Liptó Sz.-Miklós oct. 12-kén.
Liptó Sz.-Miklós oct. 12-kén.
A veszély perczei azok, mellyek e megye tétlenségbe sülyedt fiait fölrázák nyugodt egykedvűségükből.
A Hurbán-féle rabló csordának előnyomulása, s ez előnyomulást kürtölő hírek, rémületes alakban terjedének. Árvából sürgöny által tudósítának, miszerint a rablók egy csapata már csak néhány óra járásnyira van megyénktől; úgy, hogy a legelbizottabb is föleszmélve, átlátá, mikép tenni kell végre valamit. –
A megyei választmány összeült; s erélyes intézkedések tétettek az ellentállásra, s a közelgő veszély lehető elhárítására.
Az összes tisztikar nagylelkűleg felajánlá magát e megye védelmére, s mig a szükség igénylendi, fegyverben álland; ez alkalommal egyszersmind helyettesítések is történtek.
600 dsida rendeltetett meg megyei költségen, s a fegyverek minden faluban az illető szolgabírák által szedetnek be.
Igy urak! régen kellett vólna már ez, s a veszély nem talált volna olly készületlenül bennünket. De ollyanok vagyunk mi, csak akkor sietünk már a tüzet óltani, midőn fejünk fölött ég.
Történhető benyomulás esetére legtöbbet várhatunk Rózsahegy mezővárostól, ez középpontja e megyében a lelkesedésnek, s a jó szellemnek. Itt környékünkben igen ferde fogalmakkal bír a nép: de nem csoda, hisz itt élt a czudar panszlav mozgalmak egyik fanaticus hőse, ki háborítlanúl izgatá olly soká, szegény, különben békeszerető népünket, s a legjobb kebleket is megmérgezé, álnuk ámításaival.
Ujonczokat szép számmal állítottunk már ki, s a toborzás még mindig foly. – Deménfalvi.
