Zólyom.
Zólyom.
Zólyom vgyéből. Beszterczebánya, jun. 29. Folyó hó 25-kén tartott egy-napos rendkivüli közgyülésünk leirását előbbeni évnegyedes közgyülésünk egyik, szinte figyelemreméltó tárgyával kezdem meg. Inditványba hozatván ugyanis akkor: hogy kerületi biztosokká csak magyarok neveztessenek, egyhangulag elhatároztatott, hogy miután a’ közigazság elvéből indulva, a’ magyar nemzet méltán igényelheti, hogy minden hazai hivatalokra magyar férfiak alkalmaztassanak, ’s ezen igazság az 1741: 42 t. cz. bizonyitása szerint a’ hadi pénztárra ’s az ezt kezelő hadi biztosokra és pénztárnokokra nézve nemcsak elismertetett, hanem annak életbehozása a’ béke helyreállitásának bekövetkeztével meg is igértetett: a’ jövő országgyülési követeknek meg fog hagyatni, hogy ezen igéret teljesitését szorgalmazzák. Rendkivüli közgyülésünkre visszatérve, örömmel jelentem azon rendkivüliséget, miszerint e’ gyülésen legelőször szólottak mindnyájan egyedül magyarul; szabad e remélni, hogy ezen rendkivüliség a’ rendes gyüléseken is rendén lesz? Szabad e hinni, hogy az elfogadott nyelvhez hívek, hogy következetesek maradunk? – Tanácskozási tárgyunk az arató- és cséplőrész ’s a’ hús árának meghatározása volt. – Arató- és cséplőrészül minden 11-ik csomó, kenyér nélkül, jelöltetett ki*; a’ hús ára pedig igy állapittatott meg: marhahús 12, ürü 9, füstölt 12, sózott 10, szappan fontja 28, gyertya fontja 35 kr. v.; a’ faggyu mázsája pedig 25 ft v. A’ húsmérési és ehez rokon visszaélések miképeni megszüntetése miatt javaslatadásul küldöttség neveztetett ki. – Ezután egyik kamarai ügyvéd, ugy hivén, hogy a’ táblabirói jog ezen megyének szokása által, miszerint törvényszékeinken csak az bir szavazattal, kit az alispán törvényszéki birónak kinevez, csorbulást szenved, – inditványt tön, hogy a’ táblabirák minden különös alispáni kinevezés nélkül biráskodhassanak a’ törvényszékeken; mi – ugy mond – már csak azért is kivánatos, mert illy móddal az alispán csak kegyenczeit nevezi ki. Mire első alispán ur közhelyeslést nyerőleg oda nyilatkozott, hogy a’ törvényszéki táblabirákat* nem ő, hanem a’ rendek szokták kinevezni, ’s ha kinevezendő tagokat ajánl is, mindig megkérdezi a’ rendektől: ha tetszenek e? Egyébiránt ezen szokást igen czélirányosnak tartja; mivel azon megyékben, hol minden táblabiró szavazhat a’ törvényszéken, corteskedések történhetnek, ’s tud példát, hol egy perben csak 3 táblabiró itélt, másban pedig 80 is. Őszintén kijelenti, miszerint Zólyomnak még azon szokását is igen nagyra becsüli, hogy a’ kamarai ügyvédek törvényszéki táblabirákká ki nem neveztetnek*; mert törvényszékeinken jobbadán kam. uradalmi perek tárgyaltatnak, ’s igy a’ kam. ügyvédek saját ügyeikben itélnének. – Felvilágosíttatván ekképen inditványozó ur, inditványán tuladott. Közlőnek egyébiránt nem lehetett nem örvendeni a’ jeleneten, miszerint kam. ügyvéd volt első, ki e’ megyében (mióta azt ismerni szerencséje van) a’ szavazati jog szélesebbre kiterjesztését pendité meg nyilvánosan; ’s talán nem hibáz, ha reméli, hogy inditványozó ur, kifejtett elvéhez képest, jövendőre is hasonló buzgalommal fog szólani. Ezen eszménél önkénytelenül eszembe jut népünk ’s különösen