ANGOLHON.
ANGOLHON.
Az angol trónörökösnek születése a’ nemzet minden tagját örömmel tölti be; de az már csakugyan tulságig vitt öröm, hogy a’ „Zadkiel almanach”-ban még a’ születésekor tapasztalt égijegyek is magyaráztatnak; például azért, mert nyilas havában született, tehát karcsu, szőke és szép leend (?), hasonló fenséges atyához; mert születésekor a’ hold jó fényviszonyban volt Mercuriushoz: tehát a’ koronaherczeg tiszta eszű és okos leend. A’ kedvező számos jövendölések között azonban kedvetlenek is találtatnak. Mivel t. i. a’ szülés órájában az álnok Mars félszögfényben állt a’ naphoz, tehát a’ kis herczeg gyermekévei nem fognak betegség nélkül lefolyni, ’s ezenfelül a’ gonosz Saturnusnak négyszögfénye a’ herczeg jövendő házi életének gondjait, szerencsétlenségeit ’s a’ hatalomnak küzdéseit jelenti (?). A’ kis herczeg a’ legszebb gyermekek egyike; étvágya olly nagy, hogy Angolhon egét uj tejuttal fenyegeti, a’ királynő által kiválasztott erős dajka nem elégitheti ki már a’ csecsemőt.
Az angolok nagy feszültséggel várják, valljon a’ dublini lordmayor O’Connell fog e baronetté kineveztetni, ha ez megtörténik, azon humoristai elmésségre adna alkalmat, hogy a’ felületes Peel a’ skorpio Stanely, ’s a’ silány szerencsehős Wellington, mikint e’ ministereket az izgató gyakran nevezé, most hivatalosan őt sir Daniel O’Connell baronnetnek fognák czímezni. – A’ birminghami városház teremében a’ gabnatörvények ellenségei népes gyülést tartván, egyik szónok a’ többi közt igy nyilatkozék: „Népességünk száma évenkint majd félmillióval növekedik, naponta ezrenkint nő a’ szájtátók száma is, kik magokat tápláltatni kivánják. De Angolországnak földterülete száz év óta egy hüvelyknyivel sem lett szélesebb. ’S mégis azt mondják fölesuraitok, nektek nem szabad más kenyeret enni, mint melly földeiteken termett. Angolok! tanitsátok meg gyermekeiteket e’ szók gagyogására: semmi gabnatörvény!” Az egyesület pénztarának gyarapitása végett nem csak angol, hanem amerikai és németországi barátit is fölhivja, küldjenek ajándékokat, mellyek sorshuzás utján lennének kijátszandók.
A’ mai külföldi naplónkban emlitett irlandi gyilkosok, egy londoni levél értelme szerint, hihetőleg ismét földeikről elüzött szegény haszonbérlők valának, ’s a’ vétkes tény az ugynevezett clearing systemenk (tisztitó rendszer) okozata. A’ M. Chronicle eme’ rendszerről igy elmelkedik: „Irlandban a’ lét fentartására szükséges egy darab földnek birása, és e’ 811birtoktól valakit megfosztani ott annyi, mint halálos itéletet mondani reá. Azért is a’ földmüvelő nép bárminő feltételek mellet is aláveti magát földurainak ’s ,ezek’ a’ föld jövedelmének elosztásakor az oroszlánrészt veszik ki. A’ földnek ügyesb müvelése a’ csak valamennyire is pénzes haszonbérlőt olly állapotba helyezhetné, hogy attól nagyobb bért fizethetne, mint jelennen az irlandi parasztok fizethetnek, ’s amaz mégis illően élhetne a’ föld hasznaiból. És épen egy illy rendszert szándékozik az irlandi földesurak nagy része behozni jószágaiba az ugynevezett kitisztitás által, az az akképen, hogy 20–30 kisebb haszonbérletet egybe akarnak huzni; de Irlandban minden illyetén kisérlet kikerülhetlen ellenzésre talál. Irland ’s a’ brit szigetek közt csekély a’ hasonlat, Angliába ’s Alsó-Skócziába lassan lassan behozák a’ földmüvelés javitását, és ha ott több haszonbérlet egygyéolvasztaték is, a’ kiűzött haszonbérlők ritkán találtak nehézségekre, hogy mint földmüvesek kenyeröket ’s élelmöket megszerezhessék. Ezt állithatni Angliáról ’s a’ skót alföldről, mert már