A PÉNZÜGYMIISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
A PÉNZÜGYMIISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA. (Folyt.)
Bemutatja továbbá a pénzügyminister:
2. A törvényhatósági osztálykulcsot.
3. Az alosztályi földadó-kulcsot.
4. Az erdélyi törvényhatóságok osztályzatát s földadói alosztályokat.
5. Az adókivetésről s behajtásáróli törvényjavaslatot.
Törvényjavaslat. Az adó kivetéséről és behajtásáról.
1. §. A közadónak községenkénti kivetése és behajtása a törvényhatóságok közbenjöttével, s ellenőrsége mellett, állodalmi tisztviselők által történik.
2. §. E végett a pénzügyminister az országot adókerületekre osztandja, ug mindazonáltal, hogy egyegy adó kerületbe különböző t. hatóságok területe egybe ne foglaltassék, s egegy adó kerület, csak olly kiterjedésü legyen, miszerint a törvényben megállapított határdőben – egyegy tisztviselő – ugy az adó kivetést, mint a községenkéti adó behajtást személyesen végre hajthassa.
3. §. A pénzügyminister minden kerület számára, egy adótánokot, s egy rónokat (dicator) nevez ki, egszersmind amannak számvevője is.
4. §. Kisebb királyi városokban az adótárnok egyszersmind a közadónak egenkénti behajtásával is foglalatoskodhatik, s mint illyen, a községi adószedők számára alább kirendelt javadalmakban részesül; – nagyobb kirőályi városokban azonban, vagy megei s sz. kerületi törvényhatóságban kebelezett, de népességköknél s terjedelmöknél fogva – egy adókerületet képező községekben, mint szinte a több községekből álló adókerületekben, sem a rónok – az egyenkénti adókivetésben, sam az adótárnok, a 38. §-ban megirt esetet kivéve, az egenkénti adószedésbe nem bocsátkozik, hanem amaz csak az egész községre eső adót határozza meg, emez pedig, a községi adószedők által behajtott adót veszi át.
5. §. Az állodalmi rónokok és adótárnokok állodalmi köztisztviselőknek tekintetnek, s valamint kinevezésük s elmozdításukra, ugy egész hivataloskodásukra nézve közvetlenűl a pénzügyministertől függenek, kinek és általa az állodalomnak felelősek: – fizetésök mindazáltal az illető törvényhatóságok házi pénztárának, a községi adóvetőké s adószedőké pedig a községi pénztárnak terhére esik. A hol pedig egy községnek saját jegyzője nem levén, az egyéni adókivetés, az illető törvényhatóság itélete szerint, több községekben egy jegyzőre bizatik; ugancsak a törvényhatóság fogja meghatározni, hogy az illető községek, az egyéni adóvetéssel megbizott jegyző fizetéséhez minő arányban járuljanak.
6. §. Az adó községenkénti összeirásának sept. hónap 15-ik 278napjáig meg kell történni; az illető rónok által két, s illetőleg három példányban elkészíttetni, s egyik példánynak a község számára kiadatni, másiknak, megyében az alispánhoz, kerületben a kerület grófjához vagy kapitányához, a harmadik példányban pedig a pénzügyministerhez sept. 3-ik hetében polstán felüldetni. Ennek pontos teljesítéseért az illető rónok hivatalátóli elmozdítás terhe alatt felelős, fenmaradván vétkesebb mulasztás esetében a pénzügyministernek még azon hatósága is, hogy az illy hanyag tisztviselőt az általa összeírt adó egy havi részletének birság gyanánti lefizetésében tiszti ügyészei kereset mellett, az illető törvényszék által elmarasztalhassa. Az illető postahivatal a feladás napját a boríték külsején 50 pft. büntetés terhe alatt feljegyezni köteles.
7. §. Az ilető alispán, ker. gróf avagy kapitány vagy városi polgármester, a hozzá beküldött adórovási táblát a számvevő által eleve átnézetvén, legfelebb oct. 15-kéig közgyülést tart ott a rónokok által belüldött adórovásokat, a számvevő által netalán tett észrevételekkel egyetemben előadatja, s a közgyülés észrevételeiről készült jegyzőkönyv felterjesztését a pénzügyministerhet legfölebb oct. 3-ik hetében eszközli. – Ennek eszközéseért akkint felelős, hogy a pénzügyminister által a később felterjsztett észrevételek, az adó vég megállapításánál figyelembe többé nem vétethetvén, az illető alispán, kerületi gróf, vagy kapitány, vagy városi polgármester, az ezen mulasztásból valamelly községre hárult kárt megtériteni köteles leend s a pénzügyministernek illy kártéritést rendelő határozata, a törvényszék által az illető község javára foglalás utján azonnal végrehajtandó lészen. – A postahivataok iránt az előző szakaszban kiszabott kötelesség s büntetés, ugaz ezen szakaszbani felterejsztésre, mint átaljában minden hivatalos levezelezésekre nézve kiterjesztetvén.
