FRANCZHON.
FRANCZHON.
Páris, nov. 16. Guizot ministernek csakugyan komoly szándéka végrehajtani azon tervét, hogy a’ spanyol kérdések europai congressus által intéztessenek el. Ennek kivitele nem volna nehéz; azt tartják, hogy a’ veronai congressus fogna alapjául szolgálni, csak az a’ kérdés, mit fognak majd ehez az angol jó toryk mondani? E’ tárgy felett a’ M. Post és M. Chronicle közt különös szóvita támadott; az első pártolja Guizot nézeteit; csak azért, mert igy az angolok nagy kereskedést nyernek Spanyolországban, a’ mennyiben ott a’ revolutionariusok sok lőport és ólmot fognak fölfogyasztani. A’ M. Chronicle megtámadja ezen eszméket, de nem az emberiség érdekében, – illy nevetséges valamit nem tesz az angol, – hanem ismét egy más kereskedés végett, mellyet el fogna különben veszteni; és igen is helyén van, hogy az ember nyeressége miatt tegyen valamit, azonban vannak dolgok, nagyobb értéküek is, mint egy mázsa indigo; de ezt Albion nem ismeri. Egy iró a’ 93-ki respublica ezen jeligéjét: „barátság vagy halál” igy forditá le: „légy barátom, vagy agyonverlek, az angol azt mondja: vedd meg áruimat, vagy agyonverlek;” de áruja rosz, nekünk nem tetszik; nekünk nem kell mákony, mert méreg. „Mi gondom rá? – mond a’ beefsteak-evő – ha te ezt meg nem veszed, nekem éhen kell meghalnom. Vedd meg, különben megfojtalak. „Minden áron kereskedés! hony soit qui mal y pense.
Az adónak ujnemű kivetése (recensement) Francziaország több városaiban ujra véres jelenetekre adott alkalmat; a’ kormány (a pénzügyminister) olly rendszabályokat akar keresztülvinni, mellyek a’ nép érzelmében nem találnak viszhangra, ’s ha eme’ tárgy felett a’ nép és kormány meg nem egyeznek, ez utóbbi erőszakhoz nyúl, szuronyokat és ágyukat használ az ellen, pedig már eléggé értesülhetett, mikint ezen eszközök által még soha senkit sem térithetett meg: elfeledé az igazságnak azon szent szavát, hogy a’ kibékülés szelleme sokkal erősb kötelekkel köti a’ népet a’ dynastiához, mint 300 ágyuja, és hogy az okos engedékenység legnagyobb erőre mutat. Mi fog történni, ha majd a’ kamarák Human pénzügyminister viseletét törvénytelennek nyilvánitandják?
Quenisset végre kivallá azt, mit olly sokáig titkolt, hogy t. i. lövését egy kir. herczeg élte ellen tevé, ’s ezt – ugy mond – örömestebben cselekvé, ’s inkább akart egy egész ezredet megtámadni, mint éjjeli időben a’ kormánytiszteket, hölgyeket és gyermekeket megrohanni ’s leöldösni; mi volt legyen különös ösztöne, hogy illy merény végrehajtására szövetkezzék? – „Az – ugy mond – mert én gyermekemnek atyja, kedvesemnek pedig, kivel éltem, férje kivántam lenni; de nem házasodhatám, mert a’ község előljárói megtagadták tőlem a’ szükséges bizonyitványokat, ’s én e’ megtagadását igen igazságtalannak képzelém, ’s azért léptem olly társulatban melly a’ kormány tisztviselőit megtámadni szándékozik.” – Midőn egyik büntársával szembesitteték, azt mondá neki Quenisset: „Te nem vagy bűnös, én adtam kezedbe a’ fegyvert, de te okosabb voltál nálam, te elejtéd azt. Én el vagyok veszve, többi társaim vittek a’ vesztőhelyre; a’ nyomorultakat nem fogom kimélni, ők csak vért szomjaztak, csak téged sajnállak az egész esetnél.” – A’ legfőbb büntársak, Just és Colombier, Colombiernél tarták gyüléseiket ’s ott – ugymond Quenisset – nem vala másról szó, mint vérontásról, a’ királyi trón fölforgatásáról ’s a’ tisztviselők Bertalan-éjéről, azzal is biztaták egymást, hogy a’ társaság már 25 ezer tagból áll. Quenisset mind ezeket csak olly föltétel alatt vallá ki, ha biztosittatik, hogy nejét és gyermekét a’ status a’ büntársak meggyilkolása ellen védendi. A’ vádlevelek fölolvasása ’s a’ vallomások kivétele utána pairkamara minden vádlottakra nézve megállapitá biráskodását. Legzajosb volt azon kérdésnek vitatása: ha valljon a’ hirlapszerkesztő Dupotyra is, ki egyébiránt nem vett tettleges részt az összesküvésben, kiterjesztessék e ezen itélet? A’ pairkamara öregebb tagjai föltétlen szabadon-eresztetésére, ellenben az ifjabbak (és ez volt a’ többség) büntársul elfogatására szavaztak, pedig a’ nyomozások eredménye után senki sem hiheté, hogy ő egy hozzá intézett levél miatt, mellyel a’ bűnösök védelmének elvállalására fölszólittatik, szinte mint bűntárs elfogassék.
