MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET
MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET
A’ m. gazdasági-egyesület f. e. martius 13-kán tartott nagy gyülésének eredménye. (Vége.) XI. Az egyesület nyári munkálatinak határnapjai köv. rendben tüzettek ki: f. e. jun. 1-ső napján megjelenés. Jun. 2-kán délelőtt a’ szabályok vizsgálatául megbizott küldöttség előtanácskozása a’ fiókegyesületek képviselőivel; délután: kor. választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt a’ földészeti ’s földmüvelési szakoszt. ülése, mellynek tárgya tudományos vitatkozás leszen; délután ismét választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt földészeti és földmüvelési, délután műtani szakosztály ülése. 4-ikén délelőtt az állattenyésztő, délután selyemtenyésztő szakosztály ülése, ’s ezekben tudományos vitatkozások. Jun. 5-kén délelőtt nagy gyülés ’s ebben gazdaságtudományi tárgyak vitatása. Jun. 5-kén délután ’s 6-kán ’s 7-kén délelőtt állatmutatás és gazdasági műszer-kiállitás a’ köztelken. Jun. 7-kén délután a’ kiállitott juhok ’s egyéb gazdasági állatok megitélése ’s a’ paraszt kanczacsikók jutalmaztatása. 8-kán naggyülés ’s az egyesület ügyeinek tárgyaltatása. – XII. Az imint megállapitott határnapokra tudom. vitatkozások tárgyaiul köv. kérdések tüzettek ki. A’ földmüvelésből. I. Mi rontja leginkább az őszi repczét hazánk különböző éghajlati alatt? a’ kifagyás, hernyó vagy bolha? mikor ’s miképen történik ez? a’ karó-répa, káposzta (Brassica napus) van e inkább vagy a’ mezei káposzta (Brassica campestris) kitéve e’ bajoknak, ’s mellyike mellyiknek? van e ellenök védszer és minő? 2. Hol létezik hazánkban czélszerű rétmüvelés ’s rétöntözés (irrigatio)? illy költséggel ’s haszonnal? milly esetekben alkalmazhatni ezt sikerrel? milly rendelkezések léteznek egyes megyéinkben a’ rét öntözésekre nézve? 3. Ismeretes e a’ trágyaszaporitás föld-egyelitéssel, ’s ismeretes e a’ márgázás és gipszelés hazánkban? milly sikerrel alkalmaztatik ezek egyike vagy másika? Létezik e hazánkban gypsz és hol? nem volna e érdemes gypsz-rétegek felfödözéseül jutalmat kitüzni? – Az állattenyésztésből: 1. Mellyik jelenleg a’ leghasznosb merino-juhfaj? ’s valljon a’ csupán 100–200 darab juhot tartó gazdának tanácsosb e durva szőrü, vagy inkább finom birkát tenyészteni, a’ durva szőrüekkel a’ fejés, kétszeri nyirés ’s kosarazás levén öszszeköttetve, ezek közül mellyik fajta legajánlhatóbb: a’ magyar juh, vagy a’ hosszú szőrű tót juh, birka-juh, avvagy az erdélyi juh? Milly gazdasági viszonyok javasolják továbbá a’ nyári ’s mellyek a’ téli vagy tavaszi elletést? 2. Mellyik legczélszerübb módja a’ juhmosásnak Magyarország azon vidékein, hol folyóviz teljességgel nincs? ’s különösen a’ meleg vizzeli mosás hasznos e, ’s mi veszteséggel jár? 3. Lehet e a’ teheneket haszonnal földmüvelési munkákra fordítani? milly sikerrel? ’s egyszersmind minő előrelátás ’s föltételek mellett? – A’ selyemtenyésztséből: 1. Mellyek a’ selyemtenyésztési emelkedhetés eddigi akadályai hazánkban, ’s mikint lehetne azokon leghamarabb ’s legczélszerübben segíteni? 2. Mellyik faja volna az eperfának selyemtenyésztésre legalkalmasb? ’s mi módon kellene azokat nevelni, hogy néhány év lefolytával a’ selyemtenyésztésre már használni lehessen? 