ANGOLHON.
ANGOLHON.
London, Télelő 25. Az angol szigetbirodalomban gyorsan halad a’ százazföldi ’s tengeri erőhöz szükséges katonafogadás.
A’ chartismus Angolhonnak több pontjain, különösen Wales herczegségben, szakadatlan mozgásban van. Azonban jelenleg nem látjuk igen veszedelmesnek. Northamptoni egyik számos gyülésökben azt inditványozák, hogy a’ királynét, szerencsés szülésére örvendő egy feliratukban, a’ részint száműzött, részint hosszas fogságra itélt néhány chartista felszabaditása végett megkérjék. A’ királynő férjválasztása, költséges koronáztatása ’s a’ kormány aristocratiai szelleme elleni egyes kifakadások után a’ felirat csakugyan elfogadtatott. Tyne melletti Newcastleban a’ chartisták háromszinű lobogóin e’ jelmondatokat lehete olvasni: „Együtt élünk, együtt halunk!” – „Le a” szegényi dolgozóházakkal!” – Poharak üríttettek az angol patrioták egészségére és Robespierre is. – A’ jelenvolt 30 asszonyság közül egyik a’ népcharta dicséretére készített dalát éneklé.
A’ protestans dissenterek, kik a’ főegyház adójátóli fölmentésükön már olly régen dolgoznak, ismét egy vértanut mutathatnak: bizonyos Bainest, ki készebb volt magát bezáratni, mint lelkiismeretével nem egyező bármi csekély illynemű adót fizetni.
London. Télelő 26-ról a’ M. Herald Párisból érkezett tudósitás után azt állitja, hogy Ausztriának és Poroszországnak a’ franczia rendkivüli hadkészületek ellen tett nyilatkozathoz Angolhon is hozzájárult, ’s egyszersmind kijelenté, hogy ha Franczhon tengerhadi erejét nevelendi, az angol kormány is tetemesen megerősitendi sorhajóit; mert csak igy tartja egyensúlyba hozhatónak azon túlnyomó hatalmat, mellyet Franczhon szárazföldi sergeiben bir. – Ugyane’ hirlap ellenmond azon hirnek, mintha a’ Napier és M. Ali közti megegyezés iránt a’ nagy hatalmasságok kijelentették volna jóváhagyásukat – minthogy ez egyezkedést Stopford lord velök hivatalosan még nem is közlötte.
A’ Franczia- és Angolország közti viszálkodásokat neveli a’ kénkő iránti, még mindig döntetlen kérdés is Nápolylyal. – A’ Times részletesben taglalván e’ vitát, kérdi: „Vajjon az angol kereskedés a’ két Siciliában visszatétetett e előbbi bátorságos és virágzó állapotába? nyertek e a’ brit kereskedők kárpótlást? eszközlött e Franczhon közbenjárása mást, mint az angol sorhajóknak a’ nápolyi partoktóli eltávozását és a’ Taix ur és társainak adott egyedárúság elnyomatását? A’ főkérdés erre nézve még felhőkben, homályban van. Időközben köztünk és békebiránk közt hidegség támadott azalatt, mig Lajos Filep és nályi király szoros családi kötelékkel köttettek egymáshoz; a’ mi legközelebb a’ franczia királynak azon hasznos szolgálataiból származott, mellyeket az angolsiciliai vitáknál a’ nápolyi udvarnak tett. Két-két biztos neveztetett ki Angolhon és Nápolrészéről a’ kárpótlási követelések megvizsgálására. Azon esetben, ha ezek meg nem egyezhetnek, egy ötödik bizrtosra van szükség, ’s ezt a’ két udvar hozzájárultával a’ franczia kormány nevezendi. E’ fontos hivatalra a’ többi tulajdonok mellett mocsoktalan becsületesség és teljes elfogultság kivántatik. Angolhonnak nápolylyali kereskedése kevés hónap alatt rohanva száll alá; ’s azon alkalomnak elszalasztásával, melly nápolylyali szorosb összeköttetésünkre a’ mult évben ajánlkozott, mit Macregor tervezett ’s Palmerston lord jóvá nem hagyott, előmozditók a’ Francziaország és Nápoly közti szorosb szövetséget, mellynek Europára nézve előreláthatlan fontos következményei lehetnek.”
Portsmouthban nagy mozgás van a’ középtengerre szállítandó hadihajók kikészítése körül, hirlik egyszersmind, hogy az elaggott Stopford helyett Otway veendi át a’ hajóhad kormányát.
Megjegyzésreméltó, hogy Angolhon fő ’s a’ világ egyik legnagyobb városának mindeddig nem volt közönséges használatra szánt nagy nyilvános könyvtára; most Charlyle Tamás ösztönzésére egyesület állt össze, első gyülésében egy illy könyvtárnak 1841. Tavaszutó 1-jére megnyitását elhatározandó.
Londonban a’ mult év vége felé igen nagy volt a’ halandóság, mit leginkább a’ himlő ragályosságának lehet tulajdonítani.
