NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Augustus 10. A mai gyülésben jelent meg először az őjon kinevezett ministerelnök hg. Leiningen. Egyszerű beköszöntő beszédében, mellyre egyébiránt az jegyeztetik meg, hogy nem nagy szónoki tehetségre mutat, azt nyilatkoztatá a háznak, hogy azon elvek, mellyeket a miisterek nyilvánitottak, fognak ezentúl is alapúl szolgálni a ministeriumnak. Szándékuk egyébiránt és erős akaratjok a szabadságot, egységet, a nemzet nyugalmát és becsületét előmozdítni. Személyére vonatkozólag azon őszinte nyilatkozattal végzé beszédét: mint idegen lépek föl itt, ugymond, nem mint tagja a gyülekezetnek; kevés tehetséget, de német szvet hoztam magammal.
A legközelebbi viharos ülés utóhangjai merültek föl; s ennek szerencsés mellőztével áttért a ház Hecker választatására. A vitát Jordán kezdé meg, azt állítván, hogy az amnestia kérdésével Hecker választása is be van végezve. Widenmann után, ki minta bizottmány előadója, a javaslat mellett szólott, Itzstein lépett föl azon inditványnyal, hogy miután a javaslat is helyesnek ismerte el a választást, ha nem egyéb tekintetben neveztetik Hecker felségsértőnek: tartsa fön a gyülés a választást. Mondhatják ugy róla, igy folytatá, te barátodért szólsz, azon férfiuért, ki téged atyjának nevez. Nyilvánítom, hogy Hecker legjobb barátom, ki, a szó teljes értelmében becsületes ember. Hanem a haza több előttem a barátságnál; sajnálom, hogy fegyveres kézzel akarta a köztársaságot behozni; holott a nélkül is útat fog az magának törni. – Nézete szerint, a parlament kötelessége az elv fölött határozni, a választás minőségét megvizsgálni; Hecker büntetését azon statusra kell bizni, mellyhez tartozik, vagy pedig a nemzeti gyülés fölkérendő volna, hogy befogatását engedje meg. Vállalata fölött még semmiféle biró se mondván ítéletet, nem lehet őt bűnösnek mondani. Kérdi, miben állfelségsértése? Talán abban, mert azt gondolá, hogy népe számára a köztársaság a legjobb alkotmány? Hecker hibázott, hogy fegyvert fogott, de szándéka jó volt. S elsorolván mind azon visszaéléseket, mellyekkel a fejedelmek 33 év óta sujtották a német népet, kérdi: illy körülmények között, lehet–e azon lépést rosz néven venni? S meggyőződését mondja ki, midőn azt állitja, hogy Heckernek a parlamentbe meghivása nagy megnyugtattásul szolgálna a népnek. – Wiesner tovább saz állítja, hogy milliókból álló német testvérek oldozták föl őt, s itt Hecker hetvenezernyi választóiról s azok följogositásáról van szó. Megválasztatásakor 40,000 szurony fogta körül a választókat, s daczára ezen rettegtetésnek megtörtént a választás, s ezért nagyra becsülést fejezi ki ezen választók iránt. Az előparlament és az ötvenes-bizottmány korábani eseményeket beszélvén el, akkor, úgymond, a forradalom még javában folyt s Hecker csak folytatá azt Badenben. Nézete szerint Heckert legczélszerűbben csak azzal lehet egyedül törvényes és erkölcsi eszközök fölhasználására birni, ha meghívatik a gyülésbe. Kéri a gyülést, ne szolgáltasson okot martyrságra, midőn Hecker iránt egész Baden lelkesülve van, midőn nemcsak Németország nagy részében, de még Austriában is elterjedt tiszteltetése. Austria kimondá, hogy iránypert nem akar: szolgáljon ez például. Simson a bizottmány javaslatát védelmezőleg, fölösleges kérdésnek tartja azt, valljon Hecker tette felségsértés-e vagy nem, s úgy hiszi, ha az, neki a világ minden tiszteletét szerte is meg, e gyülésbei lépést előtte lezárta. Vogt a javaslat ellen szól, s midőn ezt a porosz követek irányában teszi, megjegyzi, hogy az nem merény (Attentat) a porosz néptörzs ellen (nagy vidámság). Csodálkozik, hogy most, épen ellenkezőleg mint azelőtt, egész Németország elleni merénynek mondják Hecker tettét, s ennek folytán a gyülés copetensnek állíttatik ezen kérdés fölött határozni. A javaslatban „megbéélyegzett” (notorisch) szó fordúl elő; ez pedig a policziai status kifejezése; jogi statusban ítélet előtt senki sem ismertetik el bűnösnek. Szerinte a gyülés esküttszéki szerepet vesz föl s a biró hivatalát bitorolja, midőn Hecker fölött hoz ítéletet. Tegyük föl, ugymond, hogy illető birájától fölmentetnék, akkor ki kellene e gyülés ajtajának előtte nyilnia. Miért is a kérdéses elvre híja föl a gyülést, t. i. ítéletet hozni azon okok fölött, mellyeknél fogva e gyülésben követképen helyet foglalhatni. – Wiedemann az állitja, hogy Hecker a határszéleken csak alkalomra vár, hogy újra betörjön; tanúság erre Hecker saját lapja. Állítja hogy a gyülésnek esküttszék…. van, midőn egyik tagja ellen illy terhelő vádacták forognak fön. Az elnök a bizottmányi javaslatot névszerinti szavazásra bocsátván, eredménye lőn, hogy mellette 350, ellene 116 szó volt.
