A KÖZLÖNY UTÁN.
A KÖZLÖNY UTÁN.
Hallja meg a nemzet! Emlékezünk reá mi, emlékezik Európa és az összes mivelt világ, mi embertelen, kegyetlen, sőt pokoli eszközöket használt a Metternich-féle politica, mellyet most a nemzetek szabadságának rovására folytatni akar az udvari camarilla, midőn 1846-ban a gallicziai parasztságot a szabadságért küzdő nemesség ellen gyilkolásra bérelte fel, pénzzel fizetvén minden behozandó fejet. Hogy most hasonló eszközöktől szinte nem irtózott az udvari camarilla, bizonyságot kapni reá mindenütt s mindenről, s a legirtózatosb ármányok nyomaira jutunk.
Ime itt van egy nyilatkozata Hoffmann Károly harminczadi felügyelő úrnak, miből világos, hogy hivatalos utat és tekintélyt felhasználva munkált a Latourféle ministerium arra, hogy Magyarországban a belső háború kiüssön s az osztályok, mellyek már csak névileg léteznek, egymást öldököljék.
De szóljon maga e nyilatkozat:
„A tisztelt vármegye által hozzám intézett kérdésekre a Kreisamtoktól és pénzügynél alkalmazottaktól a falusi nép föllázítása végett kibocsátott utasítás iránt, ezennel nyilatkozom:
A neusandeczi 5-ik számú osztály-parancsnoksághoz hivatalos parancs érkezett, mellynek kezdete : „Es sollen sich”, tartalma pedig, hogy a hivatalnokok oda utasítandók, hogy a magyar parasztokat, kik kereskedési s más ügyekben Gallicziába a határon keresztülmennek, arra birják (dahin zu bearbeiten), hogy a magyarországi mozgalom egyedűl a magyar párttól származott, és hogy a horvátországi bán csak a törvényes császári ház érdekeit védelmezi, és hogy a parasztok a nemesek, mint mindannak okai ellen föllázadjanak; ugyanaz parancsoltatott meg a gallicziai parasztoknak is, hogy minden toborzástól óvakodjanak, mellyek a magyarok részéről törvénytelenül eszközöltetnek, és hogy szükség esetére készen legyenek a magyarok ellen fölfegyverkezni.
Ez okból mi – tekintve a haza veszélyét – onnan eltávozván, kérjük a tisztelt megyét, hogy bennünket mielőbb a veszély helyére küldjön, hogy vérünket Magyarország szabadságaért ontsuk; egyszersmind kérjük a tisztelt főispán urat, hogy előfogatot rendeljen, és az elküldendő csapatot beoszsza.
E szavakat, mint valókat, esküvel is erősíteni kész levén, tisztelettel maradok Hoffmann Károly s. k. volt felügyelő, most önkénytes a hazáért.”
– Rendelet. Miután Rott és Philippovics tábornokok, nemcsak hogy hazájuk ellen maguk fegyvert fogtak, de még ezen felül a parancsnokságuk alatti ezredeknek törvényes katonai felsőbbségeiktőli elszakításával, s a haza elleni fegyverfogásra fellázításával, és
áltlaában olly vétségekkel vádoltatnak, mellyek a honárulásnak, s a hon ellenségeiveli szövetkezésnek legmagasb fokát foglalják magukban:
Annálfogva a honvédelmi bizottmány elmulaszthatlan kötelességének ismerte, Rott és Philippovics foglyok vétségeinek szoros bűnvádi megvizsgálására, Kóczán József országos közvádló közbenjöttével működendő vegyes bizottmányt rendelni, s azt rögtöni és folytonos eljárásra utasitani.
Mi ezennel köztudomássá tétetik. Kelt Pesten, oct. 12-kén 1848. A honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos, elnök
– Kiss Ernő ezredes utólagos jóváhagyás reményében, honvédi tábornokká neveztetik ki.
Répásy Mihály, Würtemberg huszár-ezredben ezredessé, Schveidt József, Sándor ezredbeli ezredessé; ennek helyére Kanger úrnagy alezredessé; továbbá Békeffy József, Miklós huszárezredbeli alezredessé; Beck Ernest főherczeg ezredbeli alezredessé neveztettek ki az országos honvédelmi bizottmány által. Lahner György őrnagy, utólagos jóváhagyás reményében, honvédi alezredessé neveztetik ki.
Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek a honvéd 33-ik zászlóaljhoz őrnagyúl : Petheő Vilmos. Századosokúl: Földváry Albert, Puskás Ferencz, Mártonfy Zsigmond, Balásházy Mihály, Jelencsik Imre, Koncsek Ágoston. Föhadnagyokúl: Kozma Gyula, Gosztonyi József, Németh József. Hadnagyokúl: Hegyessy Ferencz, Sárossy Károly, Horváth József, Plathy István, Czillinger Lajos, Biszterszky Károly, Horváth Zsigmond, Egressy Ákos, Jelencsilt Vincze, Strava Miklós, Móné Károly, Hanák János. 34-ik zászlóaljban hadnagynak: Benkner Gyula. Tábori alorvosúl: Szénásy Mihály. A honvéd 22-ik zászlóaljhoz hadnagyokúl: Kossuth Lajos (zemplén megyei tisztviselő), Than Ágoston. Közép-Szolnok megyébe őrnagy, s zászlóalji parancsnoknak: Nagy Károly. A honvéd 14-ik zászlóaljhoz századosnak: b. Villány Lajos. A honvéd 7-ik zászlóaljhoz főhadnagyúl: Szél János. Somogy megyei nemzetőrségi őrnagy Somsich József mellé segédtisztül, mint hadnagy: Kelemen Lajos.
– A vallás és közoktatási ministerium következő rendeleteket bocsátott ki:
1. A pesti egyetem s József ipartanoda megnyitása határozatlan ideig elhalasztatik, azonban a hadi dolgokra megkivántató tudományok nov. 1-jétől fognak taníttatni.
2. Az academiákban és felsőbb tanodákban, a selmeczi bányászacademiát kivéve, hol az előadások már elkezdettek, a megnyitás elhalasztatik.
3. Közép és elemi tanodákban a tanítás nov. 1-jén lép életbe; az olly tanítók helyei, kik a hadaknál vannak, fizetéseik elvonása nélkül pótoltassanak.
4. Az állítandott gymnasiumokhozi pályázásra nézve renleltetik: hogy ezeknek rendezése határozatlan ideig elhalasztatik; az octob. 20-kára hirdetett pályázás felfüggesztetik; a már benyujtott irományok benmaradhatnak, de a szükséges bizonyítványok kivehetők.
5. A n.-váradi academiában magyar nyelv és irodalom helyettes tanáraúl Soltész Dániel neveztetett.
– Szepesszombat (Georgenberg) hölgyei 100 db. inget, 100 db. lábravalót és tépetet, Groisz Gusztáv, Nedeczky Károlyné tépetet és ruhadarabokat adtak honvédek számára.
– A Thurszky-ezred első zászlóaljának tisztei a komáromi tűzvész által megkárosúlt szegényebb lakosok részére 70 pft 5 krt gyüjtöttek.
– B. Majthényi István, komáromi várparancsnok, az országos honvédelmi bizottmányhoz, oct. 10-kén írt leveléhez csatolva a következő két levelet közli, mellyekből Latour és consorteseinek hazánk zavaraira intézett gazsága napnál világosabb:
1. A komáromi cs. kir. parancsnok, b. Majthényi ezredeshez. Bécs, oct. 5. 1848. Tudtomra esett, hogy ezredes úr a kir. magyar hadügyministerium által a komáromi vár parancsnokságával bizatott meg. Ide mellékelve küldöm tehát önnek ő fölségének f. h. 3-kán kelt legmagasabb manifestumát, mellynek tartalma szerint ön, mint uralkodója iránti kötelességeit ösmerő tiszt, egy perczig sem fog leendő magaviseletérül kételkedni.
Meghagyom ennélfogva önnek, hogy a vár kapuit, a horvát bán ezredes úr ő excellentiájának, vagy az általa Komáromba küldendő seregeknek vonakodás nélkül kinyissa, s ö föls. akarata iránti köteles engedelmességében egész seregével magát az ő parancsa alá helyezze.
Ha ezredes ur legkevésbé is vonakodnék a fönebbi fölszólításnak eleget tenni, csak magát tenné ki a legszigorúbb felelőségnek, s az abból származható következményeket magának tulajdonithatja. Gr. Latour s. k. tábornagy.
2) Horvát-slavon táborparancsnokság. B. Majtényi ezredes és várparancsnoknak Komáromban. Főhadiszállás Óvár, oct. 6. 1848. Mellékletben a bécsi cs. kir. hadügyministernek iratát kapja ön. Tartalma, mellyet a cs. kir. hadügyministerium egyszersmind velem is tudatott, és a hozzá csatolt manifestumoké, meg fogják önnel ő cs. kir. fölsége legmagasb akaratát ösmertetni.
Becsületénél és kötelességénél fogva fölszólitom önt, hogy a legmagasb parancsot teljesitse; az én rendeleteimnek magát alávesse, s ez által súlyos felelőség következményeit elhárítsa, mellyeket az ellenállás önre okvetlenül háritana.
Adjon ön jelentést jövendő magaviseletéről, valamint seregeinek állásáról is. Jellachich s. k. altábornok.
