A’ HŰBÉRI ÖRÖKVÁLTSÁG
A’ HŰBÉRI ÖRÖKVÁLTSÁG
kieszközlése módjáról és még valami.
kieszközlése módjáról és még valami.
Annak, ki gondos észszel kiséri a’ világ történeteit és a’ jelen körülményeket, nem lehet meg nem győződnie arról, mikint legalább a’ magyar nemzet első és pedig életében vágó szükségeihez tartozik belszerkesztését hazánk valamennyi lakosainak kedvessé tenni, hazánk valamennyi lakosait egy nemzetté és hazáját egyaránt szerető fiaivá olvasztani, hogy veszély idején senki a’ mese szamarakint közönyös ne legyen kényura fölcserélése iránt, hanem egy lélek buzditsa valamennyit a’ kedves haza védelmezésére. Ezen szükség taglalásánál legelőször szembe tünik a’ hűbéri örökváltság ’s a’ népnevelés, mellyeknek szükséges volta hirlapokban ugy, mint magányiratokban ’s beszédekben elegendőkép meg van mutatva, de annál nagyobb homályban rejlik azok kieszközlésének módja. A’ derék Tetétleni országszerte hiressé tette magát a’ Pesti Hirlap 10-ik számában közlött terve által, melly mind pontos kidolgozására, mind a’ benne uralkodó eszmék ’s javaslatok meglepő sikerére ’s tanlagi czélszerűségére nézve remek munka gyanánt tekintethetik, melly terv szerint t. i. a’ hűbéri tartozások az egész hazában – a’ mostani földtulajdonosok azonnali tökéletes kármentesitése mellett, föltevén, hogy ez az egész hazában létező 90 ezer egész jobbágyi telkekért 90 millió p. fra rugna – olly módon azonnal megszüntethetők és megváltandók volnának, ha ugyanolly pénzmennyiség értékű bankjegyek adatnának ki, mellyek 30 év alatt minden egész telkes jobbágy évenkinti 33 ft. 20 kr. p. p. fizetése által amortizáltatnának. Csekély itéletem szerint azonban egy igen lényeges hiba rejlik ezen tervben: az t. i., hogy önmystificatio nélkül gyakorlati kivihetőségét nem hihetjük, és pedig azon egyszerű oknál fogva, minthogy annak elvállalását a’ mostani földtulajdonosoktól – hacsak áldozat gyanánt nem miről azonban szó sincs – kivánni sem lehet, és ezt megint azért, mivel – elmellőzvén azon szinte nem csekély ’s részint már mások által is érintett nehézségeket, mint a’ millyenek: a’ bankjegyek lehető meghamisitása, a’ pénzérvénynek a’ pénzmennyiség hirtelen szaporodása által történhető csökkenéséből, ugyszinte a’ kész pénz harminczadrészének egy év mulvai hirtelen eltünéséből, valamint a’ forgásban levő jegyeknek évenkinti sorshuzás által vagy seriesenkint történendő amortizatiójából, kivált a’ köznépnél származandó zavarok, mellyek nem csak a’ belföldön, de még királyunk egyéb tartományaiban is, ha ottan a’ jegyek elvállaltatnak, káros behatást gyakorolnának, – csaknem bizonyosan föltehetni: hogy a’ szóban levő bankjegyeknek születésök után nemsokára a’ bécsi pénzcsarnokon, hol semmi egyéb a’ világ hátán fontossággal nem bir, mint a’ nyereség ’s veszteség, cursusok vagyis árváltozásuk leendene, a’ mi természetesen egész hitelöket elrontaná. De hiszen elég szilárd alapon biztosittatnának, miért volnának tehát árváltozásnak kitéve? hallom kérdezni, de arra én viszont azt kérdezem: miért csökkent valamennyi papirosok érvénye taval olly rendkivül, holott szilárd alapját fenyegető veszélynek még árnyéka sem volt? és különösen miért csökkent ugyanakkor olly rendkivül a’ vasut részvények érvénye, holott azok rendesen és elegendőképen kamatoztak, és egyéb kinézés nem is volt és nincsen is, minthogy kamatozásuk folyvást növekedni fog? a’ való az: hogy a’ pénzcsarnok körében egészen más inditóokok vannak a’ papirosok árváltozására, mint azoknak szilárd vagy nem szilárd alapja; de még a’ bécsi bankjegyeknek is volna árváltozásuk, ha a’ bank e’ veszély elháritására elegendő arany- és ezüstpénzzel ellátva nem volna; a’ mi azonban kamatozással jár, ’s igy Tetétleni tervében el nem vállalható.
