A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
Ha pedig a képviselők tanácsosabbnak tartanák a jövedelmi adó elfogadását, annak 3%-jét véve föl, Erdélyre is kiterjesztett ezen törvényjavaslatát nyujtja be a pénzügyminister.
Törvényjavaslat a rendkivüli jövedelmi adóról. 1. §. Egyesült Magyarországban s a kapcsolt részekben a kik és a mitől eddig rendes adót nem fizettek, folyó 1848-dik félévre tiszta jövedelmöktől jövedelmi adót fognak fizetni.
2. §. Kivételnek ezen jövedelmi adó alól a fejedelem és a nádor részére határozott országos díjak , az állodalom javai, a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fizetéseik s mind azon honlakosok vagyonai, kiknek tiszte jövedelme együtt és összesen 50 forintnál kevesebb.
3 .§. Az ollyan kereseti jövedelemnek, melly bizonyos meghatározott összvegben egyedül vagy főképen munkadijból származik, csak fele vétetik adóalapúl.
4. §. A jövedelmi adóra nézve öt fok állapíttatik meg, u. m.
| 50 frt tiszta jövedelemtől 100-ig | 1 százalék |
| 101frt tiszta jövedelemtől 500-ig | 1 1/2 százalék |
| 501 frt tiszta jövedelemtől 1000-ig | 2 százalék |
| 1001 frt tiszta jövedelemtől 2000-ig | 2 1/2 százalék |
| 2001-en felül | 3 százalék |
5. §. A hol valaki rendesen lakik vagy birtokainak feje van, ott számíttatnak össze mind azon jövedelmei, mellyek személyes állásához vagy keresetéhez köttetvék, de birtokának és ebből származó jövedelmének összeirása egyes községenkén külön külön történik. Azonban az egy helyütt összeírt jövedelem, bár több különböző eredetű kisebb részekből álljon, összesíttetik, és a jövedelmi adó az egésztől számíttatik.
6. §. Pénztőkék kamataitól, bármelly kicsin vagy nagy sommákból álljanak. 3 százalék a hitelezők terhére, az adós által akképen fog fizettetni, hogy az adós jövedelmének összeírásán
ál az adósság tekintetbe nem vétetik, hanem az adós kamatfizetéskor, az ez évi kamatnak három százalékát, mint általa a hitelező helyett fizetett jövedelmi adót, hitelezőjének beszámíthatja, ha pedig a szerződés természete – például váltóknál – vagy föltétele szerint, a kamat már előre levonatott vagy kifizettetett volna, a tőkéből róhatja le.
7. §. Minden hatóságokban u. m. megyékben, székekben, kerületekben, királyi városokban, és pedig az elsőbbekben járásonként s kerületenként a pénzügyminister fog egy összeíró és egy adókivető biztost kinevezni, ki ezen törvény vezérelvei szerint a bemondások, és szükség esetében, az értesitő szavazatok, tanúbizonyságok, és egyéb adatok nyomán, egyedül fogja a fizetendő adómennyiséget meghatározni, az adófieztőnek szabadságában állván, a pénzügyministerhez egy hónapi időközben benyujtott hiteles oklevelekkel kimutatni, hogy őt jövedelméhez képest kevesebb adó illeti s ha ezt kimutatandja, az mivel netalán többet fizetett, a második részlet fizetésekor, ministeri irásbeli határozat előmutatása mellett, neki betudatik.
8. §. A ministeri biztoshoz értesitő szavazattal járulandanak: megyékben, székekben és kerületekben az illető kerületi tisztviselő segédtársaival, kir. városokban legalább két tanácsnok, mindenütt a illető mérnök és ministeri biztos által választott tollvivő.
9. §. A mondott személyeken felül, a ministeri biztos minden egyes községben mind annyiszor s olly személyeket vehet magához, a mennyiszer s a millyeneket működéseihez képest szükségeseknek tart, különösen helybeli előljárókat, közös felügyelőket, közös szolgákat, pásztorokat stb.
