Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
Előttünk fekszik f. évi mult hó 17-kén tartatott pestvárosi tanácsülés jegyzőkönyvi kivonata, mellyből értjük, hogy miután e’ város polgári-kórházépületének, a’ számos betegek czélszerübb orvosi ápolása végett megkezdett és részint már el is készült tágitása által a’ kórházi alaptőkéből kétszáz ezer váltóforint kamatja elesik, ’s a’ betegek száma naponkint szaporodik, ezeken kivül pedig még más uj, eddig nem létezett hivatal- és szolgálatbeli fizetések lesznek alapítandók, ezen fölötte üdvös intézet további fenállhatására, annak körülményekhez képesti ujabb szabályozása mulhatlanul szükségessé lett. Ezen szabályozás következtében az itteni városi rendes és tiszteletb. orvosok közül (kiknek száma egyszer már huszonnégy volt, utóbb tizenkettőre szállittatott), öt orvos és két sebész neveztetett ki*, kik a’ bel- és külvárosi szegényeket gyógyítani ’s azok számára a’ városi pénztár által fizetendő írjegyzékeket kiadni fogják. – A’ mult évben egészen ujonnan épitett ’s minden kitelhető kéjelemmel ellátott tág katonai uszóintézet, nem messze a’ polgári uszóiskolától, a’ hódutcza átellenében, ma fog ismét megnyittatni. Ezen intézet már taval és a’ mult években annyi számos mindkét nembeli látogatókat örvendeze, hogy az igazgatóság a’ jelen évben azon kellemes helyzetben látja magát, mind az előfizetési, mind a’ belépi díjakat leszállíthatni. A’ szükséges és illy intézeteknél annyira kivánatos rendtartásra egy felügyelő tiszt neveztetett ki; az egészet pedig a’ mind pontos rendszeretetéről, mind sokoldalú müveltségéről és tudományáról ismeretes Flamm Károly őrnagy fogja igazgatni. – A’ budai rudasfürdőben a’ szokott ivóforrásnál ez idén a’ gyógyvizet pénzen kell vásárolni; három-négy fi- ’s nőgyermek foglalja el a’ tért, ’s tolakodó szemtelenséggel zsarolnak pénzt a’ beteg ivóktól; ki pedig semmit sem ad, az bizvást hazulról vihet magának poharat. Szeretnők tudni, valljon a’ bérlő megegyezésével történik e ezen szemtelen adócsikarás, vagy tán csak egy két utczai suhancz, a’ nyilvánosan tilalmazott koldulástól félve, ott véli űzhetni ármányát? Az industriának illy neméről szólván, mellynek – hála isten! – még nincsen magyar neve, említenünk kell, hogy az utczán kolduló gamincsapatok, a’ sánta lábat, vak szemet, genyes karokat ’stb. már elavult fogásoknak tartván, most avval akarnak bennünket könyörületességre indítani, hogy magyarul koldulnak. Boldog Isten! mikép fognak még nemzetiségünk rovására vétkezni? – Balla Károly „véleményt” hirdet a’ büntetésmód javitása iránt. Véleményünk szerint Balla Károlynak véleménye e’ tárgyban minden esetre kielégitő leend, miután azon kedvező körülményben volt, hogy magának a’ bütnetésmód javitása iránt tökéletes ismereteket szerezhetett, mit ugyanis már több izben de különösen a’ nemzeti színház épitésénél gyakorlatilag bebizonyitott.
A’ belváros részére Pluhovszky Ferencz, a’ külvárosokéra: Klimkó János, Grosz Ferencz, Manovecz Leopold, Miksó György orvos, és Lóstáiner Antal és Posgay János sebész urak.
