A KÖZLÖNY UTÁN.
A KÖZLÖNY UTÁN.
Paumann Irma a megsebesültek számára 20 lat tépetet, a honvédek részére pedig három új inget. Posch Borbára aszszonyság Budáról egy kötet tépetet és ruha darabokat. Varga Jánosnő pedig gyüjtemény által szerzett tépetet, ruhadarabokat és 1 pólyát küldött a sebesültek számára.
– Egyed Ignácz, dömölki sómázsamester saját kivánatára, hasonló minőségben Veszprémbe helyeztetvén át, Pucsalko Józef sómázsás dömölki mázsamesterré, s helyébe Bresztyenszky János veszprémi mázsássá neveztetik ki. Az egri sóhivatalnál ujonnan rendszeresített sómázsamesteri állomásra Suhajda Béla poroszlói mázsás, ennek helyébe Udvarnoky Pál, neveztetett ki.
– A honvédzászlóaljaknál a századok közhonvédeinek száma jövő november 1-től a háború bevégeztéig hadilábra állítassék, azaz 160-rul 200 főre szaporíttatik.
– Budaváros lelkes hölgyei által sebesített harczosaink számára nagymennyiségben, és nagyobb értékű ágynemüek, fehérruhák; továbbá tépet és vászonrongyok ajánltattak.
– Kovács Erzsébet, Gramantik Erzsébet, Pauer Tincsi kisaszszonyok Léváról. Egy nem nevezett horvát nő több becses kórházi ruhaneműt; Gosztonyi Polexina és Gabriela potyát és tépetet küldött a honvédek számára. Nádosy Sándor.
– A budavári nemzetőrök a nagykikindai raboknak Komáromba kiséréseért napidíjúl nyert 72 ft 48 kr. p. az alsó vidéki táborban megsebesült szegényebb sorsu nemzetőrök gyógyítása költségei fedezésére szánták.
– A szólnoki kincstári sóhivatalhoz ellenőrvek Römisch Ferencz; mázsamestereknek Pecz István, Gáspárdi Lajos, Krisztián Imre neveztettek ki; Uhláhrik József a szólnoki, Unverdorben György egri sóhivatalnál mázsásokká léptettek elő.
– Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek. A honvéd táborkarhoz mint ezredes: Kollman József. Temesmegyei n. őrs. őrnagy s zászlóalji parancsnoknak: Ashóth Adolf. A honvéd tábori karhoz őrnagyúl: Hollan Ernő. A honvéd 9-dik zászlóaljhoz őrnagyúl: Gergely János. A honvéd 13-dikhoz (Hunyady) lovas ezredhez őrnagyúl: Sebő Alajos. A honvéd 14. (Lehel) lovas ezred. őrnagyúl: Szathmáry Mihály. Nemzetőrségi örnagynak díj nélkül s czímzetesen: báró Lo-Prosti Árpád, számvevői tisztűl czímzetes alhadnagyúl: Mengeringshausen őrmester.
A honvédsereghez kineveztetnek: a honvéd Mészáros nevű hadigőzöshöz századosúl: Kehrer József. A honvéd 13. zászlóaljhoz számfeletti századosúl: Lakatos Benedek. A honvéd tüzérséghez századosúl: Kaufman Károly, Junghvirth Károly. A honvéd 13. lovas ezredhez számfeletti századosúl: Simoncsics József. A honvéd 18. zászlóaljhoz várparancsnoki segédtisztűl s számfeletti főhadnagyúl: báró Majthényi Izidór. A honvéd 22. zászlóaljhoz főhadnagyúl: Csernuska István. A honvéd 36. zászlóaljhoz első helyen főhadnagyúl: Golubics Alajos. A honvéd 36. zászlóaljhoz főhadnagyúl: Kehrer Ferencz. A honvéd 30. zászlóaljhoz alhadnagyúl: Fogarasy József. A honvéd 27. zászlóaljhoz alhadnagyúl: Osváth Ferencz. A honvéd 21. zászlóaljhoz alhadnagyúl: Tordai Ede. A honvéd 12. zászlóaljhoz számfeletti alhadnagyúl: Kracsun Jakab. A honvéd 37. zászlóaljhoz: alhadnagyokúl: Gömbös Kristóf, Rényi György. A honvéd 36. zászlóaljhoz alhadnagyokúl: Hutflösz Samu, Bartos Ede. A pesti honvéd ruházati bizottmányhoz alhadnagyúl: Bittner János. A honvéd tüzérséghez alhadnagyúl: Deutsch Imre. A honvéd 14. lovas ezredhez (Lehel) alhadnagyúl: Dadányi Pál. A honvéd 14. zászlóaljához főhadnagyúl: Pintér Károly. Biharmegyei n. ő. s. őrnagy gróf Haller Sándor mellé segédtisztül mint hadnagy: Mányi János. Tornamegyei n. ő. s. őrnagy Nedeczky Károly mellé segédtisztül mint hadnagy: Csepreghy János. Gróf Károlyi Ede őrnagy csapatjához kineveztetnek századosúl: Staut Adolf. Alhadnagyokúl: gróf Károlyi Sándor, Bovankovics, Salkovszky Mihály, Zombori József, Kratochwil Antal, Knell Ferencz, a tüzérséghez, Daray József, utászi tisztül, Theisz Gyula, számvevői tisztűl.
