MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET.

Teljes szövegű keresés

MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET.
kertészeti ’s gyümölcstenyésztési szakosztály ülése nov. 10. 1841.
Benső örömmel értesült a’ szakosztály, hogy az idén megindíttatni tervezett rendes gyümölcskiállitását az egyesületnek már is két férfiu az ország legjelesb gyümölcstenyésztői közül sikeresíteni szíveskedett, miután nyitrapereszlényi plebánus Bazalicza Mátyás és kőszegi polgár Wölfel Józs. urak honszerte ismeretes gyümölcseikből, minden e’ silány esztendőben termett alma- és körtvélyfajokból mutatványokat küldöttek. – Valamint már korábban meg vala a’ szakosztály győződve arról, hogy hasonló kiállitásoknak eltéveszthetlen hatásuk van ’s ösztönző erejük a’ nézőkre: ugy lehetetlen volt annyi rendkivül szép gyümölcs látásánál meg nem győződni arról, hogy azt, mit a’ beküldő urak értelemmel párosult állhatatos törekvés és munkásság által nagy részben mostoha körülmények között, és számos erkölcsi és physikai akadályokkal küzdve, elértek, például és tanuságul véve, az ország minden részeiben eszközleni, ’s ez által a’ hazának egy uj szellemi és anyagi élvezet mezejét megnyitni, nemcsak hasznos és szükséges, hanem, mit eddig sokan tagadtak, lehetséges is. – Miután pedig a’ szakosztály a’ módokról és eszközökről, mellyeket a’ fenforgó czél elérésére az egyesület részint maga életbe léptetni képes, részint az ország részéről tétetni ohajtaná, saját nézeteit és véleményét a’ szakosztály legutóbbi ülésében kifejtette, – most csak ismét azon egy lényeges eszménél állapodott meg, mikép lehetne az egyesületnek egy olly középponti gyümölcsös kert birtokába jutni, melly nem csak mintául a’ gyümölcstenyésztés kezelésében, hanem egyszersmind a’ fáknak minél hathatósb terjesztéseül szolgálhatna. – Nem veszthetvén el a’ szakosztály szeme elől az egyesületnek még jelenleg nagyon szűk körülményeit ’s a’ tárgyak sokféleségét, mellyek az egyesület erejét igénylik, igen örvendetesen lepetett meg t. Nagy István főjegyző urnak azon eszméjén, mikép e’ bajon tán legharamabb ’s legkönnyebben azon példa követése által lehetne segíteni, mellyet e’ részben Bajorország, sőt az egész értelmes világ egyik legmunkásabb gyümölcstenyésztője Fürst János mutatott, ki csupán egyszer adandó 3 forintos aláirások utján a’ nagyhirű ’s több száz hold terjedelmű frauendorfi gyümölcsöst létre hozá, ’s mellyhez hazánkból is majd 400 részvényes járult. Hasonló vállalkozásnak annál több sikert reményl a’ tervező ur, miután itt az adakozás némi anyagi haszonnal is köttetik össze, megigértetvén az aláiróknak, hogy nékiek a’ létrehozandó gyümölcsösből ’s faiskolából eladandó csemeték fele áron fognak átengedtetni. – Ezen annyi reménynyel és a’ siker valószinűségével kecsegtető inditványtól áthatva, a’ szakosztály közakarattal megkéré fentisztelt főjegyző urat, hogy a’ közölt eszmét részletesb tervbe szőve, a’ szakosztálynak előadandó alkalommal bővebben előadni szíveskednék, tekintetbe vevén a’ szinte jelen volt Clemetisz tb. ’s megyei számvevő, mint szinte ismeretes gyümölcstenyésztő abbeli megjegyzését, hogy az illy gyümölcsöst különböző földviszonyok között több részekben volna tanácsos felállitani, ’s hogy tán e’ czélra kedvező feltételek alatt is lehetne a’ szomszéd ráczkevi uradalomtól tért nyerni. Főjegyző ur a’ szakosztály szíves kérésének engedve, oda nyilatkozott, hogy mihelyt terhes elfoglaltsága mellett lehetséges, a’ tárgyat illető adatokat összegyüjteni, ’s nézeteivel együtt összeállitás végett a’ szakosztályi jegyzővel közleni fogja.