10. §. A ministeri biztos a hatóság elnöke előtt következő esküt teend le:
Én N. N. esküszöm az élő istenre, hogy az 1848-iki országgyülésen a rendkivüli jövedelmi adóról alkotott – dik t. czikk értelmében, az abban kijelelt honlakosokra s testületekre, illetőleg vagyonaikra hárulandó adónak meghatározásában és kivetésében, s minden ezekhez tartozó munkálatokban a legnagyobb hűséggel, szorgalommal és igazságszeretettel fogok eljárni.“
11. §. Hogy a ministeri biztos és segédtisztviselők munkálkodásukban legkisebb akadályra se találjanak, a biztos megkeresésére, a hatóság elnöke, annyiszor mennyiszer, elmozdítását terhe alatt, azonnal karhatalmat rendelni tartozik. Azok részére, kik tanukúl vagy bármelly minőségben a ministeri biztos által meghívatnak, polgári állásukhoz képest a szokásban levő napi dijak utalványoztatnak, de ha a meghívásra megjelenni nem akarnának, annyiszor mennyiszer a jelenlevő kerületi tisztviselők vagy tanácsnokok által megveendő 5 frt büntetéssel lakolnak.
12. §. A ministeri biztos megjelenendéséről minden egyes község és a fentebbi tisztviselők legalább 8 nappal előre tudósitandók.
13. §. A ministeri biztos és segéd tisztviselők minden egyes községben megjelenvén, mindenek előtt kinyomozzák azon személyeket és tárgyakat, a kik és a miktől eddig adót nem fizettek.
14. §. A ministeri biztos a fentebb nevezett segéd személyek kiséretében, minden egyes községben és határában, minden külön háznépet vagy magánosan élő egyes lakost, kiket a jelend jövedelmi adó fizetése illetend, rendes lakásában fölkeres, és annak lelkiösmeretes bemondására: vannak-e, és mellyek azon jövedelmező vagyonai és keresetmódja, mellyek eddig adómentesek valának, továbbá mennyit teszen azon tiszta jövedelem, melylyet azok részére behoznak, felszólitja.
15. §. Minden felszólított egyén tartozik mind azon jövedelmező vagyonát, a mitől eddig adómentes vala, s annak egész miben létét, vagy pedig keresete módját, és ha kettővel bír, mind kettőt bemondani. A ki valamit bármelly részben eltitkolna, s ez világosságra jön, az eltitkolt vagyonra, vagy keresetre eső adóilletéket négyszeresen tartozik megfizetni.
16. §. Tartozik továbbá minden felszólított egyén tiszta jövedelmét lelkiösmeretesen meghatározni, és szinte bemondani.
17. §. A ministeri biztos, a bemondott vagyonok vagy keresetmód, és ezek jövedelmei iránt a segéd tisztviselők és tanúk észrevételeit, együtt vagy akar különkülön meghallgatván, ha mind ezek mellett a bemondott vagyon és keresetmódra, nemkülönben ezek tiszta jövedelmére nézve kétségei lennének, joga lesz azokról a mennyiben léteznek, a helybeli közös, és nyilvános okiratokat u. m. a községek térképeit, telekkönyveit, tagosztályi, és szabályozási irományait a haszonbéri szerződéseket – (mellyeknek bemutatására a beirandó javaknak haszonbérlőit is kötelezheti) megtekinteni, s ezeknek, úgy szinte a község előljáróinak is meghallgatása, vagy tanubizonyságok nyomán, magának kellő tudomást szerezni ügyekezendik.
18. §. Az adófizető pedig nem köteleztetik ugyan, de jogositva van az összeirandó tárgyak mennyiségének és haszonvételének felvilágosítására előmutatni gazdasági összeirásait, számadásait, osztályleveleit, s mind azon adatokat, mellyeknek előterjesztését e czélra szükségesnek véli.
19. §. Ezek után a ministeri biztos a 7. §. Értelmében fizetendő adómennyiséget lelkiösméretesen meghatározza, melly meghatározás által az illető személy ha magát igazságon túl terheltetve érezné, és az iránt kifogást tenne, a ministeri biztos köteles leszen, bővebb nyomozást, tanúvallatásokat, sőt ha kell, felméréseket is tétetni; hogy ha mindazáltal ezen nyomozások, az adófizető kifogását nem igazolnák, az egész eljárásnak ¦ a jelenlevő törvényhatósági tisztviselő által megállapítandó – költségeit az viselendi, a ki ezen eljárásra kifogása által okot szolgáltatott.
