Kolozsvár, oct. 21.
Kolozsvár, oct. 21.
Megérkezvén hozzánk a Közlönyben az ismeretes rendelet a sorkatonaság alkotmányra leendő esküvése és nemzeti lobogó kitűzése iránt: egyhangúlag magasztalta városunk közönsége a honvédelmi bizottmány erélyes intézkedését, melly hozzánk ép akkor érkezett, midőn mi is erélyesen kezdénk valahára fellépni, két elfogott oláh bújtogatónak a Zichy Ödön paridocsomába juttatásával.
Ugyancsak a honvédelmi bizottmány azon rendelete hangolta oda a városunkban tanyázó Károly Ferdinánd nevet viselő gyalogezred nevezetes részét, hogy önkényteseink zászlói alá esküdjenek át, miben jeles ezredesök a derék Baldácci által legkevésbbé sem akadályoztattak, mint az előbbi gaz Jablonszky által. A nemzeti lobogó is ennek nyomán tűzetett ki tegnapelőtt a katonai fő őrhelyen és a fellegvárban. K. biztosunk Vay Miklós is erélyesebben kezd rendelkezni, gondolván, „jobb későn is, mint sohasem.” A gy.-fehérvári várnak mostani állása, nem tudom, kinek lelkét fogja nyomni!
A felbújtott oláh rablócsorda több helyen féktelenkedik; rendetlen táboruk közt nevezetes a Tekében, hol maga Urbán táboroz 1500 fegyveres oláh határőrével és a Balásfalván levő, hol több nevezetes magyar családok tagjai vannak már mindkét nemből kikötve. E miatt a közlekedés nemcsak nehézzé és félelmessé, de már is csaknem egészen lehetetlenné van téve. Ludason, Tordamegyében, szinte illy rablófészek van, s mi több, már a dévai vár is hatalmukba jutott. Csak az ismeretes székely nemzeti gyűlés eredményeűl már útnak indúlt 12 ezer fegyveres székely testvéreinkben és a Királyhágon túlról is várt segítségben van reményünk szabadúlhatni az olly szélesen elágazott bujtogatás kiirtással fenyegető vad dühétől. Mindenek felett ágyúkra van nélkülözhetlen szükségünk, mivel nekünk magyaroknak épen semmi ágyú sincs hatalmunkban és rendelkezésünk alatt, holott az istentől elkárhozott és e haza ellen leghálátlanabb szemtelenséggel ármánykodó szászok városaiban mindenütt sok ágyú van kiszegezve, minthogy ezeket a circumspectus gaz natio szabad kénye szerint szállíthatta az előttünk magyarok előtt zárva volt gy.-fehérvári várból, mit bizonyos hűtlenség szépen az oláhok kezére játszott.
Meg kell ismertetnem a világgal erdélyi hadi főparancsnok Puchner uramat, kit az egész világ ártatlan becsületes embernek hitt, s ki most nagyobb csodára az erdélyi szász és oláh reactiónak állott élére; ki a szebeni magyarokat lefegyvereztette, az országos kincstárt Szebenben (az erdélyi Sodomában) lefoglalta, Kolosvárnak pedig a Récseiféle aláírással kelt rendeletet maga ahhoz alkalmazását tárgyazó parancs mellett hivatalosan megküldötte, mire városunk a Latour felakasztatását hirdető placat megküldésével válaszolt. Édes Puchner úr! válaszszon magának egy lámpát, mig módja van benne.
A magyar falvakból e környéken naponkint több nemzeti zászlók alatt jőnek városunkba az alkotmányra esküdni, köztük néha oláhok is, s mi több, ollykor még pópák is. – Fekete Lajos, Kossuth-huszár.
