A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
Ez elveket előbocsátva, részletes javaslataira tér át a pénzügyminister, mellyek következők:
I. az eddigi adózókra a mostani hadi adó egy évi összegének 3/4–ét, vagyis 1,089,811 frt. 6 3/16 krt. indítványozza, s ennek a törvényhatóságok közti fölosztását,* valamint az erre vonatkozó következő törvényjavaslatot bemutatja:
E szerint a magyarországi kerületek és erdélyi részek adója
|
1,068,943 ft.
|
1 4/16 kr.
|
Horvátországé
|
23,394 ft.
|
48 1/16 kr.
|
Az elszakasztott részek adója az 1802–ki kivetés szerint
|
6,137 ft.
|
28 3/16 kr.
|
A komáromi vár részére elfoglalt telekre esik
|
335 ft.
|
49 13/16 kr.
|
Összesen
|
1,098,811 ft.
|
6 3/16 kr.
|
Törvényjavaslat a folyó évi november és december hónapokra kivetendő adóról. A jelen országgyülés t. t. czikében megállapított uj adórendszer jövő 1849-ki év kezdetével fogván életbe léptetni, s közigazgatási év adózás tekintetében is a rendes napévvel egyesíttetvén, nehogy a folyó év két utolsó hónapja adó nélkül maradjon, határoztatik:
1. §. Magyarország s a kapcsolt országok (Erdélyt ide nem értve) azon lakosainak, kik a hadi pénztárba eddig is adóztak, s azon tárgyak után, mellyektől adóztak, folyó évi november és december hónapokra fizetendő országos adóilletőségük 1,098,811 ftban 6 3/16 kftban állapíttatik meg.
2. §. Ezen adóösszeg a folyó 184 7/8–ik évi hadi adónak negyedrészét tevén, – a törvényhatóságok közt megállapított felosztás következtében – egyénenkint, minden uj összeírás, és rovatolás nélkül, akkint vettetik ki, hogy mindenki azon összegnek, melly reá a folyó 184 7/8. évre hadi adó gyanánt kivetve volt, egy negyedrészét tartozzék november és december hónapokra – a szokott adószedés utján – megfizetni.
3. §. Ellenben a katonaság termesztménybeni élelmezésének kötelezettsége folyó évi october végével megszűnik, s a hadi adó nevezete is megszüntetik.
4. §. A megyék házi adóját illetőleg: a megyéknek azon lakosai, kik a mult törvényhozás által minden uri adózásoktól felszabadított urbériségeket birnak, az illető megyék házi pénztárába folyó évi házi adójuknak szint ugy egy negyedrészét fogják, jövő november és december hónapokra illetőségűl fizetni; a többi adózók pedig ezen időre, csak egy házi illetőséget, vagyis egész évi illetőségüknek tizenketted részét fizetendik.
5. §. A megyék házi pénztárának innen eredő hiánya avagy fölöslege a jövő évi adó–kivetésnél fog kiegyenlíttetni.
6. §. A szabad kir. városok és szabad kerületek adózó tagjai, házi adó gyanánt, november és december hónapokra, folyó évi házi adó illetőségüknek egy hatodrészét fizetendik.
7. §. Az országnak azon részéről, melly ekkorig erdélynek neveztetett, s a honnak eddig adómentes lakosairól külön törvény intézkedik.
II. Azokra nézve, kik s a mitől eddig nem adóztak, két mód közt lehet választani: a) bizonyos összeget a törvényhatóságok közt fölosztani; b) mérsékelt jövedelmi adót határozni. Az idő rövidsége miatt mindkettőnek vannak nehézségei.
Az első talán a kivetésben kevesebb bajjal járna, ha a törvényhatóságokban ezúttal még a nemesi telkekre jelenleg fönálló kulcs szerint vettetnék ki; de annál több nehézség, és kevesebb siker van a behajtásban. Először, mert nincs adat reá, mennyit bir meg e honpolgárok összege, s micsoda arányban lehet ezt a törvényhatóságok közt felosztani. Másodszor, mert az egyéni kivetésben az úrbériségből szedett javadamak is foglaltatnak, mik a földesuraktól egészen elestek; tekintetbe vevén különösen azt is, hogy ekkorig a nemesi terhek kivetésénél gyakorlati elv volt, a kincstár javait lehetőleg terhelni, mellyeknek most már az adózásból ki kell maradniok, hacsak az ország önmagát színleges bevételekkel áltatni nem akarná.
A másik sok gyakorlati nehézséggel jár; de mellette szól az, hogy a törvényhozás akként vetheti ki, miként az elviselhető, például, hogy a tiszta jövedelem 3%-jét tegye, és hogy Erdélyre nézve más kivetés ez idő szerint lehetetlen.
Elvet azonban egyikben sem látván, a pénzügyminister nem akarja véleményével a törvényhozás akaratát megelőzni, s azért mindkettő iránt tervét* bemutatja. Az első iránti törvényjavaslat következő:
Az elsőnek elfogadása esetére a pénzügyminister az ekkorig adómentes személyekre, s tárgyakra (Erdélyt ide nem értve) juliustól december végeig 4,000,000 pftnak kivetését inditványozza, mellynek a törvényhatóságok közti elosztását is közli. Ennek nyomán:
A magyarországi megyékre 3,798,103 ft. 16 kr.
„ „ városokra 88,168 „ 6 „
Horvátországra 113,728 „ 38 „
esnék összesen 4,000,000 pft. – –
Ez esetben azonban a tőkepénzek megadóztatására, valamint az absentismusra is külön intézkedést indítványoz.
Törvényjavaslat, a hon eddig adómentes osztályainak folyó félévi adójáról. A hon jelen rendkívüli szükségeinek tekintetéből, folyó évi julius 1-ső napjától december végeig számított fel évre, Magyarországnak s a kapcsolt országoknak– Erdélyt ide nem értve – mind azon lakosaira, ki ekkorig rendes adót nem fizettek, s azon tárgyakra, mellyektől adót nem fizettek 4,000,000 pengő forint országos adó vettetik ki.
1. §. Ezen négy millio pft. A törvényhatóságok közt a – a jelen törvényhozás állapodása szerint – felosztatván, a törvényhatóságok állta az eddigi adómentes honpolgárokra azon kulcs szerint fog kivettetni, melly a nemesi terhekre nézve gyakorlatban van; az ország saját kincstári javai az adófizetés alól kivetetvén.
2. §. A kivetést ugy, miként a beszedést is a törvényhatóságok – ezen egy alkalommal még az eddigi mód szerint – eszközlendik. A kivetést azonban tartozandnak a jelen törvény szentesítésétől számított 6 hét alatt végrehajtani, s a kivetési lajstromok egyik példányát a pénzügyministernek azonnal beküldeni; miről a törvényhatósági elnökök, hivatalukbóli elmozdítás terhe alatt, felelősek. – A beszedésre nézve, a pénzügyminister arra hatalmaztatván fel, hogy a hol a beszedést hanyagul eszközöltetni tapasztalandja, külön beszedőket is rendelhessen, kiknek az illető törvényhatóságok minden nemű végrehajtási segélyt nyujtani köteleztetnek.
3. §. A beszedők jutalomul, a behajtot, s a pénzügyminister által minden törvényhatóság számára kijelelendő ország kincstári pénztárba beszolgáltatandott adónak két százalékát fogják kapni.
4. §. Az országnak azon részéről, melly ekkorig Erdélynek neveztetett, külön törvény intézkedik. –(Folytattatik.)
