Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
A’ november 27-kei országos ülésben, mielőtt a’ névsorbani sérelmek felett a’ tanácskozásokat folytatnák a’ RR., az országos elnök jelenté, hogy abrudbányai választott követ Káli Nagy Elek küldői megbizólevelét már bemutatván, a’ város képviselete ki van egészitve; mit a’ RR. tudomásul vettek. Továbbá azon küldöttség, melly a’ mult napi ülésből a’ kir. főkormány az iránti felszólitására neveztetett volt ki, hogy a’ Beszédtár szerkesztéseérti országos költségnek tekintendő öszveget az országos közpénztárból fizettesse ki, megbizatásában eljárván: jelenti, hogy a’ kir. főkormány atyafiságos köszöntése mellett ugy nyilatkozott, miszerint tanácskozva az izenetről, nézetét követei által közlendi. Ezen ülés vége felé az ország. elnök előfigyelmeztetésére a’ mult napi Jegyzőkönyvben azon hiány fedeztetvén fel, hogy ott a’ Beszédtár nyomatása is országos költségkint tekintendőnek iratott, mi pedig a’ gyorsiróval kötött egyezmény szerint általa hordozandó, kifejeztetett: hogy a’ Beszédtárnak csak szerkesztési költsége fog a’ közpénztárból fizettetni.
A’ rendes tanácskozás során folytaták a’ RR. a’ névsori sérelmek felett vitatásaikat, jelesen: hogy a’ sérelmek orvoslása mikor és mikint eszközöltessék? E’ szempontból a’ sérelmek kétfélékre osztályoztattak: 1-ször ollyakra, mellyek orvoslata a’ RR. hatáskörében állván, jelenleg elenyészthetők; 2-szor ollyakra, mellyek fölterjesztést kivánnak. Az első osztályba tartoznak a’ már mult számunkban elősorolt sérelmek közül: a) hogy Kraszna* megye nem küldött követeket. Erre nézve határoztatott, hogy azon ns megye, melly többszöri országos szerződéseknél fogva Erdély kiegészitő része, ’s következőleg ezen nagyfedelemség közbejötte ’s megegyezés nélkül tőle el sem szakasztható, köteles lesz vala az egyesületi hitnél fogva ezen országgyülésre, hová törvényesen meghivatott, követeit elküldeni a’ törvényben kiszabott büntetés alatt? remélvén azonban a’ KK. és RR., hogy azon kötelességétől nem fog tovább is vonakodni, ezuttal mellőzve a’ büntetés iránti rendelkezést, csupán oda terjesztik ki végzésöket, hogy a’ kir. főkormány utján szólittassék fel követjeit haladék nélkül elküldeni. b) Erzsébetváros követei helye, ez iránt ki levén már a’ hetedik országos ülés 28-ik száma alatt mondva, hogy az 1791: 61 t. cz. tiszta szavai szerint azon város követeinek helyök mindjárt Károlyfejérvár követei után legyen, már elenyészett tárgynak tekinthető. c) A’ kir. főkormánynak Abrudbánya és Székely-Udvarhely kiváltságos városok követválasztásába elegyedése. Hasonlag el levén már az irt napról és szám alatt határozva, hogy a’ kir. főkormány a’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába, mint egyenesen az országos RR. hatásköréhez tartozókba ne elegyítse magát, ez is bevégzettnek tekintetik. d) Hogy a’ kir. táblai elnök sem királyi adománylevelét a’ RRhez be nem adta, sem hitét a’ RR. előtt le nem tette. Ezt iránt három nézet forgott szőnyegen: 1) hogy a’ kir. táblai elnök a’ jelen gyülésre mutassa be adománylevelét, ’s hitét is tegye le; 2) hogy a’ kir. tábla szinén már egyszer letett hite elégeltetvén, csak adománylevelét ’s a’ letett esküformát mutassa be; 3) hogy előbb adománylevelét és az esküformát terjeszsze megvizsgálás végett az 1791: 20 t. cz. nyomán a’ RR. elibe, ’s azután határozzanak arról: tegyen e ujból a’ Rr. előtt is hitet, vagy ne? Határozattá az utóbbi nézet vált. E’ határozat következtében királyi táblai elnök mélt. Dániel Elek ur köszönetét nyilvánitván a’ KK. és Rr. előtt a’ mult országos választáskor személye iránt mutatott figyelemért, készségét jelentette jelenleg kezénél nem levő adománylevelét ugy a’ letett esküformát