20. §. Ha a jövedelmi adót fizetendő egy vagy több egyének helyben levő jövedelmező vagyonukat vagy keresetök módját a biztosnak bemondani nem tudnák vagy nem akarnák, vagy bármi okból távol levén, törvényes képviselőjök vagy megbizottjok sem léteznék helyben, ezeket a biztos fogja a nála levő adatoknak, továbbá az előljáróságnak, vagy a tanúknak is meghallgatása mellett a tiszta jövedelemmel, és ehhez képest kiszámított adóilletékkel együtt meghatározni.
21. §. Azok kik egyesült Magyarországban s a kapcsolt részekben már egy év óta félévet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly a jövedelmi adóból reájok s birtaikra vettetik, kétszeresen tartoznak lefizetni; melly végre.
22. §. Azok, kik nem laknak azon hatóságban, hol birtokuk összeiratik, ha a minsteri biztos kivánandja, az illető hatósági elnök bizonyitványával tartoznak kimutatni, hogy a magyar koronához tartozó földterület határain belől legalább fél évet valósággal töltöttek, vagy az alábbi kivétel alá tartoznak.
22. §. A fentebbi kétszeres adózás terhe alól kivétetnek.
a) Kik 24 éves korukig iskolai tanulásért tartózkodnak az ország mondott határain kivül.
b) Kik tapasztalás végett útaznak, s illy okból akár egyszerre, akár ismételve két évi időszaknál többet nem fordítottak.
c) Kik közhivatalnál, vagy kormány megbízásánál fogva tartózkodnak az ország mondott határain túl, a míg illyetén alkalmaztatásuk tart.
24. §. Mellyik egyes községben, vagy a körülményekhez képest többekben is leend szükség egy-egy adószedőre? ez iránt a ministeri biztos fog, a segéd tisztviselők meghallgatásával és figyelembe vételével a pénzügyi ministernek, elhatározás végett javaslatot tenni.
25. §. A kivetett jövedelmi adónak felét az összeirástól számítva egy hónap alatt, a másik felét folyó évi november hónap végéig, az adószedő felszólítására, mindenki mulhatlanúl lefizetni tartozik, ellenkező esetben, per nélkül egyedül az illető adószedő megkérésére, a hatóság elnöke által kirendelendő karhatalommal. – mindjárt a következő hónap elején a karhatalmi költségekkel egyetemben – tüsténti végrehajtás útján fognak azok megvétetni. A karhatalom nyombani kirendelését kérni elmulasztó adószedő vagy azt kinem rendelő törvényhatósági elnökön, az okozott költségeken kivűl, a behajtandott adó is megvétetik; felmaradván az illető adófizető ellen kármentesítési magán keresete.
26. §. A jövedelmi adó összeirására kiküldendő ministeri rónokok, a pénzügyminster által, ezen törvény alapján utasítással láttatnak el; a kivetést községenként, vagy helyenként lajstromba foglalandják, azt két példányban elkészitendik, aláirandják, s a jelenlevő törvényhatósági tisztviselővel is aláirandják s egyik példányt a kirendelendő adószedő használatára a község levéltárába leteendik, az összeirásnak egésze kerületökbeni berekesztésével a pénzügyministernek beküldendik. – Jutalmul nem napi dijat, hanem utazási költségeiken felül az általok összeirt jövedelmi adónak két százalékát fogván venni az ország kincstárából.
27. §. A községenként, vagy vidékenként a pénzügy-minsterium intézkedése szerint kinevezendő adószedők, jutalmúl a behajtandó jövedelmi adónak szintugy két százalékát veendik, s azt a beszolgáltatás alkalmával levonandják.
28. §. A beszedett jövedelmi adónak az adószedőktőli átvétele iránt a pénzügyminister intézkedendik; ki egyszersmind ezen törvény végrehajtásával megbízatik.
