Török-Becse, augustus 7-én.
Török-Becse, augustus 7-én.
Csongrád városi eseményeket nem közölhetek, mert 22 npja, mióta az ide vonult nemzetőrsereggelt táborban vagyok. Ide érkeztünket megelőző szállás csináló csapatunkat az idevaló ráczok igen goromba demonstratióval fogadták fegyverekkel, kaszákkal készültek a 40 emberünkre, és ezeket ótalma alá vett Rohonczy őrnagyra rohanni, ki azonban, a helybeli lelkes nemzetőrsereg segitségével csakhamar szétugratta őket, s mire zászlóaljunk beérkezék, a várost már teljes nyugalomban találtuk. A zendülők nagyobb része elhagyván lakását, az ellenség táborába vándorlott, hová szivök a nélkül is rég vonzódott, s eddig is csak azért nem távoztak innen, hogy későbben itt is legyen, ki a zendülés zászlóját kiüthesse, és az ellenséggeli csatlakozást eszközölhesse. Itt létünk csupán arra használttaik, hogy e várost a minden oldalról fenyegető vésztől megótalmazzuk, pedig jó volna tán felügyelni arra is, hogy a Tisza ezen oldaláról az ellenség táborába élelmi szerek ne szállíttassanak, ugy látszik ugyan, hogy erről kezdettek is gondoskodni, mert a helybeli főszolgabirótól nyerendő pecséttel lehet csak a városból kijárni, de ennek az a gyenge oldala van, hogy ugyan illy pecséttel ellátott egyének egész bátorsággal sétálnak az ellentáborba, hová a híreket hordják, mert itt meg kell jegyezni, hogy sok rácz csak azért nem távozott még el innen, hogy illy szolgálatokat tehessen. A napokban csiptek el egy kovácsot, ki az ellenség részére lándzsákat csinált, most legközelebb pedig egy tekintélyesb kereskedőt, kinek testvére már régen az ellentáborban van, ő pedig árulónak tapasztaltatott.
Borjas helységből láthatni, miként szállítatnak át a Tiszán a mi oldalunkról csajkákon szakadatlanúlemberek és élelmi szerek nem ártana tán Borjastól lefelé a Tisza mentén őrvonalt állítani. Igy kettős czél éretnék el, mert a város is ótalmazva volna, és a tiszai közlekedés is elzáratnék, mert így a város nyugodt, de a majorokban és földeken, a gyakori rablások miatt, kiszámithatlan károkat szenvednek egyesek. – Csuha alezredes és parancsnokunk szelid és becsületes férfi, különben szilárd eljárása által az itt létező összes nemzetőrsereg szeretetét és becsülését mondhatja magáénak. Isten éltesse e derék katona hazafit! A tizenöt napok eltelte után igen derék, és szolgálatra kész magyarok válták fel az előbbieket. Tegnapelőtt kaptunk két ágyút, kellő őrizettel, msot sokkal biztosabban érezzük magunkat, és várjuk a nagyszerű jövendőt, melly hír szerint nem sokára bekövetkezik. – Éder Ist.