mentül előbb bemutatni. – A’ fölterjesztést kivánó sérelmek mikint és mikor fölterjesztése két ülést elfoglaló vitatásra adott alkalmat. A’ vélemények két főágra oszlottak. Egyik főnézet volt a’ rögtöni fölterjesztés; meg lévén ugy a’ törvény, mint a’ gyakorlat nyomán határozva, hogy először a’ névsor vétessék tanácskozás alá, azt a’ fölterjesztés elhalasztásával ezen nézet pártolói félbeszakasztani nem akarák. – A’ RR. a’ névsor feletti tanácskozást mint a’ kir. előadásoktól merőben független tárgyat ugy vették föl: tehát a’ tanácskozás eredményét a’ fölterjesztést sem kivánták a’ kir. előadáshoz kötni. Mások későbbi fölterjesztést kivántak, előhozván, hogy 1837-ben is ugyanezen sérelmek levén fölterjesztve, azokra már kir. válsz is érkezett, ’s igy azon válasz mellőzésével épen azon sérelmeket ujból fölterjeszteni ellenkeznék a’ kir. leiratok iránt tartozó tisztelettel, ’s a’ mostani fölirásnak sikere nem lenne. ezen utóbbi véleményhez csatoltatott az ellenkezést egyeztetni kivánó azon inditvány, hogy most előlegesen is tétessék egy általános felirás, mellyben a’ RR. jelentsék ki fájdalmokat, hogy az 1841 beli névsorban is azon sérelmeket tapasztalják, mellyekért még 1837-ben felirtak; de fejezzék ki egyszersmind, hogy e’ tárgyban már 1838-ban kir. válasz érkezvén, melly jelenleg nincs szőnyegen, a’ sérelmek részletébe akkor fognak ereszkedni ’s felirni, midőn azon leirat a’ 3-ik kir. előadással egybefüggőleg tárgyalás alá kerülend. A’ tanácskozások e’ nézet szerint teljesen bevégeztetnek; a’ felirás pontjai megállapittatnak ’s jegyzőkönyvbe iratnak; az általános felirás mindjárt az első kir. előadás folytában a’ választás mellett felküldendő felirással együtt fölterjesztetik; igy elenyészik azon ellenvetés, hogy egy tárgy bevégzése előtt másra átmenni nem lehet, ugy azon aggodalom is, hogy az 1838-ban érkezett leirat elmellőztetnék. A’ rögtöni fölterjesztés mellett két módositó nézet hozatott fel: 1-ör hogy a’ törvény értelmében a’ fölterjesztés az első királyi előadással, a’ választással, mellyel kapcsolatban van, junctim terjesztesék föl. 2-ik árnyéklat volt, hogy a’ felirás elvei rögtön határoztassanak meg, de megkészitése ne hátráltassa a’ tanácskozásokat, hanem addig is, mig az itélőmester a’ felirást megkészíti, folytassák a’ RR. munkálatukat. Szózatolásra kerülvén a’ kérdés, 98 szózattal 90 ellen ’s igy 188 közül 8 többséggel határoztatott: hogy a’ felirás nem most rögtön, hanem későbbre tétessék meg. Melly határozat után az elnök kérdésül tűzé, hogy az első vagy harmadik kir. előadással kivánják e a’ RR. a’ fölterjesztést összekapcsolni? Határoztatott: hogy a’ névsor magában függetlenül álló tárgy lévén, sem helyesnek sem szükségesnek nem tartják, azt egyik vagy másik kir. előadáshoz kötni, és csupán azért halasztják el a’ fölterjesztést addig, mig a’ mult országgyülés e’ tárgyi feliratára 1833-ban érkezett válasz kerülend szőnyegre, hogy akkor egy uttal az abban netalán előforduló ellenvetésekre is megtehessék észrevételeiket. Ezután az elnök az első kir. előadást, t. i. a’ választást tűzvén napirendre, a’ RR. nov. 30-kán nemzeti ülésben tanácskozának a’ választás elvei felett. – December 1-jén országos ülésben tanácskozás alá vevén a’ választás, ugy az a’ mellett teendő felirás elveit, mindkettőre nézve az 1837-ben jegyzőkönyvbe irott elvekben állapodtak meg. Egyszersmind meghatározák, hogy az első kir. előadás szerint legelőbb a’ főkormányzói hivatalra válaszszanak, és szózataikat a’ másnap (dec. 2-kán) tartandó országos ülésbe vigyék fel.
Lapjaink 97-ik számában a’ követválasztások közt hibásan állott: „Kővár vidéke nem választott”; mi helyett: „Kraszna megye nem választott” olvasandó.
(Erd. Hiradó)