A jövedelmi adó rendkivüli esetekben nálunk eddig sem egészen ösmeretlen. Igy 1807-ben a nemesség tiszta jövedlemének 1/6 részét, vagy 16 ?%-jét, s azon kivül ingó vagyona tökeértékének századrészét ajánlotta meg. A pénzügyminister a tiszta jövedelemnek csak 3%-jére szoritkozik javaslatában.
A jövedelmi és rendes adón kivűl még pálinkaadót inditványoz, mellyet fogyasztási adó szempontjából kiván ugyan tekintetni, de valamint a jövő évi adórendszernél, ugy itt is a kutatásokat, gyülöletes gyámkodást kerülni ohajtván, s átalában olly adórendszernek barátja nem lévén, melly a polgárok szabad életét örökös avatkozásoknak teszi ki, ezt nem magánál a productiónál kivánja beszedetni, mint az következő törvényjavaslatából kitűnik:
Törvényczikk rendkivüli pálinkaadóról.
1. §. Mig az új adórendszer behozatnék, f. 1848. évre rendkivüli pálinkaadó állapíttatik meg, s mindenki által, legyen akár adózó, akár nem-adózó fizettetni fog, ki pálinka föző kazán birtokában van.
2. §. Házilag űzött pálinkafözésnél, melly szerint a fözés egész éven át négy hétnél hosszabb ideig nem használtatik, s az e végre használt kazán legfőlebb két akó tartalmú, adóképen 2 frt fizetendő; és ha a kazán vagy a fözési szabadság más idegennek is kölcsön adatik, még annyiszor 2 frt mennyiszer s mennyinek kölcsönöztetik.
3. §. Gyárilag kezelt pálinka fözésnél:
a) Egyszerű kazánoktól, a kazán minden akómértékétől 10 forint.
b) Gőz kazánoktól a kazán minden akómértékétől 20 frt.
4. §. Az ezen adóval terhelt hazai pálinkafözés védelméűl, a külföldről behozandó pálinkára, akójától 8 frt határvám vettetik.
5. §. Pálinkával egyenlő tekintet alá jön a spiritus, liqueur s bár minő név alatt előforduló égetett szesz.
6. §. A pálinkaadó összeirása és pálinkaadó kivetése jövedelmi adóval együtt történik.
Az ország eddig Erdélynek nevezett részében ekkorig az adó nem egész összegében határoztatott az országgyülésen, hanem az adó tárgyai valának meghatározva, s kulcs megálapitva. Itt tehát november és decemberre sem lehet az adóilletőséget számban meghatározni, hanem szükség az adótartozások iránt előterjesztett javaslatot Erdélyre is kiterjeszteni, ugy, hogy azok, kik ott eddig is adóztak, a két hónapra f. é. Adójuk 1/6 részét tartozzanak megfizetni. Hatodrészre azért szoritkozik a pénzügyminister, mert a még M. Terézia idejében megállapított erdélyi adókulcs annyira terhes, hogy a jövő adórendszerben sem tartja tanácsosnak olly magas adókulcsot fölvenni. Az e tárgyra vonatkozó törvényjavaslat következő:
Törvényjavaslat az ország azon részének, melly ekkorig Erdélynek neveztetett, közadójáról. Az eddig Erdélynek nevezett országrészek eddigi adófizető lakosaira nézve rendeltetik:
1. §. Az adótartozásoknak, s folyó évi october végéig ki 242vetett adónak behajtására nézve, a t. törvényczikk minden rendelete Erdélyre is kiterjesztetik.
2. §. Erdélynek azon lakosai, kik eddig is adót fizettek, s a mitől ekkorig adót fizettek, – folyó évi november és december hónapokra azon adónak hatodrészét fizetendik, melly rájök 18 17/....-ki közigazgatási évre egész évi adó illetőség gyanánt kivetve volt.
3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminsiter bizatik meg.
4. §. Az eddig adómentes lakosok adójáról külön törvény intézkedik
Végre ajánlja a pénzügyminister, nem voln-e tanácsos megengedni, hogy – mivel terményeket a hadsereg ellátására venni kell – a kinek tetszik, adójának egy harmadrészét termesztményben róhatja le.
