TÁROGATÓ.
210TÁROGATÓ.
A legközelebbi napokban, szálland tengerre Fiuménál, az első tengeri magyar hadi-hajó 12 fontos 12 carronád-ágyúval, és két 24 fontos paixhans-ágyúval felszerelve. – Ezen hadi-hajót a pénzügy-minister állítja ki, a tengerparti financz vonal ótalmára. S intézkedéseket tett, hogy az ekkép megkezdett tengeri magyar hadi erő nyomban szaporítassék. Az említett hajó időnyerés végett készen vétetett, miután előbb szakértő bizottmány által meg lőn vizsgálva. Neve: „Kérlelhetlen” (Implacabile). Épittetett a magyar tengerparton.
– A ministeri tanács határozata szerint, s a hadügyi-minister utasításai értelmében ugyan csak a pénzügy-minister, egy .háromezer főnyi szabad könnyű lovas sereg, s egy másik 2200 főnyi könnyű szabad gyalog sereg felállításával is foglalatoskodik; mellyhez azonban aránylag lovasok is csatoltatnak, s minden tizedik legény czél-vadász leend. Az első Erdélyben, kilált a Székelységen állíttatik; s ennek összetoborzására a pénzügy-minister Berzenczey László marossszéki követet küldé ki ministeri biztosúl, mellé adván Gál Sándor székely tisztet katonai, s Pirényi Sándort gazdászati segédűl, – 30 székely ifju mindjárt Pesten felcsapott; kik nyomban felruháztatva, a ministeri biztossal útnak indultak toborzókúl. – Gyögyörű nép. – E sereg elhozza, ha kell, magát az ördögök nagy apját a poklok belsejéből is. – A másik sereget egy harczban edzett hazánkfia szerkeszti, s vezérlendi, ki Napoleon alatt mint szabad csapatbeli százados barátkozott meg a veszélyeknek minden nemeivel. – A fegyvert már megszerzé a pénzügy-minister; a ruhát varrják Pesten. Ezen sereghez tartozik már azon 200 ember, kiket tegnapelőtt a Duna-parton, a hadügyminister felesketettk s kik tegnap herczeg Woroniczky vezérlete alatt, útnak indultak megköszönteni lent a ráczokat. Lo Presti is ezen sereggel egyesíti huszárjait. Fájdalom, hogy maga a herculesi karú Lo Presti Pesten betegen fekszik.
– Hazánk felvidékein van mintegy 200 lengyel menekvő; kik azon nemes érzettől hevítve, melly a lengyel nemzet sajátja, visszatorlandók azon alávaló gyanúsitást, mintha panszláv irányokkal kaczérkodnának; életöket, véröket ajálották fel a magyar nemzetnek, vendégszeretetéért köszönetűl. – A pénzügyminister a kellő értesítéseket megszerezvén; minister tanácsi helybenhagyás mellett: őket egy lengyel csapatba (cohors) egyesítette; s alkalmat nyujt nekik teljesíteni óhajtásukat, miszerint azt kérték, hogyhol a tűz legnagyobb oda vezettessenek.Már útban vannak.
– De mondunk egy botrányos eseméyt is. A pénzügyminister rendeletet bocsátott a bánya-igazgatóságokhoz; mellyben meghagyja, hogy azon bányák, mellyek hosszas idő óta mindig nagy veszteséggel műveltetnek, szakértőleg megvizsgáltassanak, s ha egészen kimerítettetnek s teljesen reményteleneknek bizonyodnak, följelentessenek, miszerint művelésök megszüntethessék, s a bánya-mívelés eredményes pontokon, nagyobb erővel folytattathassék. Ennyi volt a rendeletben. Es a selmeczi kerületben akadtak alávaló emberek, kik ezen rendelet dátumára és számára hivatkozva; a bányász munkások között egy tót kör-rendeletet köröztettek, melly által vakmerő hazudsággal azt adják a munkásoknak tudtára, hogy a magyar ministerium a bánya-munkások napi bérét leszállította; holott a pénzügyminister tömérdek gondjai közt is mindent elkövet a bányász nép sorsa javítására, s erre már viharos hivataloskodása pár hónapjában többet tett; mint ez előtt egy századon át történt. – Ezen hazug lázitó körirat természetesen nagy felindulást és nyugtalanságot okozott. – Szörnyűség! minő alávalóságokkal kell találkoznunk. Hasonló ahoz, midőn a német és illyr sajtó azt híresztelé, hogy a magyar ministerium, a horvátok nevében, hadat izent a törököknek, vagy azt híresztelé, hogy Zichy Velenczét, Batthyány és Kossuth nógatására adta fel. – A pénzügyminister Benyiczky Lajost küldte nyomban Selmeczre kormány biztosúl a legkiterjedtebb hatalommal , s kérlelhetetlenűl kemény utasítással. – Lesz epuratió: s igen valószinűleg a statarium is müködni lesz kénytelen. – Szomorú kénytelenség! – De hiába szigor kell kérlelhetetlenűl ! A pénzügyminister éjjel nappal abban fárad, miként boldogitsa a felföldet is. A bányászat körében már mennyi concessiót tett, tavaszszal mindjárt száz ezereket adott az inséggel küzködő felföld segedelmére; Árvában sóréteg-kutatásokat rendelt, hogy aknákat nyitva, keresetet nyujtson: az erdőszetet gyökeresen reformálja , hogy a kereskedést élénkítse; bányászati osztály-igazgatójak a derék Trangous most is útban van, hogy a felföldön fegyver-gyárt állítson stb. s néhány gaz lázító fogja a nyugalmat felháborítani, alávalóan hálátlanúl ? De hiszen emberökre akadtak; a kéz mellynek jótéteményeivel visszaéltek, lesujtand rájok, a törvény egész szigorával, irgalmatlanul. – Kinek az olajág nem kell, a kard élével fog találkozni.
