Szabolcsból.
Szabolcsból.
Aug. 7-s 8-kán tartott bizottmányi ülés hadi készületekkel foglalkodott. Főispánunk hivatalosan értesítvén arról, miként a hadügyminister mintegy 1000–15000 nemzetőrt ki…án megyénkből a pártos ráczok ellen indíttatni, elnök első alispán által tett indítvány folytán lehatároztatott: miszerint a kívánt 1500 nemzetőr, mennyiben önkényt ajánlkozókból nem telnék, sorshúzás utján állíttassék ki sorsot húzni tartozzák minden, ki törvény szerint nemzetőr, kivevén egyedűl a testi hibák miatt alkalmatlanokat, kiknek megvizsgálására bizottság neveztetett; a kiindulandó nemzetőrök napi pénze 8 kr. marad; a tisztviselőknek hivatalik, visszajövetelök esetére, biztosíttatnak; az elhúlltak özvegyei–, árváiról s a megcsonkultakról a megye gondoskodni akar; kik a sorsot kihuzzák, menni tartoznak, hellyettesítés nem engedtetik meg; az elmenők ellen a perek megszünnek s tábovollétök ideje alatt nem indittathatnak; végre a ministerium felkéretik, hogy elindulandó nemzetőrségünket jó fegyverekkel lássa el, mert kaszákkal, lándzsákkal menni annyi, mint Alvinczy fegyverével menni. Szóban volt, hogy a 8 kr. 20-ra emeltessék, hanem ez a megyétől nem telik; meg, hogy a jelen egyenlőség korában a tisztnek is csak 8 kr. adassék, de erről törvény rendelkezett. Most már csak az a kérdés: mikép fognak a menni nem akarók sorshúzására összefogdostatni, a sorsot kihúzottak ismét elindulásra kényszeríttetni, s mit fog az illyen kényszerített, kedvtelen néppel a haza üdve nyerni, vall…a nem jobb lett volna–e a helyettesítést megengedni, hogy menne, ki mehet s kedve van hozzá?
Megemlítésre méltó, miként a tanácskozások folytán gr. Vay Dani meggyőzőleg emelé ki, hogy a még csak alakúló nemzetőrség országszerte megindított felhasználása nem czélszerű, a haza, kormány ezen fél polgár, fél gyakorlatlan, fegyvertelen katona néppel nem boldogúl. Tehát petitiót inditványoz az országgyüléshez, miszerint hozza meg sietve akét sarkalatos törvényt a megajánlott 200,000 katona s a milliók iránt, s hagyjon fel a békés időre való tárgyakkal, a követek jőjenek haza, miszerint a korány előbb elegendő rendes katonasággal intézkedhessék s ne szoruljon a czélszerűtlen nemzetőrségre. Ime! Utasításaink megszüntek, a politicai tanácskozás jogával felruházott testületek akaratlanul megkisértgetik a velök való élést, ah kötelező parancs alakjában nem lehet, hát kérelemképen. Martiusban a pestmegyei választmány futárt küldött a sajtótörvény ügyében; és most Szabolcs akarna irányt adni a törvényhozásnak. Hanem fölkel egy doctrinair, s elmondja, hogy az istenért, hiszen petitiót csak egyesek írhatnak alá, testület nem terjeszthet fel, feledvén, miként a februári napok sokat változtattak adoctrinában, s az idő ég többet is kihányhat belőle. azonban a bizottmányi ülés eloszlott, s népgyüléssé változatt, azaz kereszteltetvén, a petititót aláirta, aki jónak látta. Minden esetre van valami megfontolnivaló a szóban forgó kérvényben. A kormánynak, ha valah, most nagyon óvatosnak kell lennie, nehogy mindjárt kezdetben zsákmányoltassék ki egészen a nép lelkesülése, kezdetben ugy veszszen el a nemzet kedve s bizodalma a nemzetőrséghez, miként a győri ütközet következtében utálatossá lőn előtte a régi banderialis rendszer. A jóravaló ember örömest áldozza fel életét hazájaért; hanem sikertelen kész martalékul könnyelműleg oda nem vetheti magát. És nem is örömest szakad ki fészkéből, ha látja, miként azok magok, kiknek kezébe a nemzet a hatalmat letevé, a helyett, hogy mindent félretéve sietnének a megajánlott sok katonát kiállítni, békés időre való tágyakkal elfecsérlik az időt, mellynek perczei esztendőkkel érnek fel. Urak, odafenn Pesten! emlékezzetek meg a régiekről: Roma Deliberante Saguntum perit. Mentsétek meg előbb a fölneveltek életét, hazáját; s aztán tanácskozzatok a kisdedek neveléséről.* A resensus, mellyet e vidéken a törvényhozó test magavisele okoz, leirhatatlan.
Egy véleményben vagyunk a tisztelt levelező úrral, de nem kell feledni azon körülményt, hogy a sürgetőseb tárgyak, nem levén még akkor nyilvános tárgyalásra teljesen elkészűlve, nem ártott a nevelési ügyet elővenni. – A szerk.
Nincs, egyáltalában nincs, mi az embert lelkesedésre ragadná: mindazáltal Nyiregyháza város, szegénysége mellett is, ugy intézkedék a tőle kivánandó nemzetőrök kiállításáról, hogy bizton remélheti, miszerint azokat csupa önkénytesekből állítandja ki. Mert elhatárzá, hogy az e városból menendőknek napipénzét mindegyiknek 20 pgő krig pótolandja, a hátra hagyandott családokat, ah kivánni fogják, naponként 12 p. krral segélendi, szintannyival a netalán elvérzendők özvegyeit haláluk vagy férjhezmenentelök órájaig, és ugyanannyival az árvákat 12 éves korukig. Illy gyámolítás mellett remélheti, hogy sorsot nem húzandunk, hanem önkényt fogunk elegen kiállani. – B.
