Sz. Fehérvár, sept. 26-kán, esti 7 órakor, 160 év után ismét ellenség nyomja városunk földét.
354Sz. Fehérvár, sept. 26-kán, esti 7 órakor, 160 év után ismét ellenség nyomja városunk földét.
Ma délután 3 és 4 óra között jött egy csapata Sz. Mihály felől a Sárréten keresztül a csatorna-parton, Kemptem generalis alatt, és 6 óra tájban a másik csapat Csikvár felől, az exbán alatt.
Meddig engeded szabad magyar nép, hogy szent földeden illy gyülevész csorda bántatlanúl haladjon? Csak akarnod kell, s néhány nap alatt a rongyok helyett, mik ezen ellenség testét födik, a föld fogja betakarni.
Ha az előcsapat tiszteinek hinne valaki, az ellenség száma mesés nagyságú volna. A hitszegő gyalázatos Hardeg-vasasok tisztje az exbán seregét 50,000-nek mondja és egy másik Verbna könnyű lovas tiszt egész hadát 180,000-re mesélte.
Pedig a városnál az első csapat számára 14,000, a másik csapat számára 13,000-re tétetett rendelés, és ezen szám is egy harmadban nagyítás, mert az első csapatot a toronyból végig néztem, és legfeljebb 11,000-re mondom, a másik csapatot pedig számítottam, és 6000 körül van. És millyen népség! Egy válogatott zászlóalj a vámház előtt állott meg s alig tudott rendezkedni. Rendes sorkatonaság nincs 7 zászlóalj, a többi sapkás, szőrös s efféle összeszedett legénység.
Milly ámitással tartja az exbán népét! Azt hiheti el velök, hogy a pesti országgyülést megy szétverni, és azután minden népét nemesemberré teszi. Maga az exbán a Hardeg vasasok élén, az ezredes mellett vonult városunkba, 2 zászlóalj határőrökkel és 6 ágyúval, mellyeken nevetséges demonstratióúl égő kanóczok voltak, pedig az ágyúk töltetlenek valának. – Erősen fúvatta a „Tartsd meg isten királyunkat,” népe pedig parancsszóra zsiviót kiáltott; végre az üres püspöki lakban megszállott.
Hitelesen tudom, mert vezéreik beszéd közben a szót kicsusztatták, hogy nem is véltek ma Fehérvárra jöhetni, mert ellentállásra számítottak és attól a tisztek hiánya miatt tartottak, mert egyegy zászlóaljnál alig van 6–7 tiszt. De az ellentállás csak csekély volt, nem azért, hogy nem lehetett volna, hanem mert a felsőbb parancsolat így akarta. – Egy vasas tiszt meglepetve panaszlá, hogy huszár-tisztünk reá lőtt.
Mióta láttam az ellenséget, meggyőződtem, hogy csak ármány engedhet győzelmet neki, és a tervezett velenczei csata után alapos gyanításaimat ki fogom mondani. Magát a beütött horvát népet sajnálni lehet, de a hitszegő német tisztet, ki kenyerünket ette s pénzünket felvette, nem becsületes katonai halál, hanem bitófa illeti.
Fel magyar nép, és ha mindegyik ellenségeddel 2 fiad hull el, pedig sokkal, igen sokkal kisebb áldozattal fogod legyőzni – egy szempillantásig se tétovázz, mert az orgyilkos ellenség kebledben van, és a hűtlen reactionariusokkal számolnod kell. Irtsd ki kebledből e kigyófajt; nagylelkűség vészhozó leend ismét. Sárrétünkön egy csapás van, s azt is a szentmihályi (Zichy Edmund tulajdona) iskolamester mutatta az ellenségnek.
Fel magyar fajta! mert kiirtanak, pedig csak tőled függ előzve őket kiirtani. Épen most hozzák hirűl, hogy az ellenség, bár tűzi fában bővelkedett, a környéken levő fasátorokat elpörzsölte, a káposzta-, kukoricza- és burgonyaföldeket pusztitja.