8. §. Mivel pedig azon eddigi szokás, miszerint ekkorig az országos adó, a házi adó, s a községi adó különkülön szokott kivettetni, s az adószedés is külön jegyzetek szerint, majd egyik, majd másik pénztár szzámára történt, jövendőre megszüntetik; s az adó kivetés, és behajtás egyesittetik, a törvényhatóságok köteleztetnek 1849-ki évtől kezdve julius végeig, jövő évi házi szükségeik költségvetését elkészíteni, közgyűlésileg megvizsgáltatni, s vég megállapítás végett a belügyministerhez felküldeni. Melly kötelesség teljesítéseért a megye alispánja, kerület grófja, vagy kapitányja, hivatalábóli elmozdítás terhe alatt felelős.
9. §. A belügyminister a törvényhatóságok házi költségvetését, augustus és september hónapok folytán átvizsgáltatván, megállapítja, s álapodását a pénzügyministerrel közli ezen megállapodásnál azonban a törvényhatóságokra, törvény által nem rendszerített költségrovatokat nem parancsolhat, a törvényhatóságok által fövetett öszvegeket (kivevén ha pusztán számvetési hiba, vagy valamelly törvényesített rovat kihagyása forogna fen) nem növelheti, ellenben köteles állapodásában arra ügelni, hogy a házi adóba semmi illetéktelen, vagy túlzott kiadás fel ne vétessék.
10. §. Megyékben és kerületekben a községi adóra nézve pedig rendeltetik: hogy minden község, szintugy julius végeig, jövő évi községei szükségeinek előleges költségvetését, az illető megye alispánjának, vagy kerület grófjának, avagy kapitányjának beküldeni tartozik s zért az illető községi jegyző – hivataltóli elmozdítás terhe alatt – felelős. – Az alispán, vagy kerületi gróf, avvagy kapitány ezen költségvetéseket, a kerületi, vgy járásbeli számvevők által (kik a jövendőre megszüntetett törvényhatósági aladószedők helyébe léptettetnek) megvizsgáltatja. – Ezen egész vizsgálatnak augustus és september hónapok folytán okvetlenűl meg kell történni; s a fentebbi 7-ik §. szerint october első felében tartandó törvényhatósági képviselő közgyülésnek vég elhatározás végett előterjesztetni.
11. §. Valamint a törvényhatóságok házi pénztárának költségvetését, az illető törvényhatóság készíti, s a belügyminister határozza el; ugy a községi költségvetést a községek készítik, s az illető törvényhatóságoknak a községek képviselőiből, s megei tisztviselőkből alakítandó közgyűlése, ennek rendszerítéseig pedig, a mult országgyűlés által helyettesített bizottmány határozza el; azonban határozata eredményét nem részletekben, hanem minden községre nézve külön megállapított öszvegben a pénzügyministerhez feljelenti. Melly feljelentésnek az előbi szakaszban emlitett octoberi közgyülésből, legfölebb october 3-ik hetében mulhatlanul meg kell történni; s valamint a tárgyalásnak azon gyülésbeni bevégzéseért a gyülés minden tagja egenként ugy a tárgy előterjesztése, s a pénzügyministerhez kellő időbeni felüldése iránt, a gyülési elnök – hivataltóli elmozdítás terhe alatt – felelős valamint viszont az alispán, s illetőleg kerületi gróf, vagy kapitány azon községi jegyzőt, ki a községi költségvetést julius hónapban be nem küldené, vagy számvevőket, kik a vizsgálatot, a ki szabott időben meg nem tennék, hivataliktól felfüggeszteni, heylöket ideiglenesen betölteni; s végelmozdítás, és az elmozdított helyérei választás végett, a legközelebbi közgyülésnek jelentést tenni tartozik, különben a felelősség ő reá hárul.