Hátra van még, hogy a törvényhozás a költségvetés azon részére nézve, melly a kijelőlt jövedelmi kútfők által nem fedeztethetnék, a pénzügyministeriumnak útat nyisson. Mire nézve az alább olvasható törvényjavaslatot azon megjegyzéssel terjeszti elő, hogy ha a lázadás és horvátországi pártütés, vagy külellenesség általi megtámadás még ez évben a 40,000 gyalog, és 10,000 lovasnál többnek kiállítását tennék szükségessé, a hitelnyitás erre is kiterjesztessék.
Törvényjavaslat: Az ország folyó félévi közszükségeinek fedezése végett hitel nyitásról. Amennyiben a jelen törvényhozás által megállapított költségvetést, a kijelölt közjövedelmek valóságos behajtása nem fedezné, az ország folyó félévi közszükségeinek fedezésére, az ország kincstára számára, 16,000,000 pfrt erejeig hitel nyittatik.
1. §. Ennek következtében, az ország pénzügyminstere felhatalmaztatik, a hiányt a kijelőlt határig, a szükséghez képest, vagy költsön utján, vagy kamatlan pénzjegyek kibocsátásával, vagy pedig a két módot egyesítve fedezni.
2. §. Kölcsön esetében, a pénzügyminister a törvényes kamatlábot tekintetbe venni, egyszersmint arra is ügyelni köteleztetik, hogy a kölcsön ne örökös kamatfizetés, hanem törlesztés alapján köttessék.
3, §. Pénzjegyek kibocsátása esetére pedig rendeltetik, hogy azok minden országos és más közpénztárakban, teljes névszerinti értékökben ezüst pénz helyett elfogadtassanak; s az ország azoknak teljes névszerinti értéküket a közállomány minden mostan s jövendőbeli közjövedelmeivel biztosítja.
4. §. Az ország a pénzügyminister által ezen törvény értelmében elvállalalndó kötelezettséget, az ország kötelezettségének ismeri és nyilatkoztatja, s annak teljesítéseért, minden közjövedelmeivel általában, és szükség estére egyes, különösen kijelölendő közjövedelmi ágakkal is kezeskedik.
5. §. A mennyiben az országnak kül s bel ellenségei elleni megóvása azon 40,000 gyalog és 10,000 lovas katonaságnak kiállításán kivül, melly már a költségvetésben benfoglaltatik, már a folyó félévben még bővebb fegyveres katonai erőnek kiállítását parancsolná; – ez erre megkivántatott költségeknek azon aránybani fedezése végett, mint az első 40,000 gyalog és 10,000 lovag kiállítására a hadügyministeri költségvetésben megállapítva van, a pénzügyminister a fentebbi hitelnek hasonló aránybani nevelésére is felhatalmaztatik.
6. §, Ha tehát akár ezen körülménynél fogva, akár különben is a kölcsönkötés viszonyai következtében, a pénzügyminister 16 millió pftnál nagyobb, 30 millió pftot semmi esetben nem haladható pénzügyi munkálatba bocsátkoznék, arra ugyan felhatalmaztatik, azon kikötéssel mindazáltal, hogy ezen hitelből többet valósággal ne használhasson, mint a mennyire a megállapított költségvetésnek, a közjövedelmek általi nem fedezhetése miatt elkerülhetetlenűl szükség leend.
7. §, Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, ki arról a törvényhozás legközelebbi ülésének számot adni köteleztetik.
A törvényhozás bölcsességétől függend a hitelnyitást arra is ki, vagy nem terjeszteni, hogy – ha az úrbériségekérti kárpótlás esete, melly a nemzet becsületének kezessége elá helyeztetett, az evaulatio rögtönös bevégzése által már a törvényhozás jövő ülése előtt bekövetkezhetnék, – a pénzügyministerium azon tőkeösszegig, melly a kincstári javak évi jövedelme által képviseltetik, finánczmunkálatba bocsátkozhassék, mi iránt törvényjavaslattal csak azért nem lép föl, mivel a kárpótlási összeget távolról sem gyaníthatja. (Folytattatik.)