A’ Pesti Hirlap 33-ik számában Berenczey ur közlött egy, a’ fenérintett nehézségektől ment ’s látszólag igenis kielégitő, sőt meglepő tervet, mikint az egész hazábani urbéri tartozás anatocismus által 18, de még – a’ mint ő kiteszi – 12, pontosabb számolás szerint azonban 13 év alatt is örökre megváltandó volna a’ nélkül, hogy a’ jobbágy többet fizetne mint Tetétleni terve szerint. Ezen tervet megint azon körülmény, mellyről a’ közlő egészen megfelejtkezni látszik, végképen kivihetlenné teszi: miszerint t. i. a’ jobbágyokról mostani állapotjokban föltenni sem lehet, hogy a’ hűbéri tartozások kiszolgáltatása mellett még évenkint egy, rájok nézve nagy pénzmennyiséget is fizetni képesek legyenek; e’ terv szerint pedig kellene nekik vagy 18 évig, hűbéri szolgálat mellett, évenkint 33 ft. 20 kr. p. p. adózni, vagy pedig 13 évig, szinte hűbéri szolgálat mellett, évenkint szinte 33 ft. 20 kr. p.p, és a’ 13 év utáni hűbéri szolgálattól fölmentetésük után még 13 évig évenkint 5834 p. forintnyi kamatokat fizetni, miáltal épen nem előbb, mint a’ közlő szeretné, de még későbben, mint Tetétleni terve szerint is, szünnék meg a’ hűbér következményében, számba sem vevén azt, hogy e’ terv szerint rosz vagy csak nem legpontosabb kezelése azon roppant mennyiségü pénznek, vagy valami általános baleset a’ haza egész jobbágyságát koldusbotra juttathatná. Ebből tehát láthatni, hogy eddig nem találtatott ’s alkalmasint nem is találtatik olly kivihető mód, miszerint minden kamatozás nélkül a’ hűbéri tartozás általánosan megváltható volna.
Nem régen tünt fel irodalmi egünkön egy nagyszerű fényes csillag Fogarasi banktervében, melly ternek létrejövésében szerzője ’s vele sok mások is azon földszabaditót vélik látni, melly képes lesz hűbéri örökváltságbeli ohajtásainkat – kisebb kamatokra adandó pénz által – valósítni; nem levén itten szándokom a’ bank eszméjéről általában ’s ezen eszméről hazánkra alkalmazólag hosszasan értekezni, ’s igy nem emlitvén a’ nehézségek azon seregét, melly ezen eszmének hazánkbani valósitása ellen harczol: csak azt vagyok bátor megjegyezni, mikint nálunk, hol már annyi intézetek ’s egyesületek ’s velök együtt a’ közbizodalom hajótörést szenvedtek, illy kivánatos, valóban országboldogitó eszme valósitásában, – mellyre mint egy tartalékseregre bizodalmasan támaszkodhatunk – igen-igen vigyázva ’s előrelátólag csak a’ tapasztalás kijelelte uton kell haladnunk, és csak lassu, de biztos léptekkel: hogy a’ közbizodalom olly nagybani megcsalatás által tönkre nem jusson ’s ezen drága eszme sok időre hátra ne lökessék, következőleg a’ bankot nagyban kezdeni, minekelőtte az irántai közbizodalommal – mellyet semmiféle törvény elő nem idézhet – biztositva vagyunk, minekelőtte az általa forgásba hozhatandó pénzmennyiségről a’ tapasztalás valami hihetőt nyujt, minekelőtte a’ nemesföld felszabaditása tökéletes biztosságot állithat, – minden esetre nyaktörő ugrás volna; de mellette bátorkodom avatatlanhoz illő legmélyebb szerénységgel e’ következendő kérdéseket támasztatni: Valljon lehet e jogunk a’ háziadópénztárakat – legalább addig, mig a’ kiváltságosak hozzá nem járulnak – veszélynek