12. §. Ezek szerint a pénzügyminister, a községenként kivetendő adó-mennyiségről értesíttetvén; s azt az illető törvényhatóság netaláni észrevételeinek méltó figyelembe vételével, véghatározatilag megállapítván: egyszersmind arról, mennyiben lett légyen a törvényhatóság jövő évi házi adója megállapítva a belügyminister által – arról pedig, mennyit teszen minden egyes községnek, községi költségvetée, az illető törvényhatóság által tudósíttatván: ki fogja számítani, hogy a minden törvényhatóságra összesen eső országos adó minden forintjához, házi adó fejében hány kr., és ismét minden község összes országos adójának minden forintjához községi adó fejében hány kr. toldalék esik, s ekként minden községere nézve, az országos házi sé községi adó fejében eső illetőséget egy öszvegbe egyesítve meghatározza; s egy példányban az illető adótárnokokhoz behajtás végett, más példányban pedig az illető törvényhatóságokhoz, az egyéni kivetés eszközlése végett, akként küldi át; hogy legfölebb november köezepeig kézhez jussanak. Az egyéni kivetésnek december végeig, be kelletvén rekesztetnie; az adó behajtásnak pedig januárban megkezdetnie, s havonként egész éven át folytattatnia; mi végre 1849-től kezdve, a hivataos év, a rendes naptári év szerint leszen számítandó.
13. §. Királyi városokban, a házi adó a községi adóval egybe olvadván: a helybeli költségvetés vég megállapítása ép úgy, mint a megyék, s kerületek házi adójára nézve, a 8-ik és 9-ik szabaszokban rendeltetett, a belügyminister köréhez tartozik.
14. §. Az egyénenkénti adókivetésnél a házi és községi adó, nem külön vettetik ki, s irántuk az adókivetésben külön számolat nem vietik, hanem meghatároztatván az egyént minden czímek alatt illető egyenes közadó, a pénzügyminister által megállapított arány szerint, minden forinthoz, a házi és községi adó fejében toldalék hozzáadatik, s az egész egy öszvegbe egyesíttetik.
15. §. Szintúgy az adó behajtásnál is, akár országos, akár ház, akár községi adó rovására külön beszedéseket tenni, tilos. Mind azt, mit a községi adószedők egy hónapon át behajtottak, a hónap végével községenként megjelenő adótárnok kezébe, minden beszámítás, levonás, vagy hiány nélkül beszolgáltatják a ki viszont az átvett öszvegből a községi pénztárt aránylag illető részt, a község pénztárnokának, s az egész kerületében behajtott öszvegből a törvényhatóság házi pénztárát illető aránylagos részt a törvényhatóság pénztárnokának átadja; az ország kincstárát illető adóilletéket pedig azon állodalmi pénztárba szolgáltatja be, mellyet helyfekvés szerint, a pénzügyminister, minden adótárnok számára kijelölend.
16. §. Az adótárnok, minden havi adószedés előtt egy héttel, azon tisztviselőt, ki a törvényhatóság e végre kijelölned, eljárásának napjáról, s rendjéről értesitvén; a kijelölt tisztviselő az adó szedésen jelen lenni tartozik. A folyó hóban, a községi adószedő által behajtott adó összeszámítását, s nyugtatványozását, és ellennyugtatványozását ellenőrzi, s előttemezi. Az aadótárnok illy előttemezett kimutatás mellett tartozván az országos adót az illető kincstári pénztárba átszolgáltatni; amaz pedig az adótárnok eljráása eredményéről a törvényhatóság elnökének jelentést teszen, ez viszont, ezen jelentéseket évegyendenként a pénzügyministerhez, az adótárnokok ellenőrzése végett, beküldi.
17. §. Ugy az adótárnoknak, mint a mellé rendelt törvényhatósági tisztvielőnek joga, sőt kötelessége a havonkénti behajtás alkalmával, akrá mellyik községi adózó adókönyvecskéjét előkivánni, s a községi adószedő naplójával, vagy rovásával összehasonlítani hiány, vagy különbség tapasztalása esetében a törvényhatósági tisztviselő, megtevén nyomban a szükséglett biztosító intézkedést, a tapasztaltakról a törvényhatósági elnöknek azonnal jelentést teszen, kinek kötelességében áll, a hűtelen, vagy hanyag adószedő ellen, rögtön szigorúan eljárni.
