A’ magyar orvosok és természetvizsgálók második közgyül.
A’ magyar orvosok és természetvizsgálók második közgyül.
Pesten.
Pesten.
(Vége.)*
E’ czikknek, mellynek elejét lapjaink 72-ik számában adók, végét némi tévedés miatt csak most közölhetjük; reméljük azonban, hogy – mivel „sat cito, si bene“ – e’ késő közlés által érdekességéből semmit sem vesztett.
Szerk.
Harmadik és utólsó közülés, sept. 9-kén. – Mindenek előtt elnök ur a’ jövő évi gyülekezet helyének megválasztására vonta figyelmünket, emlékezetünkbe híván a’ beszterczei tanács szíves ajánlatát ’s e’ városnak némi vonzalmait. Erre Kubinyi Ferencz ur szólala fel, ’s melegen ajánlá Besztercze megválasztatását; kiemelvén az itteni indifferens körülmények ellenében ama’ minden tekintetben vonzó és kielégitő meghivást, mellynek elfogadása által illy nagylelküség iránt méltánylást bizonyitván, talán máshol is hasonló részvétet és pártfogást fogunk gyüléseink iránt ébreszteni*. Az inditvány támogatására más szónok által kiemeltetett Besztercze környékének ’s általában Zólyom megyének tömérdek természettani érdekkel bővölködő nevezetessége. Földön felül ’s a’ föld mélyében annyi van ott, mi a’ természetvizsgálót melegen érdekelheti! orvost pedig különösen vonzhat azon körülmény is, hogy nincs a’ hazában, nincs tán Europában hely, melly mindennemü gyógyforrások bősége tekintetében Zólyommal mérközhetnék. És bár jőnének oda nagy számmal jeles chemicusok, kik azon vizek vegytani vizsgálata által – hol még annyi a’ vizsgálatlan – a’ tudomány ’s emberiség iránt érdemeket szerezhetnének. Ezek szerint Besztercze jövő évi gyüléshelyül közakarattal elfogadtatott. – A’ gyülekezet ideje aug. elejére tüzetett ki; kezdvén a’ beirást 2-kán, 4-kén levén az első, 8-kán az utólsó közülés. Határoztatott egyszersmind, hogy aug. 7-ke Szliácson töltessék. Örvendeni lehet e’ határozatnak; mert nem csak hogy ezen páratlan és megbecsülhetlen ásványfürdő, tömérdek mennyiségü szénsav és szeszével föléltető és erősitő hatásának gyógyhire igazább szempontból mint eddig, az egész hazában a’ szenvedő emberiség javára terjedni fog; hanem az egész fürdészi intézkedésre nézve is, nem hihető, hogy hatás nélkül maradna több száz orvosok és természetvizsgálók látogatása, kik szemmel látván az intézet eddigi hiányait, ugy hiszem, czélszerű javitások kivánatát győző okokkal támogatandják. Maga Szliács megérdemli, hogy a’ magyar orvosok a’ jövő gyülést bár messze földről is meglátogassák! – Ezután elnök ur biztosságot nevezett ki, melly a’ jövő gyülési hivatalnokok titkos szavazás általi kinevezését eszközölje; egy másikat pedig, melly a’ kinyomtatandó értekezéseket birálja és válaszsza, ’s Bugát és Flór urak a’ szerkesztés elvállalására megkérettek. – Dr. Albert értekezék az opticai és természetes kettőscsillagokról. Struve illyent 2287 párt, néhány ötössel és hármassal fedezett föl. Dr. Rumy olvasott Szerem gyönyörü éghajlatáról; mellyben nagyon feltünő, hogy Ázsia, Amerika, Afrika és Muszkaország leghidegebb részének némelly kizárólag tulajdonos növényei ott egymás mllett tenyésznek. Dr. Sztanojovics a’ delej-villány (magnetoelectricus) erőmüvével ’s annak némi hatásival ismertetett meg. – Végre még egy ludtojás mutattatott kristályféle incrustatioval, melly egy hónapig az állat végbelében fönakadt. – Azonban Jankovich Miklós ur, mint a’ szavazatszedő biztosság elnöke, a’ titkos szótöbbség által történt választásnak már e’ lapokban is közlött eredményét olvasta fel; mire a’ búcsuzó és köszönő beszédekkel a’ gyülésnek vége lön. – A’ mi a’ szakülésekben közérdekű előfordult, többnyire mint nyilvános ülési tárgy is már megemlittetett, nagyon érdekeseknek mondatnak a’ mineralogiai ’s vegytani osztály munkálatai. És itt emlitést kell tennem Jurenák pesti gyógyszerész ur értekezéséről, mellyben megismerteté hallgatóit a’ bánásmóddal, melly által Egyiptusban teveganéjból nagy mennyiségü hugyanysót készitenek. Dologértők Jurenák ur e’ munkáját nem csak érdekesnek, hanem hazánkra nézve nagyon fontosnak is mondották, a’ mennyiben nálunk pusztákon legelőkön elszáradó marhatrágyát e’ mód által nagyon jövedelmezővé tenni lehetne. – Az orvosi szakban a’ már