– Rendelet. A legközelebb kinevezett hadügyész következendő zászlóaljaknál, vagy hadi hatóságoknál gyakorolják birói eljárásukat: A 17. és 18. zászlóaljnál (Győr és Komárom) Sárkány József. 19. és 20. zászlóaljnál (Lőcse és Kassa) Nizsalovszky András; mivel Tóth Elek más rendeltetést kapott, 23. és 37. zászlóaljnál (Léva és Komárom) Kovács Ödön, 29. és 30. zászlóaljnál (Vásárhely és Arad) Biber Ferdinánd, 33. és 34. zászlóaljnál (Ó-Becse és N. Zombor) Guty Elek, 36. zászlóaljnál (Pécs) Dessewffy Gyula, a táborba szállott pesti nemzetőrökkel Tóth Elek, a szegedi térparancsnoksághoz Benda Pál. A kinevezési okleveleket minélelőbb kezükhöz fogják kapni. Pesten, oct. 19. 1848. Nádosy Sándor.
– Rendeletek. I. Az országos honvédelmi bizottmány gr. Teleki Sándort, Szatmár megyében és Kővár vidékén teljes hatalmú biztossá nevezte ki, azon utasítással, hogy Mihályi Gábor, Décsey és Eötvös Mihály kormánybiztosokkal egyetértve, rögtön és erélyesen intézkedjék.
II. Miután az országos honvédelmi bizottmány teendői felette megszaporodtak, ezennel felhivatnak minden hatóságok, úgyszinte egyesek is: hogy mind azt, mi az ujonczok állítására, felszerelésére, ellátására stb. vonatkozik, egyenesen a honvédi haditanács elnökéhez, Nádosi Sándor ezredes úrhoz intézzék. Pesten oct. 22. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. Nyári Pál, h. elnök.
III. Közhérré tétetik, hogy a kereskedés-, ipar- és földmivelési ministerium részéről a hazai törvényhatóságokhoz bocsátandó rendeletek aláírására további rendelkezésig Ambrus Mihály, ezen ministerium egyik osztályigazgató tanácsnoka, hatalmaztatott fel. Pest, oct. 21. 1848. – Az orsz. honvédelmi bizottmány. Nyáry Pál, h. elnök.
