Verbász, aug. 29.
Verbász, aug. 29.
Tegnap Temerinnél, Járeknél és az ujvidéki puskaporos toronynál keményen m megtámadták a szerbek őrségeinket. Temerinnél, a hadügyminister jelenlétében, kétszer gyengébben, de annak távoztakor harmadszor erősebben, 12 ágyúval és nay csapatokkal a mi gyalogságunk derekasan megtartotta helyét, s nem hátrált, a lovasság pedig két kapitány vezérlette alatt két oldalról ütött az ellenségre, többeket levágván, másokat a kukoriczába kergetvén közőlök. Ez alaklommal Strobel hadnay halálosan megsebesíttetett, négy huszár pedig elesett. Alig távozott el hadügyminsterünk Temerintől Járekre, itteni őrségünket is megtámadta az ellenség 4 ágyúval és erős csapatokkal; de a támadók nemsokára visszaverettek. Innen a hadügyminster Bechtold altábornagygyal, 12 huszár kiséretében, Ujvidéknek tartván, a szerbek közel a puska toronynál csaknem útját zárták, s ha egy óranegyedet, a szerbek itteni őrségünket is megtámadták, melly a nagyobb erő ellen két egész óráig védte magát, míg nem Ujvidékről egy csapat huszár oda vágtatván, az ellenséget visszakergette. E szép védelem a honvédek V. zászlóaljának műve volt, miként a VI. zászlóaljnak is egyik csapatja pár nappal ezelőtt szintén nagyobb erő ellen vitézül viselte magát.
Augustus 30-kán. Tegnap este egyszerre több helyről újolag megtámadták a ráczok Temerint és Járekot; a mi seregünk ugyan igen gyorsan felkészült, s lődözni is kezdett az ellenségre, de ezek akkor már felgyujtották az említett két helységet; és midőn a tűz kiütött, a lakosok azonnal kocsikon kivonultak, és lőn nagy zavar; mieink is nagy zavarba jöttek, s elhagyták Temerint nem ugyan nagy, de mégis veszteséggel. Verbászoni s nagy a népvándorlás, telvék az utczák kiköltöző családokkal. Ennyit addig is, míg az ütközet részleteiről kimerítőbb tudósítást vehetünk. Ugy vagyunk értesülve, hogy ez alaklommal, fájdalom épen, egy magyar főtiszt hanyagsága miatt, nem volt meg a kelő védelem; s ki maga is azonnal, minden ujabb visszaverés kísérlete nélkül visszavonult.
Egy van mégis, ami e veszteségnél vigasztaló, az t. i., hogy most már, e csata után, összpontosított erővel fog történhetni a működés, ami eddig nem vala eszközölhető.
Ez ütközetről a mozgó hadsereg parancsnokságától következő részletesb hivatalos tudósítás érkezett:
Verbász, aug. 30. Az ellenség ma, éjfél utáni 1/2 1 órakor, az egész római sáncz vonal hosszában megtámadást tett Temerin és Járek ellen. Először egész erejével Járeket támadta meg; ez azonban csak színlett megtámadás volt, hogy a temerini őrség figyelem oda vonassék, mi annál inkább sikerült, mert sötét éj lévén, az ellenségnek sem számít, sem menetirányát látni nem lehetett. Ágyúi Járek felé hatottak, s az ugynevezett Gloriett őrpont, melly a megrohanásnak ellen állani magát gyengének érezte, segedelmet kért.
Alig vala azonban Temerinből egy osztály oda indulandó, midőn ugyanazon időben Goszpodincze felől is megkezdetett az ágyúzás, és az ellenség Nadály felől is közeledett; igy a megtámadás három helyről egyszerre erős ágyútüzelés közt folytattatott, s azon pillanatban mindkét helység, fáklyákkal ellátott serviánusok által, kiknek a sötét éjben már előbb kelle belopózkodniok, felgyujtatott. Az erős délkeleti szél, fájdalom! Annyira elősegítette az égést, s a lángok annyira dühöngöttek, hogy a fegyveres népnek, minden szilárd védelmi elhatározottsága mellett is, nem maradt egyéb hátra: mint azon helységeket sietve elhagyni; mi is, az ellenségnek folytonos ágyúzása, a menekülő lakosok sírása és jajgatása, a megrakott száz meg száz parasztszekereknek egymásra tódulása, és az éj sötétsége mellett, melly az iszonyú lángok álta világosítva, ami egyes hadcsapatainkat, s ezeknek a szaldó lakosság által akadályozott mozdulatait, az ellenségnek egészen láthatóvá tette, el annyira, hogy hadaink az ő lövéseiknek mintegy bizonyos iránypontjául szolgáltak, olly nagy zavart okozott, miszerint a fegyveres nép visszatartóztathatlanul egész Ó-Kérig sietve hátravonult, hol azonban ismét egybesereglett. –
Báró Bechtold, altábornagy és hadvezér, mind erről értesíttetvén, rögtön a visszavonuló sereg élébe sietett; azt az illető helyeken ujólag hadirendbe állította, és az ellenség visszaverésére czélszerű rendelkezéseket tett.