említetteken kivül a’ következő gyakorlati tárgyakróli értekezéseket emlitjük: alulirt a’ jelenleg uralkodó gyermekbetegségek jelleméről ’s néhány szóval a’ reszkető, rövidlátó, kancsal szemműtét általi gyógyitásáról értekezett. – Dr. Schlesinger Ignácz a’ méhszélhüdésről 8de paralysi uteri). – Dr. Nedelko a’ fogorvoslás tökéletesitéséről. Mindig kivántuk, hogy itt is, mint Bécsben és egyéb városokban, egy tökéletesen kiképzett orvossebész válalná magára a’ száj és fogak orvoslását. Ime! most közöttünk egy illyen, és pedig a’ hires Carabelli egyik begyakorlott tanitványa. Ennek a’ közönség örvendhet; mi pedig még inkább, ha ma-holnap egyetemünk fogászati tanszékkel is birand. Terhes volna e’ lapokra nézve, ha itt még több kisebb értekezéseket vagy közléseket előhordanék. Forró kivánatom, hogy ezeknek nem csak száma, hanem becse is minden gyüléssel öregbedjék. – De az orvosi szakra nézve sajnálattal azt kell mondanom, hogy jeles, tapasztalt gyakornokink nem eléggé meleg részt vettek 690benne, ’s a’ tapasztalatok élő szóvali kölcsönözése és fölvilágitása – a’ minek, ugy hiszem, főtekintetnek kellene lenni illy összejöveteleknél – a’ mostani gyülésben nem igen nagy mértékben létesült. Nem volna még czélirányos, a’ talán dicsőbb gyümölcs e’ zsenge korát szoros birálat alá vetni: de legyen szabad csak három oldalt érintenem, melly alkalmasint javitható és javitandó. Illy szakülésbe csak szakembereket kellene bebocsátani; és mint iskolát sem lehet ezt tekinteni. Itt is előlegesen egy biztosságnak meg kellene birálni, melly értekezések érdemlik az elolvasást. Olly értekezéseknek, mellyek sem új tárgyat, sem találmányt, sem valamelly fontos ajánlatot, vagy inditványt, nem foglalnak magokban, minden esetre nagyon rövideknek kellene lenni. A’ csupa jeremiádok rendünk hiányai ’s nyavalyái felől, midőn ezeket ugyanis meglehetősen ismerjük, hacsak mellettök egy alapos practicus és kivihető gyógymódot nem mondhatunk, könnyen undoritókká is lehetnek; ha pedig épen szabály szerint közünkbe fölvett tagok, vagy bizonyos nemzet- és vallásbeliek, vagy akárki ellen sértést vagy kicsufolást foglalnak magokban – ezek illy nemes tudományos gyülekezetben méltatlan jelenések. És adja isten, hogy intézeteink, oktatási rendszerünk, gyakorlati kimüveltetésünk ’s ezekkel állásunk is a’ nyilvános és magányéletben minél inkább ’s előbb javuljanak! de fölötte sokat ezekről e’ gyüléseinkben értekezni, talán mégsem olly czélirányos, mint ha inkább nagyobb mértékben, mint eddig, az orvossebészi tapasztalatok közlés általi öregbitését és biztositását tüzzük ki czélul. És a’ mi az orvosi karban annyiszor panaszolt tisztelet ’s jutalom hiányát illeti, örökké csak azt hiszem, hogy mig a’ nagyon szükséges rendező intézkedések meg nem történnek, nagy részt legalább minmagunk által távoztatható, ha számüzvén minden egymásiránti irigységet és nemtelen megtámadást – mellyeket, akármikép rejtjük is, a’ közönség igen jót átlát és megvet – viszonyos méltánylattal és ügyféli szeretettel együtt ’s egymást segítvén, szent pályánkon előre törekszünk; ha annak helyén nagylelküek, szánakodók ’s adakozók, de annak helyén magunkra tartók, magunkat méltatlanul megfosztani nem engedjük, rosz portékakint alacsony áron minmagunkat oda nem vetjük. – És most befejezem közlésemet, kivánván és remélvén, hogy a’ jó ’s erős haladási szellem, melly nemzetünk ereit keresztüljárja, ’s a’ külföldi orvos-természetvizsgálók közelitése is a’ jövő évi gyülésen örvendetes haladást mutassanak. – Ha tekintünk a’ gyülés helyére: nagy a’ vonzalom; ha tekintünk a’ két főhivatalnok kitünő személyességére, az egyiknek magas állására, hathatósságára: szépnél ’s jónál egyebet nem remélhetünk!
Meg kell vallanunk, hogy egyáltalában nem csudálkoznánk, ha a’ magyar orvosok és természetvizsgálók soha többet Pesten gyülést nem tartanának; mert mióta illynemü gyülések tartatnak, sehol, de sehol egész Europában nem volt város, melly gyüléshelyül választatván, ennyire semmit, de épen semmit nem tett volna; ennyire akár a’ vendégszeretetnek, akár a’ tudományos törekvések iránti részvétnek még csak árnyékjelét sem mutatta volna, mint Pest.
Szerk.
Dr. Schoepff.
