AUSTRIA.
AUSTRIA.
Bécs, sept. 26. A bécsi országgyülés ismét jelét adá annak, hogy nem német országgyülés.
A német a felvilágosodásnak barátja; az osztrák országgyülés pedig a sötétségnek, az értelmi szegénységnek.
A hílapírók eddig ugyanott jártak be az országgyülésbe, hol a képviselők, t. i. a társalgási előszobán keresztűl.
Minthogy azonban az ujságiróknak a képviselőkkel illynemű érintkezését az országgyülés nem tartotta üdvösnek, mert azaz eszmecsere még is egy kissé hamis portéka, és a kölcsönös értekezés a világosságnak nem csekély mediuma: az ujságiróknak e bementi szabadság betiltatott, és számukra más ut nyittatott a bejutásra; ugyan az, mellyen máskor a lovak szoktak bevezettetni e hires lótanodába.
Az ujságírók erélyes lépést tőnek a repositióra, Protest és petitio utján.
István főherczeg ma délfelé indult el innen Frankfurtba.
Ő felségének, Lamberg Ferencz hadnagy vezért Magyarországban teljhatalmu királyi biztosúl kinevező manifestuma, melly azonban ministeri ellen jegyzés nélkül, és igy a törvényesség mellőzésével kelt, ma jutott napvilágra.
Gróf Széchen Antal kétszer fordult meg a külügyministeri hivatalban. Ő azt hiszi, hogy Jellacsich Lambergnek hódolni fog.
Berlinből még semmi hír.
Bécs ma holnap ostrom-állapotba kerül. Ha kell, egy kis cravall fog rendeztetni, s meglesz az ürügy; de egy kissé erős lesz a megpróbálkozás.
Hiában, a szabadságot nem adja isten sem ingyen. – V.
