ANGOLHON.
ANGOLHON.
Sir Charles Metcalfe, Jamaica kormányzója, e’ gyarmat legközelebbi közgyülésének megnyitásakor azon vád ellen, mintha a’ rabszolgaság itteni visszaállitása szándékoltatnék, czáfoló beszédet tartott, mellynek nevezetesebb pontjai ezek: „Mind azoknak, kik e’ sziget állapotját ismerik, tudniok kell, hogy épen ugy nem félhetni a’ rabszolgaságnak jamaicábai visszatérésétől, mint Angliába leendő bevitelétől; hogy továbbá felszabadított népségünk szintolly szabad és független cselekvésében, szintolly vagyonos, szintolly igen bővelkedik minden élvezetben, és szintolly érzékeny a’ szabadság áldásai iránt, mint bármelly más ország. Hozzáadhatjuk még, hogy itt a’ szinre nézve minden különbség megszünt; hogy minden szinű emberek egyenlő jogokkal birnak a’ törvény előtt, egyenlő becscsel a’ társaságban, ’s hogy mindenki állása ugyanazon körülmények által határoztatik meg, mellyek azt más szabad országokban szabályozzák, hol szinkülönbség nem létezik; hogy a’ lakosok polgár- ’s hogy épen olly szabad sajtóval birunk, mint bármellyik ország a’ világon. Törvényhozásunk egyetlen czélja ugyanaz, mi más szabad országokban: a’ köz jóllét, ’s nem látok okot, miért volnának hátrább törvényeink szelidség- és szabadelműségben más akármellyik ország törvényeinél, ’s ha ezek valahol szelidebbek mint e’ szigeten, bátorkodom önök nevében állytani, hogy örömest elfogadandják a’ legszelidebb törvényeket, mellyek valaha javasoltattak.” Végre munkások szerzése legjobb eszközének mondá Mtcalfe a’ meg’ásálott földön letelepült munkások szapodását ’s a’ munkának – minden levonás nélkül – kész pénzzel fizettetését.
London, Téelő 29. Az Angolhon és Nápoly közötti kénkérdés kiegyenlitése végett franczia biztossági tagul nevezett Billing báró, Thiersnek bárátja ’s Anholhonnak ismert ellensége levén, hihetőleg az angol kormány e’ kinevezésben nem fog megnyugodni.
A’ Morning-Chronicle szerint Greenwichben nem rég egy társaság alakult, a’ gabonatörvény felfüggesztése iránti kérelmét a’ jövő parlament megnyitásakor előterjesztendő. Ugyanakkor elő fog terjesztetni egy, az angol katonaság czélszerűbb szabályozását tárgyazó bill, miszerint a’ tengerészethez szükséges legénység fogdosása szüntetnék meg, ’s helyette az önkintes szolgálatbalépés hozatnék be.
A’ Times Télhó 1-ről ezt irja: „Ugy látszik a’ francziák össze akarnak kapni a’ marokkói császárral; ez mellékkép az algiri történethez, ’s végczélja kétségkivül ugyanaz; mert ama’ termékeny ország meghóditása bőven kármenetsítné őket Algirban tett költségeik- és szenvedett veszteségeikért. Tanger és a’ szomszéd partvidék birása őket uraivá fogná tenni a’ középtenger torkolatának ’s kiütendő háború idején állandóul Tanger- és Tetuanból kaptunk Gibraltar őrserege számára, mi nélkül hajóink ott fen nem tarthatván magokat, a’ trafalgari dicsőséges ütközet talán meg nem történt volna. Kormányunknak jól figyelembe kellene venni ezen eseteket, mielőtt a’ francziák az algiri játékot ismételik. Haszinte épen most nincs is szükség jó szövetségesünk, a’ marokkoi császár, segélyére: „de azon idő ismét eljöhet.”
Egy franczia irónak a’ Franczhonban elkövetett büntétek statisticájában előforduló állitására: hogy az ország azon részeiben, hol a’ gonosztevők száma legszaporább, Angolhont illetőleg azt jegyzi meg a’ Morning-Chronicle, hogy nem rég Londonban a’ statisticai társaság ülésében egy értekezés olvastatott fel, mellyben a’ szerző megmutatta, mikép az utóbbi 3 évben tett egyremásrai felszámitás szerint, büntétek miatt Angolhonban és Walesben elitélt 1000 személy közül csak 4 részesült jó nevelésben, és 100 közül csak 10 tudott jól irni ’s ol’asni, mig 100 közül 35 épen semmi tanitást nem nyert, 51 pedig, szinte 100 közül, csak a’ leg’zükségesb elemi oktatásban vett részt. Továbbá a’ lewesi börtön lelkészének tudósitása szerint 1839-dik évben 846 ottani fogoly közt csak 8 tudott tökéletesen olvasni és irni. A’ prestoni börtönben 270 rab közül 11 kapott valásbeli oktatást, ’s 9 tudott helyesen irni és olvasni. Scótiában a’ nőnemü rabok aránya volt 23: 100; Irföldön 21: 100; Angolhonban 17: 100. A’ tanult büntevők aránya Angolhonban felényi a’ nőszemélyek mint a’ férfiak között; Scótiában és Irföldön pedig csak harmadrésznyi. Angolhonban az iskolába járó leányok aránya a’ fiúkéhoz ugy áll mint 91: 100; Irföldön csak 72, és Scotiában 68.
