek, mi ótalmára kell, szükében, környezve ellenségek ezreitől, kik vagyonát a rabság idejében kiették, s most életére törnek, – hű fiai felé emeli kezit, ótalomért esdekelve. S mi elforduljunk–e tőle, mert rögtön pénzt s fegyvert nem adhat? Vesszni hagyjuk, mert szegény? Nem barátim, ezt körülünk egy se tegye, tenni egy sem fogja! Az önkénytes, ki egy darab száraz kenyér mellett sovárogva várja a pillanatot, mellyben éltét a hazáért áldozatul vihesse, méltóbb polgártársai tiszteletére, mint ki, ha adózik is, csak feleslegét adja oda, s az illy deréknek öntudatát a gazdagok minden vagyonukkal sem képesek megfizetni! stb.”
