PEST, OCT. 19.
PEST, OCT. 19.
Rendiívüli napokat élünk. Az idő levetkezte megszokott arczát, s a kor szemünk előtt lőn ismeretlenné! A harminczhárom éves béke alatt elsatnyúlt, kivénűlt Európa ifjú bajnokként áll előttünk, sisakban s vértől gőzölgő karddal kezében!
A világszerte elgazosult közélet rothadékain hízott kígyó a királyság, fölveretett biztosnak hitt rejtekeiből, s most országból országba üldöztetik, ki uralkodott még nem rég egész világon isten kegyelméből, s ördögi ármányokkal.
És a népek szabadsága, melly tegnap csak jóslati sejtelem volt néhány választottak szivében, ma már tábort lát maga körűl, s holnap zászlója alá esküvendik az egész világ!
Nagyszerű időket élünk. A perczek szárnyain ma népek sorsa ül, s századok jövője vitetik előre. Az idő előbb van, mint az ember, s a cselekvény megelőzi a gondolatot! Az eszme hamarább megszárad a papiron, mint mivel leirjuk, s az események még az irótollban elévülnek.
Illyenek a forradalmi idők, ez bélyegzi forradalmivá a korszakot. Mit a tudomány, irodalom s művészet századokon át hoszszú munkával előkészit, s megérlel: ez organicus egészszé teremti, s besodorja az élet pályafutásába, uralkodni rajta, mig csak győzelmet nem vív ki azon erő, melly őt előre hajtja, előre készti az akarat valósításáig, ez öntudatos czél beéréséig!
Ez az, mit egyik isten ujjának hisz, másik a forradalom philosophiájának mond, s harmadik események hatalmának nevez.
A mai mozgalmakat a népek szabadsága vezérli. Ez bennök az isten ujja, a forradalom philosophiája s az események hatalma. Ez az akarat, mellynek valósításáért a népek fölkeltek és harczolnak az ellenszegülőkkel. S ez a czél, mellynek valósításaért küzdeni látjuk az egész világot.
Ez az akarat teljesülend, a czél el fog éretni. Kik is állanának ellent? Magok a népek? Lehet – egy némellyikük csak magára fogja olvasni akarni az idő parancsát, s küzdeni fog szomszédja ellen, jobban óhajtva testvére vagyonát szereteténél; s a haszonhajtó uraságot a becsületes egyenlőségnél. De a népek nagyobb része jobb s fölvilágosultabb, hogysem saját szabadságát veszélyezve ne lássa, mig csak bilincset hord szomszédja, és ne legyen teljesen meggyőződve, hogy a népek egymás testvérivé válván mind boldogok lehetnek, mig egymás rabszolgasítása mindnyájukat boldogtalanná teszi. Ez igazság belátása egykoron szintúgy le fogja az orosz népek uralmi vágyát fegyverzeni, mint megszelidíté 1848-ban a 35 év előtt még hódítási vágygyal teljes franczia népet.
Vagy talán a királyok fogják akadályozni a népszabadság világszertei győzelmét? Egyes gyarló emberek, istennel szemközt! Ez egyenetlenebb harcz lenne, mint porszemé a széllel, koldusé egy tábor ellenében!
Európában már is megingatnák nemcsak a királyi székek, de a királyságnak minden alaptámaszai. Egykor a középkorban méltányossá tette azt személyes vitézség, ősök érdemei, és a csatlósok serege. Ma a királyok fénytulajdonai: fukarság, szivtelen kapzsiság, ármány, és népeik vérének szomjazása. Az ősök érdemeiről ma csak annyit tudunk, hogy a népet kifosztották saját családjuk gazdagítására, lánczot raktak azon kezekre, mellyek őket verejtékes munkával táplálták, s örökössé akarták tenni a jármot, melly kincsszekerüket a népek nyomorán kereszlűl olly régóta vonczolja. És a csatlósak tábora helyett gaz fondorkodókat lát a nép az udvarokban tanyázni. Vitézi játékok helyett ocsmány ármányszálakat fonnak, s ezer csellel foglalkodnak maradandóvá tenni a királyi önkényt, s a népszolgaságot, hogy keritési dijban aranyat s érdemjeleket nyerjenek ők is, fekete lelkök eltakarására!!
A királyi koronák fakulni kezdenek, a népek átkának penésze alatt, s az arany lehámlik rólok, mint a kigyóbőr, maradván vissza vas, mellyből rabláncz kovácsoltatik!
És mégis azt mondjátok, a királyok akadályozni fogják a népek szabadsága győzelmét. Illyen királyok! mi balgaság! Mint fogatlan vén szolgák, szánalmas emlékszobrai a hajdannak, még talán itt ott becsületben fognak tartatni a bámész, vagy babonás tömegektől. De ha továbbá is fogat fennek a nép közjavára, tömlöcztartói akarnak lenni a népeknek, s kezüket föl merik emelni a népek szabadsága ellen: akkor el fognak üzetni a trónokról, s kitiltatni a földről, mint nem volt helye többé Ádámnak Édenben, mert kezével illetni merte az isten által eltiltott gyümölcsöt. Pedig illy drágasága a népeknek szabadságuk. S isten hatalmával birnak a népek, ez vagy amaz király ellen!
Igy fog ez történni. Mert ez igazságot irta be isten az 1848-iki forradalmakba. Ezt tanítja a forradalom philosophiája. S csak ezt valósíthatja az események hatalma!! – Á. É.
