Verbász aug. 31-kén.
Verbász aug. 31-kén.
Egy hónapig tanáztunk Járek és Temerinben 3,000 hevsi nemzetőrség, 600–700 sorkatonsággal ezen idő alatt a római sánczokból a ráczok tizenháromszor támadták meg e két helyet s ezen két helység olly fő pont volt, melly Ujvidék és Verbász között a közlekedést tartotta fen. A fönt nevezett apróbb csatákról emlitést nem akarok tenni, egyedül a fődolgokra megyek át: a siregi pusztát, melly a magyarok kezébe került (a ráczok egyik besánczol tanyéája és a magyar honvédek által védetett), aug 26-kán a ráczok 4 ágyuval, s mintegy ezer lázadóval megtámadták, hol a veszprémi önkénytesek olly vitézül tarták magokat, hogy a Temerinből hozzájok ment segítséggel a lázadó ráczokat visszaverték, itt egy császárhuszár, és egy gyulai közvitéz maradt halva, többen pedig apróbb sebeket kaptak, egy kecskeméti nemzetőr is ágyúgolyóval sebesittetett meg, a ráczok közől ellenben a csatatéren egy servianus a ráczok vezére lövetett le s holt teste a Siregen levő önkénytesek által hozatott a pusztára, a többi halottaikat pedig két kocsira felrakván goszpodinczára futottak.
Aug. 28-kán reggeli fél ötre Goszpodincza felől 4 ágyulövés tétetett, Temerinben a riadó után a sorkatonaság és a hevesi 2-dik zászlóalj a goszpodinczai római sánczok alá nyomult, s mind a két részről az ágyuzás megkezdetett, s egy órai ágyuzás után Temerinben visszavonultunk, alig értünk a városba, Nadály felől hangzott ismét az ágyuszó, s tartott mintegy 11 óráig délelőtt, ekkor jött Mészáros hadügyminister és Bechtold vezér a csatatérre, a minister mind a sor katonasághoz mind a nemzetőrökhöz lelkes buzditó beszédet tartott s utját Járeken keresztül Péterváradra folytatta, ezen utjaiban csak hajszál tartotta, hogy a ráczok kezébe nem került, a kiséretére rendelt császárhuszár-őrmester lova a ráczok által lelövetett, egyedül a forspontos jó lovainak köszönhetik megszabadulásukat. – Félegyre Nadály és goszpodincza felől a ráczok ágyui ismét medörrentek, s a riadójel után egy rész a sorkatonaságnak és nemzetőröknek fele, egy ágyuval a város végére szaladt Nadály felé, a másik fele egy ágyuval Goszpodincza felé, a ráczok már 10 ágyuval a városhoz mintegy 800 lépésnyire nyomultak elő csatalánczban előreyomulván a földek melletti árokba foglaltunk helyet s ott vártuk a rablók előre nyomulását, de midőn a császárhuszárok a két szárnyon feléjek nyomultak, egy hegyoromra helyezték magokat s onnét ágyuztak estve 6 óráig, midőn a goszpodinczai oldalon a lelkes huszárok a rabók csataláncza közé rohantak, karaddal vágták a ráczok által; egy fertály állás után csatalánczban előrenyomulván a földek melletti árokba foglaltunk helyet s ott vártuk a rablók előre nyomulását, de midőn a császárhuszárok a két szrányon feléjek nyomultak, egy hegyoromra helyezték magokat s onnét ágyuztak estve 6 óráig, midőn a goszpodinczai oldalon a lelkes huszárok a rablók csataláncza közé rohantak, karddal vágták a ráczokat s közőlök 13-at földre terítettek, huszárjaink közől Strobel hadnag egy szerb mellébe annyira bedöfte kardját, hogy a csontok közől nem birta kihuzni, s addig egy rácz kaszáját hasába szúrta s halálos sebet ejtett rajta, de mégis van életéhez némi remény. A huszárok közől két közvitéz halva rogyott le, s többen megsebesűltek. Igen szép látvány volt, midőn az ágyugolyó egy huszár lovát alóla elvitte s két rácz oda szaladt huszárunk meggyilkolására, a huszár felugrik s egyik ráczot kardjával agyon vágja, a másikkal viaskodni kezd, a huszárnak pajtása lovával oda ugrat s a ráczot lelövi, s pajtását a kengyelbe felemeli s ketten sebes vágtatva visszatérnek; emlités érdemel az is, hogy egy nemzetőrünk König mérnök, ágyunkkal olly dicsőn lőtt, hogy a ráczok ágyuiból az első lövésre egyet megsemmisitett.