Skóczia felföldének sok helyein is a’ haszonbérlések nagyon hasonlók az irlandiakhoz; azért ott is olly gyakori a’ borzasztó inség, midőn „kitisztitás” történik. Angliában a’ szegényi törvény a’ földuraira nézve kellő ösztönül szolgált csak megfontolva tenni változásokat javaik igazgatásában, mert a’ nagyon is békétleneknek földbéröket gyakran a’ szegényi adó nyelé el. De Irlandban, az angol berontás idejétől kezdve a’ mai napig, a’ status azoknak kezébe adá a’ népet, kik a’ föld tulajdona iránt uri jogokat igénylének. És ezek majd ujaik közt nézték el a’ haszonbérlők végtelen szaporodását, sőt gyakran kedveztek is nekik; majd ismét irgalom nélkül űzték ki ezeket ház- és udvaraikból. A’ status nem gondolt velök. A’ föld urai minden felelőség felett állottak; a’ törvény tökéletes szabadságot engede nekik emberi lényeget teremteni vagy megsemmíteni. De a’ nép minden időben a’ föld urainak megfélemlitésére egyesült, és ha ollykor a’ földnek daczosb urai azt, mi törvényes joguknak hittek, visszafoglalni törekedtek, ez volt oka, hogy nem ritkán borzasztó gyilkolások utján ölettek meg, minők jelennen a’ waterfordi és wexfordi események. Mind ezen iszonyuságokért az angol nép felelős. az atyák vétke a’ gyermekeken büntettetik meg. „Eleink – ugy mond az intézett lap – Irlandot mind zsákmányolók foglalák el, ők szoktaták az irlandiakat arra, hogy a’ törvényt csak mint elnyomatásuk eszközét tekintsék; sőt rövidlátó nyereségvágyukban arra törekedték, hogy az irlandi nép vadságában megtartassék; mert a’ kézműiparnak kifejlését megakadályozák. Ennek eredménye lön az, hogy most nyolcz milliónyi nemzettel van dolgunk, mellynek nagy többségét nem lehet egy jó iparrendszerrel öszhangzásba hozni. Angliának Irland irányában magaviselete példa nélküli ’s egyetlen egész Europában. Mi nem ismerünk nagyobb igazságtalanságot, mellyet nép nép ellen követett volna el. – Világos, hogy a’ tisztitó rendszert Irlandban keresztül vinni nem lehet a’ nélkül, hogy legiszonyatosb következései legyenek. Nyolcz millió ember nem engedi magát azon földbirtokából kivettetni, mellyen született és neveltetett. Mi nem iszonyodunk egy olly rendszert kárhoztatni, melly csekély számú földtulajdonosok érdeke miatt egy egész nép jólétét figyelembe nem veszi. Mi hallók egy nemes urnak szavait, miszerint neki irlandi egyik birtokában – melly hihetőleg 6000 font sterlinget nem jövedelmez – 6000 haszonbérlője van. ha most ezen nemes urnak eszébe ötlenék Northumberlandból vagy Roxburgshireből – hol gyakran egy haszonbérlő fizet 6000 font sterlingnyi földbért – egy haszonbérlőt hozatni, ’s hogy e’ Leviathan helyet kaphasson, ama’ 6000 családatyá csekély haszonbérleteiből kiűzni, valljon emberileg igazság és szabad volna e ez? – Lehet e olly törvényt igazságosnak mondani, melly egy földtulajdonosnak megengedi az istennek teremtéseit csak amugy egyre-másra megsemmíteni? Az ég őrizzen meg bennünket attól, hogy mi a’ gyilkolás bűnét védelmeznök vagy kicsinlenők: de midőn mi a’ testvérszigeten véghezvitt illyetén gonosztettek elleni iszonyunkat kifejezzük, kötelességünk megfontolni, mikint ezek kikerülhetlen következései a’ dolgok ollyatén állásának, mellyet egy, hibákkal teljes kormányzási ’s törvényhozási rendszer idézett elő Irlandban. A’ törvény korlátlan szabadságot adott a’ föld urainak javaik felől rendelkezhetni; ezen jognak gyakorlása a’ szerencsétlen szegényeket kétségbeesésre viszi, ’s az éltök fentartásaért keletkezett harczban nem gondolnak vele, ha azoknak életét támadják meg, kiket elnyomóiknak tekintenek.”
