Zólyom.
Zólyom.
Beszeterczebányán tavaszhó 20-kán megkezdett évnegyedi közgyülésünk első tárgya ismét a’ vegyes házasság vala. Mindjárt a’ gyülés megnyitásakor értettük elnök első alispán szóbeli jelentéséből, hogy már neki négy eset panaszoltatott be, mellyben a’ cath. plebánusok megtagadák az áldást, valamint azt is, hogy azok a’ fenálló határozat szerint már perbe idéztetvék. Ennek folytában Zala, Gömör, Szabolcs, Fejér, Mármaros, Nyitra, Csongrád, Pest, Sáros, Heves és Esztergom megyék körlevelei, miután Zólyom rendei e’ tárgyban a’ zalai értelmében még télhó 12-kén intézkednek, tudomásul vétetvén, az említett folyamodások egyike olvastatott föl, melly délutáni négy óráig tartó vitatkozásra szolgáltatott alkalmat. Figyelmet gerjesztő volt már maga a’ folyamodó Bocskay Annának, Horn özvegyének neve is. Hajdan az elsőt a’bécsi békekötés szerzője, a’ másodikat Gusztáv Adolfnak a’ harminczéves háborúban vitézkedett egyik jeles tábornoka viselé. Valóban ugy tetszett, mintha Bocskay István szelleme komoly kérdést intézne jelen századunk vallásos mozgalmainak inditóihoz: ha valljon megfeledkeztek e az alapról, mellyen a’ bécsi békekötés épült? meg e a’ kölcsönös viszonyosságról? meg e a’ vallások törvény előtti egyenlőségéről? Ugy jelent meg nekem e’ halhatatlan férfiu szelleme, mint a’ költőnek Kazinczy árnya:
„És fölkél hideg álom alól bús árnya sötéten,
S rémletes arczával dombja* fölébe leül.”
S rémletes arczával dombja* fölébe leül.”
Olvasd Bocskay müvére vonatkozólag: „romja”.
– R. G.
– R. G.
Azonban vissza a’ folyamodásra. A’ historiai nevü özvegy panaszkodik, hogy fia vegyes házasságától megtagadtatik az áldás; hogy az elkészitett lakoma, nem akarván a’ felek áldásnélküli szerződésre lépni esketés előzménye nélkül, a’ menyasszonynak többszöri ájulása, a’ jelenlevők hallgatag elfogódása közben emésztetett föl; előadja, miszerint a’ plebanust arra kérte, adná e’ párt, ha már templomban teljességgel nem akarja, legalább azon megyei kápolnában össze, hová a’ rabok szoktak bebocsáttatni. Végül az iránt esedezik: helyeztetnék e’ házaspár olly állapota, hogy szerződését cath. vagy evang. templomban, vagy pedig valamelly törvényhatóság előtt, de az eddig megadatni szokott szertartások kiséretében, minden lealacsonyítás nélkül, egész ünnepélyességgel minélelőbb megköthesse. – Az e’ tárgy iránt fölterjesztendő fölirásban megemlítteni határoztatott egyébkint az is, miszerint nemzeti függetlenségünk tekintetéből ő felsége előtt annyiban ünnepélyes óvás tétetik a’ csanádi püspök intézkedései ellen, mennyiben azokat Rómában a’ magyar nemzet nevében tenné. – Gyülésünk második napján egy folyamodás ismét hosszabb tanácskozást idézett elő. E’ szerint egy, vegyes házasságra lépni szándékozó nő, az áldás megtagadása által egyházából izáratva hivén amgát, ’s keble legforróbb indulatának ellent nem állhatva, arra kéri a’ rendeket, eszközlenék ki számára az ev. vallásra átmenetelt, mit – ugy mond – annál biztosabban remél, minél inkább megvan győződve a’ felől, hogy a’ cathol. egyház hajlandó lesz őt nagylelkűen el is bocsátani. – Erre hasonlag fölirás határoztatott, mellyben a’ RR. kijelentik, hogy a’ szabad átmenetre nézve az 1608: k. e. 1, az 1647: 5’ s az 1790/1:26 t. cz.-hez, melly nem az átmeneteli szándékot, hanem már a’ megtörtént átmenetelt rendeli ő felségének bejelenteni, – szorosan ragaszkodnak ugyan; az eset rendkivülisége miatt azonban arra kérik ő felségét, méltóztatnék részint ezen, részint minden hasonló, hihetőleg gyakrabban előfordulandó esetekre előleges engedelmét legkegyelmesebben megengedni. – Harmadik napon ismét ezen tárgy, de más alakban, került szőnyegre Zomborka Pál korponai evang. polgár, miután vegyes házasságra lépni ohajtván, a’ papi áldást csak ugy nyerheté el, ha nemzendő gyermekeiről téritvényt (reversalist) ad, miután ezen téritvény „conditio sine qua non”-kép kivántatott tőle, adott téritvényének ünnepélyesen ellentmond, ’s ellenmondásáról bizonyságlevelet kér. – Általában ellenkezvén a’ téritvények törvényeinek szellemével és Zólyom rendeinek többször kijelentett elveivel: a’ kérelem helyesnek találtatott, annyival is inkább minthogy illyen téritvények, hahogy ’a házasság megkötése után azonnal visszahuzatnak, királyi rendeletek által is érvényteleneknek nyilvánitvák. (Lásd a’ „Főrendi napló” 7-ik lapján idézett intézményt). – Ezen végzéssel a’ papság nem ellenkezett.
Révay Gusztáv.