3. Mit kellene tennünk, hogy hazánkban a’ lehető legrövidebb idő alatt nagy mennyiségü eperfát állitsunk elő? továbbá valljon célszerübb e a’ selyemtenyésztsét nagyban üzni, vagy pedig azt főleg a’ köznép kezeibe adni, hogy hazánkban minélelőbb minél több selymet állíthassunk elő? – A’ gazdasági műtanból: 1. Számíthatnak e honi pálinkagyáraink (szaporodásuk következtében ’s nagy mennyiségü olcsó bortermésünk mellett) ezentul is tartós haszonra, ’s igy czélszerüe uj pálinkagyárakat állitani? 2. Mellyek honi czukorgyáraink emelkedéseinek akadályai, ’s mi oka, hogy fenállók olly csekély jövedelmet adnak? nem volna e czélszerű, ha a’ gazda csupa répatermesztésre szoritkozván, terményit a’ gyáraknak adná el, legalább addig, mig a’ czukorgyártást önmaga is tökéletesen megtanulandná? 3. Milly intézkedések által eszközölhetnők, hogy honi gazdáink czélszerű gazdasági eszközökhez könnyen ’s olcsó áron juthatnának, ’s bel és külföldi műkontárok által meg ne csalatnának? – Az iminti kérdések fölött tartandó vitatások ’s azok eredményei gyorsirók által sebes tollal kisérve fel fognak jegyeztetni, ’s annak idején ’s helyén közretétetni. – XIII. Köszönettel fogadtatott Skublics Károly tb. urnak ajánlata, miszerint az egyesület gyümölcs-kiállitására szives lesz évenkint ’s ön költségin küldeni gyümölcs-példányokat; továbbad a’ debreczeni collegium kertészének Vas Pál urnak szivessége, melly szerint az egyesületnek egy saját szerzeményü népszerü kertészkönyv kéziratával minden jutalom-igény nélkül kedveskedett, ’s azt az egyesület rendelkezése alá bocsátá. Ez vizsgálatul tárgyismerőkkel fog közöltetni. – XIV. Köszönetét nyilvánitja az egyesület még a’ köv. küldeményekért is, jelesen: a) azon gömöri ekéért, szivességéből érkezett, ’s egy ruhadlóért (hegyi eke), mellyel Mitrovszky Vilmos gr. sziveskedék az egyesületnek. b) Bezerédy Mihály tb. ’s jószágigazgató és Stefanics András jánosházi gazdatiszt urak, értekezéseikért, mellyek vizsgálat alá terjesztettek. – XV. Márkus Daniel sz. balhási közbirtokos ur jelentése az általa feltalált kaszagépről előleges tudomásul vétetvén, jelentő ur felszólittatni rendeltetett, hogy annak mintáját is legyen szives megküldeni. – XVI. Végül egyesületi alelnök Csapó Dániel ur egy canadai szecskavágót mutatott be, mellyet pesti műszerész Schumann Jánossal készittetett. E’ szecskavágó (melly már egyszerü ’s esekély helyet foglaló szerkezetére nézve is figyelmet érdemel) a’ gyülés szine előtt megpróbáltatván, annak minden eddig ismert gyalog szecskavágókét felülmulólag gyors működése kétségtelenné lön, mint mellyen két erős ember segélyével egy óra alatt negyvenöt mérő akár fél, akár egész hüvelyknyi szecskát aprithatni fel. Illy fényes próbaeredmény következtében az érintett henger-szerkezetű canadai szecskavágót az egyesület a’ t. közönségnek ajánltatni rendelé, ’s olcsóbb áron juthasson, erre alkalmat nyujtandólag elhatározá, hogy a’ titoknoki hivatalba (melly f. e. Sz.-György- naptól kezdve az uri utcza 454-ik szám alatti Pyrker-ház 1-ső emeletében lesz) bérmentes levélbeli tudakozásokra bővebb értesités adassék, hol egyszersmind 650 p. ftjával ily szecskavágót meg is rendelhetni.
Kacskovics Lajos m. k., egyes. tit.
