FRANCZIORSZÁG.
FRANCZIORSZÁG.
Sajtóügy. Bizonyára tudva lesz olvasóink előtt, hogy Lajos Fülöp kormánya alatt a franczia sajtó súlyos lánczokba volt verve, s különösen magas pénzbiztositék követeltetett a hirlapoktól p. o. minden nap megjelenő lap 100 ezer frankot tartozott tetenni. – Ezt a februari forradalom nemcsak egészen megdöntötte, hanem a Hotel-de-Villeből közrebocsátott egyiknyilatkozatában az ideiglenes kormány ünnepélyes igéretet tőn, hogy ezentúl semmi előző törvények nem lesznek, a hirlapi bélyegekés pénzbiztosítékok megszünnek, s többé semmi sem akadályozandja a gondolat szabad terjesztését. – Azonban junius 27-kén az alig legyőzött lázadás izgató szövetségeseinek tapasztaltatván némelly hirlapok, Cavaignac számra 11. letiltatott, s a jelen kormány fékezni ohajtja most a jun. előtti sajtószabadságot, vagyis kicsapongásokat. – Ezért is egy újabb, de igen leszállitott pénzbiztositékra alapított törvényjavaslatot terjesztett elő, melly ideiglenesen szabályzaná a sajtó-ügyet, s e törvényjavaslat a bizottmányokban már tárgyaltatván, aug. 7–kén a nemzeti gyülésben vétetett vita alá.
Ennek ellenében a bizottmány kisebbsége egy más törvényjavaslatot nyujtott be, melly mindennemű pénzbiztositékot mellőzve, a visszaélések orvoslatát s megakadályozását abban akarja keresni, hogy a czikkek mindig aláiratva az iró által, ez keményen lakoljon bűneiért; s szinte a névnélküli vagy hamis név alatt kelt czikkekért a főszerkesztő, nyomtató, vagy iró is szigorúan bűnhödjenek. –
A törvényjavaslatot már mi egész terjedelmében közlöttük, de az ügy nagy fontossága miatt a czikkenkénti tárgyalásnál röviden emlitést fogunk ismét tenni mindegyiknek lényegéről.
Az általános vitatásnál Louis Blanc és Maire igazságügyminister előadásai tűnnek ki. Louis Blanc aug. 7–én első szólott a törvényjavaslat ellen. Okoskodásának lényege ez. A legkorlátlanabb sajtó szükséges ellensúlyozója az általános szavazási rendszernek. A biztositékot ép azért kell mellőzni, nehogy egyes hirlapok félelmes hatalmat ragadjanak magokhoz. Meg kell fosztani a sajtót központosítottságától, hogy alacsony nyerészkedésekre ingerűl ne szolgálhasson. S míg a biztositékok fönállanak, a sajtó iparág marad. – Meg kell szüntetni ezeket, mert az emberi szellem jogát szinlet biztosítás helyett elnyomja, midön a censurák legpiszkosabbjának veti alá, s nem is illik össze a köztársasággal. – Marie aug. 8-kán hosszan fejtegeté s törvényjavaslat jó oldalait, mindenek előtt kemelé, hogy az egész csak ideiglenesen van ajánlva, s távulról sem szándékoltatik az elébbi kormányok példájára a valódi sajtószabadság elnyomása, hanem csak tehetetlenné akarják tenni a sajtónak azon rését, melly alacsony rágalmakkal, s roszakaratú izgatásokkal a kormányt gyengíteni, s a társaságot veszélyezni törekszik. –
Emlité szónok, hogy a hirlap nem ez, vagy amaz egyes véleményének közlönye, hanem több egyesült íróké, vagy bizonyos párté, s lehet-e hinni, hogy ha ez irók, vagy e párt nézetei nem a társaság java fönállása ellen irányozvák, 24 ezer frank előállítása lehetetlen legyen? „Bizonyára – mondá Marie – menekülnünk kell az olly sajtói gyalázatos visszaélésektől, mellyek a szabadságot is megútáltatnák velünk, ha valami a szabadságot utálttá tehetné”. – Az illy alacsony biztositéku sajtó-törvény – okoskodék szónok – nem is sérti a szabadságot sőt inkább fölemeli, magasztossá 192tenni őt, s kellő jogaiban s tiszteletben részeíti. Nem az egyenlőséget – vagy ebből az következik-e, hogy minden tisztátalan kezet felszabaditsunk a sajtó bemocskolására? s nem a testvériséget, mert ki ezt valódilag szívében hordja, az nem fogja soha téstvérét alacsony rágalmak s szitkokkal illetni, sem a népet torlaszok állítására s gyilkolásra izgatni. S végre, avval zárá be szónok beszédét, hogy a jelen izgatottság közepette, s nehogy a haza szabadosság zsákmányáúl essék, köteles volt a kormány e biztosítékokról gondoskodni.
Ezután a czikkenkinti tárgyalás kezdetett meg. (Folyt.)
