AUSTRIA.
AUSTRIA.
Osztrák országgyülés. Aug 17. Zimmer követ kérdezé: „miért ment Welden át a Pón? mire Latour: hogy ez nem volt egyéb strategicus manoeuvrenél, és hogy a Bologna elleni tüzet a bolognaiak árulása okozta ; egyébiránt nem Welden tüzeltetett Bologna ellen, és Welden már a Pón visszavonult. Sierakowszky kérdezte, mikép lehet Lichtensteinnak bevonulását Modenába összeegyeztetni a trónbeszéd azon helyével, hol az olasz háboru oda czélzottnak nyilatkoztatik, mikép Austria fegyverbecsületét visszállítsa. Erre Latour : Lichtensteinnek bevonulása Modenába szinte csak strategicus manoeuvre volt, de midőn a tábornok a modenai földre jött, a nép őt hangosan üdvözölte; ezt meghallván a modenai herczeg, ki akkor Mantuában tartózkodott, mindjárt elvesztett herczegségébe indult, s ott épen olly hangos éljenekkel üdvözöltetett, mint Lichtenstein tábornok, egyébiránt újabb hírei nincsenek a hadügyministernek. Löhner kérdi, hogyan vannak Zichy iránt: valljon pöre be van-e már végezve. Latour: nincs, mert a főtanú Martini vice-admiral csak pár nap előtt érkezett meg.–
Löhner: hát Pállfy iránt? Bach, a ministerium szoros vizsgálatot rendelt, még egy interpellatio volt Dobblhoffhoz a tartományi gyülések iránt ; egy cseh követ t. i. a cseh már uj elvekre alapított országgyülésnek összehívása iránt értekezett; de Doblhoffnak eziránt adatai nem lévén, a cseh követ ezzel is megelégedett.
Discutálták folytatólag Kudlik indítványát, melly alkalommal egy lengyel követ nagy phlegmával kimondta, hogy a nemessel kárpótlásául azon ostort kell megismertetni, mivel ő ezelőtt a parasztot verette, ellenben egy más lengyel követ (gróf) hosszú beszédében a kárpótlásnak szükségességét jó erős okokkal védelmezte. A néhai censor Umlaufft nagy pathoszszal szólt a „szívhez.“
Az országgyülés megúnta a sok szót, és végét akarta szakasztani; azonban vitatkozás közben mégis megsajnálván a már kész beszédeket, a napi rendre átment, és igy a declamatio alkalmasint még vagy két hétig tartand.
Elnök-választás mai napra volt kitűzve; azonban e tekintetben nem történt semmi.
Az aug. 17-diki est ülésben elnökűl választatott Strohbach, alelnökűl Hagenauer triesti és Strasser (tiroli) követek. A német párt jeleltjeit nem birta keresztűl vinni.
Aug 18-dikán többféle interpetitio volt, ugyanis Schuselka elpanaszolta Bachnak Kuranda esetét, hogy t. i. ez midőn Collinba megházasodott, az ünnepély alkalmával az ottani nép által insultáltatott, kérdi tehát a követ: valljon az igazságügyi minister nem szinte olly törvényjavaslatot akar a frankfurti követek javára előterjeszteni, minőt előterjesztett, midőn a cseh követet Riegert itt Bécsben: insultálták. Bach, az insultánsok nem tekinthetők Csehország népének, tehát nincs szükség törvényre, különben is az egész népre jobban hathatni a discussio erejével, „durch die Gewalt der Discussion (neues Seitenstück zum Politik machenden Weltgeist!) mint törvénynyel ; egyébiránt a törvénynek, melly a frankfurti követeket védi, Frankfurtból kell származnia. Schuzolka e felelettel „egy átalában nem lehet meg elégedve,“ mert midőn a csehek a frankfurti gyülést nem akarták elismerni, természetes, hogy a csehországi németek által választott követeket az osztrák ministerium, melly őket választotta, védni köteles ; továbbá az sem áll, hogy törvény nem kell, mert az insultánsok nem képviselik Csehország politicai véleményét, mert azok sem képviselték Bécs véleményét, kik a cseh követet Riegert itt támadták meg, és mégis a ministerium egy törvénylavaslatot szükségesnek tartott. Egyébiránt a készítendő alkotmányban átalános elveket kell felállítani, az Osztrák-és Németország közti viszonyok iránt, e kérdést tehát most mindjárt meglehetne fejteni. Bach: az interpellatióból discussiónak nem szabad fejlődni, mégis azt hiszi, midőn az első törvényjavaslatban sem volt szó arról, hogy a követ személyét biztosítani kell, most is ezt tartja, hogy a követ biztosítása saját férfias meggyőződése. Sehuselka e félszeg felelettel sem elégítetvén ki, azonban mivel már kétszer szólott, többször nem szólhatván, kijelenté, hogy ez iránt indítványnyal lépend fel.(Ezen interpellatio közben a csehek többször piszegtek.)
Egy más interpellatiót a nemzetőrség felfetyverkezése iránt egy lengyel követ intézett részint Latourhoz, részint Doblhoffhoz, részint Kraushoz. A feleletekből kitetszett, mikép az osztrák ministeium nem igen viseli szívén a nemzetőrség fölfegyverkezését, ezt majdnem egészen a községekre bízni akarván, legfelebb a fegyverkaphatást célozván némi csekély intézkedésekkel elősegíteni; fegyvergyárak alakításáról mit semakar tudni Kraus, ha csak illyent az országgyülés egyenesen rá nem parancsol.Latour nyilatkozataiból kitetszik, hogy itt sincs fegyver elegendő számmal.
– A horvát kérdést illetőleg aug. 14-ről következőleg irnak Bécsből a Const. Blatt aus Böhmen-nek. Míg a szerbek élet-halál harczot vivnak a magyarok ellen, Jellasich megfoghatatlan tétlenségben marad. E közben a magyarok összeszedik erejöket, s már is azt beszélik, hogy betörtek Slavóniába. Már kétségeskedni kezdenek Jellasich őszinteűségén, s ha a mostani késlekedése azon ténynyel hasonlittatik össze, miszerint az üldözött prágai menekvők Zágrábból kiutasíttattak, míg Bécsben barátságos fogadtatásban részesültek: cselekvési módja sokak előtt gyanúsnak tetszik. –
Egy idő óta az itteni szláv ifjak szabad csapattá alakulnak, czéljok: Magyarországban a tótság között a magyarok ellenzavarokat előidézni.
– Galliczia. Gróf Stadion galiczia és krakkói kormányzói hivatalától elmozdíttatván, helyébe Zalewszki ministeri tanácsnok neveztetett ki.
