Temesvár, october 20-án.
Temesvár, october 20-án.
A rajtunk gyalázatosan és erőszakos módon uralgó schwarzgelb szellemű katonák nagy része, főkép b. Rukavina ő parancsnoksága (gr. Leininger unszolására) még nem eléglék oct. 11-én rajtunk elkövetett gyalázatos tetteiket; még mindig forr bennök az átkozott horvát- s rácz-vér minket szegény elárult magyarokat elnyomni s eltemetni; mert a mellett, hogy a multkor puskáinkat olly csúfosan elszedék: most még kardjainkat, vasvilláinkat, kaszáinkat és kapáinkat is elszedék. Egy pár század katonaság jár a környékre a falukból, a szegény pór emberek minden fent nevezett fegyvereit elszedni. És az különös! hogy csak a magyar és németeket fosztják meg fegyvereiktől, az oláh és ráczokat nem, mi egészen arra mutat, hogy bennünket, itt levő magyarokat, végkép kiirtani akarnak. Szegény paraszt! mivel ássa ő most fel földjét, ha kapáit a zsarnok kormány elszedi? mivel gyűjt marháinak számára szénát? ha kaszáitól szinte megfosztják? bizonyára, ha a magyarok istene, és honunk számos polgárai nem segitnek rajtok, és rajtunk; ők s mi ezen gyalázatos parancsnokok kormánya alatt, fegyverek hiánya miatt, mint őszszel a falevél, elenyészünk. De még hátra maradt a nagya! midőn t. i. e zsarnok kormányzók 2 század katonaságot tegnapelőtti kasza- és kapa-kalandorra küldtek, kik Csákovára (helység 4 mértfölde Temesvártól) érkezvén, az ott levő 65 legényt, kiket a megye a haza részére toborzott, erőszakos módon Temesvárra hurczolták, s az itteni várparancsnok b. Rukavina ő schwarzgelbsége, a helyett, hogy őket eleresztette volna, törvénytelenül a schwarzgelb cserepárok közé soroztatá; s szegények! a helyett, hogy hazájokért vívtak volna, most az ellen harczolni késztetnek! A kórházban levő néhány honvédet, fegyveröktől megfosztva, zászlóaljaikhoz, némellyeket még azon módon, betegen elküldötte a zsarnok parancsnok, azon hozzáadással: „hisz ezekért nem kár, ha mindegyig elvesznek is!” Már arra is vetemedett, hogy a maga tulajdon ezredéből való rendes, mintegy 2 századnyi katonaságot, mivel azok hazájokhoz szítanak, és nyilváníták, hogy a magyarok ellen harczolni nem fognak, lefegyvereztette, és a kaszárnyán kivül menni őket eltiltá. – Szegények! igy büntet titeket az itteni zsarnok kormány, hogy hazátokat, mellyben nevelkedtetek, szeretitek! Épen midőn e tudósításnak végét irnám, kissé kimenvén az utczára, látom, hogy a dölyfös parancsnok a nemzeti 3 színü lobogókat leszedeti, és még hetykén azt bömbölte: „hogy majd meglátja, fog-e vele egy magyar minister daczolni?”
Ez okból hon polgárai, lelkes magyarok! ne engedjétek, hogy e gyalázatos és erőszakos kormány rajtunk még sokáig uralkodhassék!!! Egy szemtanu.