népünk szellemi szegénysége. Ime! néhány felföldi népmüveltségi adat. Egy, Beszterczebányához közel fekvő faluban házat épít egy gazda, de foglalatosságában a’ nedves időtől gátoltatván, a’ fellegek eltávoztatására bizonyos vén asszony tanácsából élő békát rejt egy darab kenyérbe, ’s azt békástul falába épitteti. Nem sokára kiderül az ég, ’s a’ boszorkány jóslata szerint szárazság következik; mire a’ lakosság megijedvén, a’ szárazságot előidéző békát fölkeresendő, a’ fölépitett házra rohan, ’s azt egészen lerontja. Az eset vizsgálat alatt van. – Minap mezőn sétálgatván, csudálkozva láttam a’ kenderben néhány beszurt zöldgalyat; okát kérdezve, feleletül azt nyerém, hogy János napján azért szuratik a’ kenderbe zöld galy, hogy a’ jég el ne verje. – A’ szentmiklósi (Liptóban) kalendáriomiró rándulást tevén valahova, néhány zsíros legénytől megtámadtatik. Miután fenyegetőzve kijelenté, hogy ő kalendáriomiró, ’s hogy ha pénzét elveszik, nyomoruságot hozó időt ir kalendáriomába: azonnal szabadon bocsátották, hivén, hogy az időjárás ő kelme szeszélyétől függ. – Néhány nap előtt meglopaték egy pénztár, az illető tanács kidoboltatván az elorzott pénznemeket, hogy igy a’ tolvajra reá lehessen akadni, egy kuruzsló drótos fürkészőnek ajánlkozik, bizonyossá tevén az illetőt, hogy a’ tolvajt egy kis bűvöléssel kikutatja, de illő bérért. A’ kuruzslásnak hitel adatik, az alku meglön. Este felé városon kivül tüzet gerjeszt a’ drótos, ’s az elsőt, ki tüzénél pipára gyujtott, elfogja és börtönbe czipeli. Még nem tudni, valljon ezen XIII. századi sötétségü börtönbe fog e a’ jelenkori felvilágosodottság néhány sugárt lövelni? Én kétlem, miután – ugy látszik – azon terembe sem lövelt, melly a’ börtön felett van. – Ezen adatok nálunk közszájon forognak; valóságukért nem kezeskedem; de mit sem ohajtok forróbban, mint hogy valaki által, ki e’ tárgyat közelebbről szemlélheté, megczáfoltassam. – Azonban nem csak szellemileg, hanem anyagilag is igen szegények vagyunk; mert idei termésünk rossz jövendővel ijesztget: gabonánk rossz, szénánk, gyümölcsünk kevés lesz. Időjárásunk száraz. A’ melegség hévmérői foka déltájban napon 32–33, árnyékban 24–25. ’S ezen mostoha időjárás daczára tegnapi heti vásárunk gabonaára mégis igen jutánytalan volt a’ termesztőre nézve; a’ tiszta búza 110, a’ kétszeres 90, a’ rozs 85, a’ zab 50 garason kelt. –
Szeretnők tudni, hogy a’ kinek olly rossz gabonája van, hogy tizenegyedért nem kap aratót, ezen határozatnál fogva fegyveres kézzel fogdostatja e össze a’ 11-ikért dolgozandó aratókat, ’s ha ezt nem teszi – a’ mint kétségen kivül nem teszi – mi hasznát veszi a’ kényszeritő erővel senkire nézve nem biró limitatiónak?
Szerk.
Törvényszékeinken hat, szavazattal biró táblabiró itél. A’ napidíj 2 p. ft, Minden törvényszékre más tagok neveztetnek.
R.–G.
Igen sok megyében szokássá vált, hogy a’ polgári törvényszéken nem csak kamarai, hanem akármi más ügyvédek sem biráskodhatnak, nem csak azért, hogy saját ügyeikben ne biráskodjanak, hanem azért is, mivel kétséges kérdésekben olly itéletnek keletkezését eszközölhetnék, melly más hasonnemű saját pörökre közvetve eldöntő befolyást gyakorolhatna.
Szerk.
Révay Gusztáv.
