Várad-olaszi, sept. 6-án.
Várad-olaszi, sept. 6-án.
Folyó hó első napján kezdett s 5-kén bevégzett bizottmányi ülésünkben, belügyministeri rendelet folytán, a mnél előbb kiállítandó katonai újonczok összeirása, szakaszonkénti küldöttségek által folyó hó 13-káig, teljesíttetni határoztatott.
Továbbá, a mozgó s győzelemig felállítandó nemzetőreink napi dijaik pótlásaul, minapi végzés által behajtatni rendelt 20,000 fthoz, ezuttal ismét 20,000 ft szavaztatván meg, összesen negyven 1000e. frtig róvta meg magát Bihar megye. – Melly összeg birtokaránylag haladék nélkül kivettetik, beszedetik. – Mindenkinek ezen összegből reá esendő illetősége jövő évi házi adójába fogván betudatni.
E szerint Bihar semmi áldozatot sem kimél csakhogy vészszel környezett hazánkat megmenthesse.
És alig hagyánk oda tegnap üléseinket, midőn mai napon ismét bizottmányi ülésbe hivattünk össze, mellyben Riczkó Károly, gyalog nemzetőrségi őrnagyunk, a perlaszi csatatérről, september 3-ról sürgöny által a perlaszi győzelem felől értesít bennünket.
E nagyszerű ütközetben részt vett katonáink, hovédeink s bihari nemzetőreink ugy működtek, hogy egyik bajnokot a másik felett alig lehet ki is emelni mind e mellett, részint az emlitett hivatalos sürgöny, részint azóta érkezett magán, de hivatalos tudósítások szerint, a lelkes vezér Kis Ernő ezredesen kivül, különösen megemlítendő fő hg. Mihály nevét viselő magyar gyaog ezredbeli alezredes, Vetter (olvasd Fetter), ki a magyar haza szent nevével, s kivivandó nyugalmával, és a katonai becsület fentartásával, buzditván zászlóalját, maga személyesen három izben legveszélyesebb heleken mászta meg az ellenség sánczait, s elől vezette rendithetlen elszántsággal s valódi katonai tacticával, föllángolt keblű vitéz osztályát.
Másik szárnyon pedig a bihari nemzetőrség 3-ik és 7-ik századját, szalontai és sárréti magyarokat id. Szacsvay Imre és Czink János századosok elszánt közremunkálásával, ugyancsak Mihály ezredbeli százados Kiss Pál, volt első, a bihari 3-ik századdal, a sánczok tetjén. Ez azon Kiss Pál, kiben addig is határalanúl biztunk, s a ki ezúttal, az egész haza méltánylását kiérdemlé. Adjon az ég sok illy tiszta keblű, bátor, és értelmes hadfiakat a magyar hazánk!!!
Ezen vitéz tettekről értesülvén, annál magasztosb lett örömünk, mivel ezen szerencsés ütközetben, a Würtenerg magyar huszárok, a debreczeni honvéd 3-ik zászóalj, a Don Miguel és Mihály gyalog magyar ezredbeli katonák, s a mi nemzetőreink, és igy legtöbb bihari fiak vettek fő részt, kikről hiszszük, s reményljük, miként ezentúl sem fognak Bihar szülöttei kedves hazánk megvédésében hátul maradni. – Isten segítse őket!
Bizottmányunk – a megye nevében, hálás elismerét intézett kis Ernő ezredes, és Vetter alezredeshez. – Különösen pedig magunk fiait, barátait, rokonait, vitéz nemzetőreinket, dicső tetteikből eredett örömérzelmeink felől tudósítánk.
Közelget az idő, midőn Bihar ismét teljesiteni haza iránti kötelességét. – Jövő héten szándékozunk indítani le a csatatérre mozgó önkénytes s a győzelemig fenállandó nemzetőreinket, hogy ezek, a 10 hétre leküldött, s már is fényes gőyzelmet kivívni segített nemzetőreinkkel egyesíttetvén, harczoljanak a magyar szabadságért, minél félőbb kincse magyarnak nincs s nem is lehet. Teljes reményünk van, hogy mozgó nemzetőreink hasonló remek fiainkból állandanak. Sokan szádékoznak előkelőink közől vélek lemenni: a többi között Bernáth Gedeon polgártársunk, ki mindig tett embere volt, mi nap a bizottmány szine előtt ajánla föl életét, a haza megmentésére, s valódi hazafi érzelmekkl hívá föl az egybeserglett hallgatóságot is, véle tartásra. Koronázza siker ezen jeles polgártársunk toborzását!!!! Fényes József
