Válasz.
Válasz.
A’ Tageblatt 94. számábani „Xeniák”-ra a’ Jelenkor 33. számának „budapesti napló”-jában megjelent birálat ’s ezzel egybekapcsoltan kiadói személyes állásomra vonatkozó kitörések kötelességemmé teszi kinyilatkoztatni, hogy én a’ Tageblattnak sem szerkesztését nem vezetem, sem szerkesztési vezérletére magamnak legkisebb befolyást fen nem tartottam. Egyedüli szerkesztője dr. Saphir Zsigmond, mint ezt minden számában olvashatni. Én csak kiadó vagyok, ’s mint illyen a’ lapnak sem tartalmassága – sem tartalmáért, hanem egyedül előfizetés utjáni illő megjelenéséért kezeskedem; sőt a’ Xeniák fölvételét még azon esetben sem gátolhattam volna, ha a’ szerkesztés vitelére befolyással lehetnék, mivel megjelenésükkor Bécsben valék. A’ critica ugyan minden kiadót munkatermékeinek ’s kiadói vállalatainak ferde ’s erkölcstelen iránya miatt általában joggal feleletre vonhat: de kiadói ’s főkép magyar kiadói munkásságom iránt a’ nyilvánosság organumai, ’s maga a’ „budapesti napló” szerkesztője is, igen gyakran részemre nagyon is hizelgőleg nyilatkoztak; mi pedig a’ Tageblatt vállalatait ’s irányát illeti: az eddigi évfolyamokból kivehetni vélem, hogy általában nem nemzetiségelleni, ’s habár egy-két czikk néha fölvétetett is, mi buzgó hazafiak nézetei – s’ törekvéseivel valamint az enyéimmel sem egyezik, saz a’ szerkesztőség dolga, melly a’ miatt a’ critica és közvélemény alatt áll; de miért vádol miattok a’ „budapesti napló” engemet, ’s miért akar a’ nyilvánosság előtt illy egyes czikkeket politicai hitvallásom ’s érzelmeim kifejezése gyanánt rám tolni? Még azon gyanusitást sem hagyhatom szó nélkül, miszerint a’ „budapesti napló” irója kiadói munkásságomnak főkép magyar irodalom mezején forgását emlegetvén, kereskedésem sikerét hazafisági érzelmeim alapjául látszik fölvenni. – E’ gyanusitást nemes önérzettel kell visszautasitnom. Hazafiui érzelmekre más az én mértékem ’s tisztábbak inditóokaim, és magyar kiadási vállalataimnak nyereségi vagy vesztségi mutatója hazafiságom mérője soha sem leend. Ezek a’ speculatio koczkavetései ’s a’ honszeretettel semmi közük. De ha lemondva minden ügyleti haszonról, sőt gyakran valóságos áldozattal is munkásságomat tisztább inditóokokból már gyakran honi irodalmunk érdekeinek szentelém: jutalmamat az öntudatban lelém, ’s érte sok tiszteletreméltó hazafinak szíves elismerését nyerém, ’s azon becsülésteljes bizonyitváníokat, mikre b. Eötvös József és dolgozótársai méltattak, ’s mellyek eredményeire nézve biráló ur most, szintolly sértőleg mint alaptalanul, feleletre von. Én a’ magyar közönség igazságos itéletére hivatozom, ’s bizton remélem, hogy biráló kemény vádjai nekem beszámittatni nem fognak.