kitenni, habár ez a’ legtávolabb háttérben áll is? ’s ha nem, kérdezem: lehet e azokat egy bankalapitványra koczkáztatni, melly mindenesetre törést szenvedhet, mert nem csak egy bank jutott már tönkre? Továbbá lehet e azon pénztárakat olly intézetnek alapjára fordítani, mellynek felállhatása a’ lehető legpontosabb, legjózanabb ’s leglélekismeretesebb kezelést föltételezi olly honba, hol nagy mennyiségről tökéletes biztositék épen nem nyujtathatik? ’S végtére volna e a’ dolgon az által segitve, ha a’ bank alaptételében – a’ Pesti Hirlap 71-ik számábani vezérczikk javaslata szerint – az adótárakhoz részvényesek által 767befizetendő pénzek is csatoltatnának? ’s nem lehetne e inkább attól tartani, hogy ezen keverékből – minthogy az orvosi paradigmák most divatban vannak, ámbár ezen ügy nálunk a’ legsiralmasabb állapotban van – valamint az egyenkint hasznos gyógyszerek keverékéből gyakran, olly mű álland elő, melly eredeti alkotóihoz cseppet sem hasonló, ’s legkevesbbé sem czélszerű? Más részről az is igaz, hogy egy kellőleg biztosított bank felállitása a’ nemzetnek legsürgetősb szükségei közé számitható; valamint az is, hogy szinte szíve fáj az embernek annak meggondolására: miszerint ugyis pénz nélkül szükölködő hazánkban a’ háziadótárakban annyi milliók hasztalanul hevernek. Csekély véleményem a’ bankügyről tehát ez volna: valamint t. i. Éjszakamerikában a’ status átlátván a’ bankrészvényesek nagy hasznát, csak azon föltétel alatt engedi a’ bankfelállitást, ha annak részvényesei bizonyos helyeken meghatározott hosszuságu vaspályát – melly azon helyeken kevés hasznot hajt, de azért nem kevesbbé szükséges a’ statusra nézve – épittetnek: ugy nálunk is csak azon föltétel alatt lehessen valaki azon banknak, mellynek alapja egyenlően adótárak ’s részvényesek pénzein épülend, részvényese, ha a’ részvényéhez hasonló, a’ háziadótárakból hozzá csatolandó, pénzmennyiségért biztos hypotheeát nyujt; igy az adótár biztositva leszen, és ha a’ bank részvényesei iránt valóban olly haszonhajtó, mint a’ minőnek gondoljuk, a’ részvényesek ezen jótállást szívesen elvállalandják; de hogy az előhaladási lépések ezen ügyben annál biztosabbak legyenek, a’ 71-ik sz. vezérczikk módositását oda kivánnám módosittatni, hogy az ott kitett mennyiség felére szállittassék, ugy t. i., hogy azon 4 évben a’ háziadópénztáraknak fele fordittassék a’ fenérintett módon a’ bank-alapra ’s részvényesek által ennek megfelelőleg befizetendő pénzmennyiség; ez által először azt nyerjük, hogy eleinte legalább a’ bécsi bankkali surlódások* elmellőztetnek, minthogy a’ házi adónak fele, kis ügyesség mellett, minden baj nélkül ezüstpénzben begyüjthető; másodszor, a’ banknak alapja meg lesz vetve, és ha a’ tapasztalás a’ bank alapjának ’s működésének megszaporitását ohajtatandja, ezen ohajtásnak könnyen megfelelhetünk: ha ellenben a’ bankjegyek nagy számábani kibocsátása által a’ bank, részvényeseit ki nem elégitené, ezek részvényeit kisebb árba bocsátandják, ’s akkor be áll a’ cursus, és a’ veszély a’ küszöbön kopogtat. Ennyit a’ bankról közbevetőleg; de vissza térvén tárgyunkhoz, azt merem állitani, hogy vállaltassék bár