NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Tudva, milly jól esik az olvasónak körülményeink állását, a kül journalisticában valódi színben lerajzolva látni, ezennel közöljük a Daily News bécsi levelezőjének ez ügyre vonatkozó nézeteit.
Jellachich mint katona és illyr, Magyarországnak esküdt ellensége, s a régi rendszer hű barátja bánná kineveztetvén, mindenféle ármányok által igyekezett a magyarok buzgó törekvéseit megsemmisíteni. A határőrök önzés vezette főtisztjei inkább remélve tőle, mint a magyar ministeriumtól a magok előléptetését, a horvát határővöknél a magyarok iránti ellenszenvet még inkább nevelték azon koholmány által, miszerint a rájók eddig elé nehezedett járom egészen a magyar törvényeknek tulajdonítható. A királyi kitüntetésekkel elhalmozott bán, templomban, mezőn és mindenütti bujtogatással igyekezett a népet a maga részére megnyerni. Némelly helységek, tudva, hogy végre is szabadságuk biztosítéka csak a magyar törvényekben fekszik, a bán szép szavainak nem adának hitelt, de keservesen is meglakoltak, mert az illy nem engedelmeskedők felett minden törvényességet s igazságszeretetett levetközött comité itélt egész önkénynyel.
Terrorismus, nyomor, írás és szóbeli censura, ez az a gyönyörű szabadság, mellyet Horvátország jelenleg élvez.
Kétséget nem szenved mond, befejezöleg a levélíró, hogy ha a bán elég erős lesz Magyarországon győzedelmeskedni, Bécs felé vonuland; s akkor aztán vége lesz Austriában az alkotmánynak, a szabadságnak s minden emberi jogoknak.
Látjuk tehát, hogy szent ügyünket fekete szinben előadó elleneink hasztalan fáradoztak, mert közelget a nagyszerü pillanak, midőn az igazság szelleme viharként rombolja szét a köztünk és civilisált Európa közt ármány épitette választó falat.
– Edinburghban küitött a cholera, mi a beefstake-falókat borzasztó réműlésbe hozta. A continens lakói – mond a Daily News – azon szerencsés helyzetben vannak, hogy nem érnek rá betegeknek lenni, a cholerátóli félelem, melly rendesen több áldozatot ejt, mint maga a cholera, nem fér a harczgondolatoktól eltelt continensi ember szivébe. Ugy vannak ők mint a thrasymeneí harczosok, kik észre sem vették a lábok alatt megindult föld rengését; de mi szegény lakói a pénzben, ködben és politicai bajukban dús szigetnek, borzasztótag félünk, remegünk Ázsia sárga halálangyalától, s felelmünkben majd csak úgy hullunk el, mint a beteg burgonya fonnyadt virágai. Jó ég! küldj nekünk is egy kis revalutiócskát, hadd feledjük el azt a csúf cholerát.
– Az átalánossá lett burgonya vész miatt a City kereskedői intézkedéseket tesznek, hogy e nélkülözhetetlen élelemszer télére nemcsak a continens távolabb részéről, hanem a jó remény fokáról is szállíttassék nagy mennyiségben Angliába.