30-sikán éjfél után egy negyed egyre Járek felől a római sánczoknál sűrű ágyulövések történtek, közben közben puskaropogás váltás fel az ágyulövést, s én épen előőrt állottam. A jellövésk Járek és Temerinben megtétettek, s fél egyre a sorkatonaság és nemzetőrsereg az ágyulövések felé siettek, a ráczok ágyui szakadatlanul durrogtak a fél kettőre a ráczok által az ágyuzás Goszpodincza felől szinte megkezdetik; két órakor Járek és Termrin között a sánczokon egy hosszu tűz látszik, később Goszpodincza felől egy világitó golyó lövetik ki a ráczok által. A temerini egész erő várja, mi fog történni Goszpodincza és Járek felől s fog-e előrenyomulni a rabló ellenség, s épen egy negyedet ütött a toronyóra, midőn Nadály felől a várostól alig 200 lépésnyire ezer meg ezer puska kezd ropogni, az ágyuk dörögnek s egy gyujtó rakéta a városba lövetik, a város égni kezd. a 80 gyalog sorkatona és egy század nemzetőr ivsszatüzel, de a sűrü tüzelést ki nem állhatván, visszavonultak, a ráczok a várost megrohanják, a házakat gyujtani kezdik, s szaladt ki merre tudott, ezen zavarodásban senki sem tudván mi történik, a városba a kétségbeesők sikoltása és jajgatása hallatszott, a ráczok a 4 utczán beágyúztak, ők a sötétből lődözhettek reánk, a túz világánál, de mi őket nem láthattuk, a berohanásnál azon kiabálással rohanták meg a várost: „rajta magyarok, ne hagyjuk egymást!” Mi a kukoriczába vonultunk a város végén, s néztük egy darabig, mi történik, láttuk a rablást, mit végbevittek, nőket s gyermekeket a tűzbe dobáltak, a kirablott házakat fáklyával gyujtogatták s lődözték, kik futni láttak, a kertekből a sorkatonaság és nemzetőrök lövöldöztek a kegyetlen rablókra, de a sok ezer betódult rablócsordától, ki éltét menteni akarta, futni kellett. Irtóztató látvány! Temerin és Járek 12,000 lakosát futni látni lélekszakadva, borzad a keresztény ember. Az ártatlan nő egy ingben csecsemős gyermekét magához szorítva fut kétségbe esve, egy apa egyik fiát hátára kötve, másik fiát jobb kezével tartva egy lovon vágtat előre, száz meg száz kocsi hajt előre, nők, gyermekekkel megrakva, kezöket fejökre kulcsolván kétségbe esetten szemeikből a könyzáporként hull, s vissza- visszanéz század óta lakott békes városa pusztulására!!
Hon atyái! 12,000 ember földönfutó lett, koldus botra jutott, az istenért, ne hagyjátok magyar fajunkat illy borzasztó s kebel rázó végpusztulásra jutni; átalános felkelés! és irtsuk ki fene vad rácz barbárokat!!! A camarilla működéséről rövid idő mulva hiteles adatokkal fogunk szolgálni.
Ha szerkesztő ur használhatja, vegy tőlem ezen zavaros levelet szívesen s ne csodálja, ha illy borzasztó látvány megzavarja az ember velejét. – Egy szemtanú