– Az agyagfalvi réten tartott székely nemzeti gyülésből. October 16-kán 1848. „A kormánybiztos Berzenczei László által kihirdetett, s a királyi kormányszék utólagos jóváhagyás mellett, kikiáltás utján elnökletem alatt mai napon Udvarhelyszékben, a székely nemzetre nézve emlékezetes agyagfalvi réten tartott székely nemzeti gyülés kezdetéről, s e napi nevezetesebb eredményeiről, – addig is mig annak bevégeztével az egésznek folyamáról szerkezendő jegyzőkönyvet beküldhetném, sittek a belügyministeriumot a következendőkben örömmel tudósitni:
Miután t. i. az ezen gyülésre meghivott székelység, – ide értve a még eddig rendes katonákat és azok tisztjeit is – ezek, s papjaik vezérlete alatt Csik, Háromszék, Udvarhely s csekélyebb számmal Maros és Aranyos székekből october 15-én szép rendben s némileg felfegyverkezve egybe sereglettek, s mainap délelőtti 10 órakor az ülés az érintett réten megnyittatott; mindenekelőtt meghatároztatott; a felség és magyar alkotmányhozi hivség és engedelmesség hitletétele; – mi a 60 ezeret felülmuló sokaság által – ideértve a fegyverben megjelent rendes katonaságot, és annak tisztjeit is – legkevésbbé sem gyanusitható készséggel le is tétetvén, végeztetett: hogy e hitet a katonaság külön is letegye. (Ezt követőleg inditványba tételék és határozattá is válék, egy a szász és oláh nemzethezi proclamatio föltétel; mellynek során, annak előleges nyilvánitása mellett: miként a székely nemzet a magyar királyhoz és magyar alkotmányhoz hivséggel és engedelmességgel, a magyar haza bármi felekezetű lakosaihoz testvéri vozalommal viseltetik, s mindenkinek jogait tiszteletben tartja; a szász és oláh nemzet szólittassanak föl, az illető törvényhatóságok utján: a felség és alkotmány – ugy a székely és magyar nemzet iránti hasonérzelmek tanusitására; nyilvánosan kifejezve azt: miként az ellenségeskedést hasonlóval torlandja vissza.) – Ezután határozatilag kimondatott: miként az öszves székelység – az idei 22-dik törvényczikk alapján – nemzeti honvéddé alakuland; s addig is mig a székely katonáknak is illyekké lehető átalakitása valósággal megtörténhetnék: e katonaságnak a hazai főhadi vezérségtőli* minden függése megszünik, és annak kormánya ideiglen, – addig t. i. mig a magyar ministerium annak egy fő parancsnokot rendelne (mire mégis fog kéretni) átruháztatik k. biztos Vay Miklós vezérlete alatt, a székely székekben működő k. biztosok és székelyhuszár ezredes Zsombori Sándorra, melly határozat nyomán, az előlemlitett végzéshez képest, az ottan jelenlévő csiki és háromszéki katonaság, és annak tiszti előljárósága, a felség és magyar alkotmány iránti hüségre, a magyar ministeriumtóli függésre, s a hazai főhadi kormány által ezután netalán teendő rendeletek iránti engedelmesség megtagadására külön is meghiteltetett. Végre k. biztos Vay Miklós az erdélyi részekből minden idegen katonaság eltávolitása* ugy a gyulafejérvári várnak s honbeli minden más erősségeknek biztos székely őrizetteli ellátása eszközletére, fölszólitandónak határoztatott.
Értve van a szebeni hadivezérség. K. D.
Általánosabban kifejezve: kígyókat nem táplálunk tovább keblünkben. Meg kell mentenünk honunkat, minden idegen szellemű katonaerőtől, melly hazánk érdekének nem megnyerhető, – ha szinte hazai volna is. – K. D.
Nem mellőzhetem itten örömmel megemlíteni azt is: miként az érintett kérdések feletti vitatkozás közben: a székely katonaság főparancsnokai egyen-egyen az agyagfalvi térre emelt szószékre lépve, az egybesereglett sokaság előtt egy szívvel lélekkel nyilvánították a magyar király iránti hívségöket s csak a magyar ministeriumtóli ezutáni függésöket; – s valamint a székely katonaság, úgy általában az összes székelység is, az uj alkotmány és kormányrendszer erősbűlése iránti szíves óhajtását, s annak és a hazának védelmérei mindenkori készségét leirhatlan magasztos lelkesedéssel fejezte ki; s másképen is láthatók voltalt e szép nép hazája s nemzete iránti szeretetének jelei s typussa eredeti harcziasságának, mit csak öröm s büszkeséggel tekintheténk.* Gr. Miko Imre. Közli Kemény Dénes, álladalmi titkár.
Jog- és rend-méltánylás, a népek nemzetté élemedésének jele. Ez jelöli ki más nemzetek fölött az éjszakamerikai köztársaság lakosit, kik bármelly nagy tömegekben rendőri, sőt tiszti felügyelet nélkül tudnak tanácskozni. Reményre-derülten váruk e szép alakban nyilvánkozott nemzeterő közvetitésétől, a nemzetiség kiírtására, s alkotmányos szabadságunk fölforgatására összeesküdött rendzavarók és pártütők valóságos megzabolázását. Kemény Dénes.