’S ha igy egy részről a’ szakosztály egy közohajtás teljesülését a’ nem messze jövendőben méltán reményli: ugy más részt annál bátrabban foghat a’ vallálkozáshoz, miután mind tiszt. Bazalicza mind Wölfel urak hazafiuilag biztositák az egyesületet, hogy egy középponti gyümölcsös felállitása esetében az első meginditásra szükséges csemetékkel, galyakkal és ágakkal egész szívességgel fognak szolgálni, sőt Wölfel ur, ezen érdemes és hazánkban még fölül nem mult veteranusa a’ gyümölcstenyésztésnek, azon igéretet is téve, hogy az egyesület kivánságára és költségén kész egy arra való fiatal embert hosszas évi tapasztalásaival ’s – mint gyümölcseiből láthatni – ügyes fogásaival is gyakorlatilag megismertetni. – Ezen igen becses ajánlatoknak annak idejébeni használatát fenntartván a’ szakosztály, miután a’ jeles gyümölcstenyésztők kitüntetésére tervezett emlékpénzekre nézve a’ szükséges intézkedés még eddig meg nem történhetett, ezuttal azt hozza inditványba, hogy e’ két jeles férfiu valamint a’ hirlapokban illő méltánylással megemlítessék, ugy különlevelek által is az egyesület részéről a’ legszívesb köszönet és elismerés nyilvánitassék. Nem kevésb örömmel vette hirét a’ szakosztály egyesületi ügyviselő ’s bajai r. orvos dr. Rosenmann Pál ur által Bács megyében kebelezett Rigyicza helységében a’ gyümölcstenyésztésnek a’ néppeli megkedveltetésére történt intézkedéseknek, mellyeket az ottani buzgó lelkész ’stb. tiszt. Schirel János ur a’ hasonló gondolkozású derék földes ur Kovács József nagylelkű segélyével létrehozott. – A’ közös munkásságnak eredménye az, hogy egy e’ czélra kivágott mintegy 4 holdnyi téren több mint negyven ezer csemete neveltetett csupán a’ köznép számára, ’s hogy a’ nép e’ szép és hasznos ágát a’ mezei foglalkozásnak már zsenge korában kedvelni és ismerni tanulja, a’ tanuló ifjuság minden héten egy pár nap a’ gyümölcskertben a’ saját kertész és helybeli tanitó vezérlete alatt korához mérseklett kertészeti munkában oktattatik. Hasonló módon vezettetett a’ köznép az eperfák és selyemtenyésztés kedvelésére is, mellyben jelenleg már a’ lakosok czivódásig versenyeznek, ’s utakat, árkokat eperfákkal ültetnek be. Hogy a’ köznép itt mind a’ két tárgy fontosságát felfogta, mutatja a’ jelentés azon része, melly szerint a’ kertész fizetésének felét maga a’ község viseli, másik fele a’ derék földesur és lelkész által pótoltatván.
Meggyőződve levén a’ szakosztály, hogy a’ leghathatósb eszköz a’ gyümölcstenyésztés terjesztésére a’ köznép között főleg a’ helybeli előljárók ’s lelkészek kezeiben fekszik, nem tagadhatja meg az itt bejelentett lelkes példának a’ legszívesb elismerést, mellyet – egyéb mód nem levén hatalmában – a’ nyilvánosság ’s e’ dicséretes ’s érdemteljes intézetnek részletesb leirása által a’ Magyar Gazdában ohajt kifejezni. Hasonlóképen tetszéssel értesült a’ szakosztály, hogy a’ Magyar Gazda 19-ik számában dr. Entz által közlött jeles értekezés viszhangra találván, arra hivatkozva a’ „Religio és Nevelés” f. félévi 11-ik számában azon helyes és méltán elfogadható inditvány tétetett, mikép a’ papnevelő-intézetek mellett gyümölcskertek ’s faiskolák állittassanak, hogy a’ növendékpap megkedvelvén ’s gyakorlatilag megtanulván a’ fatenyésztés és nemesités módját, annak idejében azt szép hivatásuk körében fényes sikerrel tehetnék közhasznuvá. – Végre: bemutattatott két rendbeli kertészeti munka, mellyek pályairatnak készülvén, de a’ részben elkésvén, iróik által az egyesület rendelkezésére hagyattak. hogy azoknak tartalmi becséről előleg meggyőzödhessék a’ szakosztály, t. Karika professor ur, Nagy István főjegyző ’s Clementisz táblab. urak kérettek meg megvizsgálás ’s közös jelentés végett, melly megbizatást a’ megkért urak szívesek is valának elvállani. –
Török János
m. k., mint szakosztályi jegyző.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem