Nagybánya.
Nagybánya.
Fensőbbi rendeleteknél fogva, a magyarországi bányászatot illető fegyveralóli felmentés nem a legkedvezőbben hatott a kebelbeli bányászokra, kik ezen a lefegyverzést lealacsonyításnak tekintik. Minek folytán készülnek e részbeni folyamodványaikat az illető hadügyi ministérium elébe terjeszteni, engedné meg nekik továbbra is legalább hetenként egyszer szombati napon a fegyvergyakorlaton megjelenni, ez indokból, hogy netalántáni végveszély idején városunkat ők is kellően védhessék. A környékben körülbelül 1500 fegyvert fogható bányász létezik Ha engedelmet nyerendnek szombaton délutáni órákban a fegyvergyakorlaton megjelenni, a bányászati munka ezért hátráltatást nem szenveden.
A régi rabszolga is a czéh rendszabályokat illető módosítás, némelly mesterembereknél nem nagy rokonszenvre talált. Többen kinyilatkoztatták, miként ők egy tanulót évenkénti 300 pgő ftnál alább nem fogadnak be, ne tudván felfogni az uj rendszabály azon hatását, hogy ha ezentúl egy tanuló kizárólag a mesterséghez alkalmaztatik, egy év alatt több hasznot hajtand munkájával mint ez előtt 3 év lefolytával. Leginkább a mesternők mérgelődnek mindezekért, mivel a gyermekek ápolása, edényeknek súrolása vagy őket illeti, vagy egy némbert kellend fogadniok ezentúl. – A belügyi minister felszólítása folytán a kebelbeli városi tanács részéről 100 db szúronyos fegyver küldetett fel, a hadügyministérium rendelkezése alá.
Hogy „Csak” nevü barlafalusi lelkész nem gyilkolás által, mint e lap hasábjain olvasók, mult ki élők sorából e következő adataim bebizonyítandják. A nevezett lelkész erődön tartott papi gyülésről vala haza térendő, de a kocsisa ittas lévén, egy felbérelttel kénytetett útnak indulni. Ez útközben egy csapszéknél megállva, bizonyos dolgainak elvégzése végett, a kocsiról leszállt, a papnak az illetőt bevárni türelme nem lévén elvágtatott, midőn egy keskeny hidon átkelve, a kocsija lefordulni akarván, a pap szabadtérre ugrani szándékozott, ugrás közben lovak közé esvén, erre a lovak megíjedve elragadták, s egészen Homoród nevű helységig vágtatak vele, hol másnap hajnalban szekerestől, lovastól, teste össze hurczolva sebesülten még meleget találtatott. – Erdősi Pál