el ezen épen most kifejtett módositásom mint positivus, vagy a’ 71-ik sz. vezérczikk módositása mint comparativus, vagy Fogarasi terve egész kiterjedésében mint superlativus: hatása a’ hűbéri általános megváltás eszközlésére mindig nem csak már mennyiségénél fogva csekély marad, de még káros is lehet; mert ha nem akarjuk önmagunkat csalni, meg kell vallanunk, hogy ámbár a’ hűbéri megváltásnak hasznát a’ mostani földtulajdonosokra nézve számtanilag be lehet mutatni, mégis hazánk sok fiainak nem kedvencz eszméje az, és ha ahoz még a’ papirpénz iránti előitélet ’s bizodalmatlanság is csatoltatik, akkor az örökváltsági eszmének kivihetőségét csak nehezbittetni ’s nem könnyebbittetni látom; sőt a’ bankot magát is veszély fenyegeti, mert valljon ki állhat jót azért, hogy sok földtulajdonosok a’ nyakukra fölkényszerített nagy számu bankjegyeket boszúból vagy bizodalmatlanságból tömegestül azonnal a’ bankba nem küldik váltani, ’s igy részint a’ bank alapja kimeritése, részint a’ közönség közt terjedendő bizodalmatlanság által a’ banknak nyaka nem szegetik. Maradjon tehát azért, csekély belátásom szerint, a’ bank – minekutána ugyis a’ hűbéri általános megváltásra minden esetre elégtelen – mint igen kivánatos ’s fölötte hasznos ügy, minden tekintet nélkül az általános hűbéri megváltásra, és legyen szabad a’ t. cz. közönség elébe egy, itéletem szerint igen czélszerű tervet terjesztenem, mellynek alapelvei e’ következendők:
Közbevetőleg legyen mondva: nem vagyok szerencsés, Fogarasi urnak a’ Pesti Hirlap 71-ik számábani azon ellenvetését megfoghatni, mikép állitása szerint a’ banknak 5 millió kifizetésére ˝ év kell, midőn ugyanannyi idő alatt 10 milliót bevesz, jaj annak a’ banknak, mellynek bevevésre igen, de kifizetésre ideje nincsen.
1. a’ mostani földtulajdonosoknak tökéletes, csorbanélküli, egyszerre kézhez szolgáltatandó és a’ jelenleg forgásban levő pénz nemébeni kármentesitése mellett a’ hűbér azonnal szüntessék meg. – 2. a’ jobbágyok általi fizetések, mostani tehetségükhöz képest, nem nagy erőtetéssel ’s apródonkint történjenek meg. – 3. Azon jobbágyi fizetések apródonkint növekedő arányban történjenek meg, minthogy föl lehet tenni, hogy a’ jobbágyok a’ hűbértőli fölmentetésök után minél tovább, annál tehetősbbek leendenek. – 4. Ezen tervnek gyakorlati alkalmaztatása mind egyesekre mind az egész közönségre nézve nem csak mindenártalom nélkül, de még haszonnal is járjon. – 5. Hogy általa az országszertei általános népnevelés nem csak szellemileg, de még anyagilag is biztositó alapot nyerjen. – 6. A’ mostani földtulajdonosok kezeihez jövendő ’s általok haszonhajtóvá teendő roppant pénzmennyiség által a’ részvényes bank létrejöhetése is előmozdittassék. – 7. Tervem kivihetőségeért azon tapasztalás kezeskedjék, miszerint mindenki, elegendő biztositék mellett – a’ mi minden esetre conditio sine qua non – kisebb de biztos kamatokkal beelégszik, ha nem hihetlen, kedvező esetben minden arányontuli kamatokat, sőt olly nyereséget is várhat, melly őt ’s családját szerencséssé teheti. – 8. Ezen említett kedvezésekben minél több egyedek részt vehessenek. (Vége következik.)
Hirschfeld F.
